Nemcsak a Nemzetbiztonsági Hivatal adatai kerülhettek külsős vállalkozások kezébe az előző ciklus idején, működhettek civil cégek a hazai katonai titkosszolgálatoknál is. A Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatot folytatott, hogy kiderüljön, jelenthettek-e nemzetbiztonsági kockázatot a kiszervezett szolgáltatások. Információink szerint a 2006-os kormányváltás után Szilvásy György irányítása alatt megkezdett titkosszolgálat-egyesítési program része volt a külsős cégek alkalmazása.
Információink szerint nem volt elszigetelt jelenség, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal belső információk közelébe engedett egy civil gazdasági társaságot. Szilvásy György volt titokminiszternek és az NBH két korábbi főigazgatójának letartóztatását ugyan egyetlen kft. alkalmazása miatt rendelték el, külsős cégek azonban több titkosszolgálatnál is működhettek.
Szilvásyék meggyanúsítását eddig a milliárdos pénzmosás gyanújával felgöngyölített Eclipse Zrt.-hez számos vonalon kapcsolódó Zömök Biztonságtechnikai Kft. szerződtetésével hozták kapcsolatba. Sajtóinformációk szerint a katonai ügyészség az MSZP-s politikus és a két NBH-főnök mellett Püski Lászlót, a Zömök tulajdonosát hallgatta ki. Kiderült, hogy az oroszországi kapcsolatokkal rendelkező Püski cége kapott megbízást az NBH-s állomány hazugságvizsgálós szondázására.
Úgy tudjuk, az előző ciklusban nem csupán a polgári titkosszolgálatok jutottak arra a következtetésre, hogy egyes feladatokat outsourcinggal oldják meg. Kérdésünkre a Honvédelmi Minisztériumnál megerősítették, hogy a tárca is megvizsgálta a katonai titkosszolgálatok által kötött korábbi szerződéseket.
A vizsgálat eredményeit a HM sajtóosztálya nem részletezte, így nem tudható, hogy az elmúlt években hány cég és milyen szolgáltatást végzett a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal számára, csupán annyi biztos, hogy a Zömök Kft.-nek nem volt köze a katonákhoz.
A minisztérium jelen időben fogalmazott válasza szerint, olyan civil cég, amely tevékenységéből vagy alkalmazottaiból adódóan nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, nem kerülhet be a rendszerbe. „A katonai titkosszolgálatok olyan szolgáltatást nem vesznek igénybe, amelyek teljesítése során a civil cég információhoz juthat a szolgálatokról, ezzel veszélyeztetve a nemzetbiztonságot.”
Tény, hogy a Magyarországon eddig példátlan, fontos vezetői posztokat érintő kémkedési gyanú már nem érintheti Galambos Lajoshoz és Laborc Sándorhoz hasonlóan a Katonai Biztonsági Hivatal vezetőjét, Stefán Géza ugyanis két éve, 2009 nyarán meghalt. A vezérezredes több kormányváltás ellenére 1994-től 15 éven át vezette a szervezetet. Az ügyben viszont eddig Szekeres Imre neve sem merült fel, pedig Szilvásyval egy időben honvédelmi miniszterként ő volt a politikai felelős a katonai titkosszolgálatok irányításáért.
Információink szerint a külsős cégek bevonására a második Gyurcsány-kormány 2006-os hivatalba lépése után került sor, amikor Szilvásy György kancelláriaminiszter forszírozni kezdte a katonai és a polgári hírszerzés, valamint a katonai és a polgári elhárítás közös szervezetbe történő összevonását.
Szilvásy elgondolása szerint a funkcionális összevonást követően a Miniszterelnöki Hivatal vette volna át az irányítást a teljes magyar titkosszolgálati hálózat felett. Az átszervezések előkészítéséhez akkoriban egy teljes szakértői munkacsoport is létrejött, sőt a Magyar Nemzet már 2007 januárjában tudni vélte, hogy „több a olyan tanácsadó is beleszólt az új koncepcióba, aki Gyurcsány Ferenc rokonságához köthető biztonsági cégek szakembere”.
Az átszervezés végül a katonák ellenállásán bukott meg, de az MSZP-n belül is komoly csatározásokat váltottak ki a több hónapon át tárgyalt tervezet. A szocialista vezetésben Szekeres Imre kardoskodott amellett, hogy maradjon fenn a rendszerváltáskor kialakult öt különálló szervezet.