Esterházy Jánosra a magyar, a szlovák és a lengyel csak tisztelettel nézhet, olyan kisebbségi vezető volt, aki minden kisebbségért kiállt, éppen ezért nagyon szomorú az, amit a szlovák államfő, Ivan Gasparovic mondott Esterházyról - mondta Sólyom László Kassán szombaton.
A volt köztársasági elnök Kassán koszorút helyezett el Esterházy János mellszobrára, amelyet a város főutcáján található, a Major család tulajdonában lévő Csáky-Dessewffy palota udvarán állítottak fel idén márciusban.
Sólyom László úgy fogalmazott: Esterházy magyar vezetőként az itteni magyar kisebbség jogaiért küzdött, amikor pedig szlovákok kerültek vissza magyar területre, akkor a magyar kormányt figyelmeztette, hogy a szlovákok kisebbségi jogait nehogy megsértsék. Lengyelt mentett, zsidót mentett, az ő szerepéről nem lehet kétség, nekünk ki kell állnunk mellette - szögezte le.
Ha az kívánjuk, hogy Magyarország és Szlovákia között normális együttműködés legyen, akkor ismerni kell a múltat, és meg kell szabadulni a rossz beidegződésektől, előítéletektől, a műveltség hiánya teszi tönkre a kapcsolatokat, éppen ezért nagyon elszomorító, amit a szlovák államfő mondott Esterházyról - tette hozzá.
Ivan Gasparovic augusztusban egy interjúban arról szólt, hogy Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki.
Szavait mind Schmitt Pál magyar államfő, mind pedig a magyar külügyminisztérium elutasította.
Sólyom László szerint véget kell vetni a háborúk utáni koncepciós perek tovább élő emlékeinek, objektíven kell szemlélni az eseményeket, és akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. Gasparovic elnöknek annak idején azt mondtam, hogy engedje meg, hogy szeressük egykor közös hazánk egészét, és ezt kölcsönösen, mind két országnak nyitott lelkülettel kell közelednie egymáshoz - tette hozzá a volt köztársasági elnök.
Sólyom László szombaton érkezett Kassára, a magyar főkonzulátuson találkozott Czimbalmosné Molnár Éva főkonzullal, és megbeszélést folytatott a magyar-szlovák történész vegyes bizottság képviselőivel.
Kassa után Nagykaposra, Dobóruszkára és Nagyszelmencre látogat el a volt köztársasági elnök, ahol a szlovákiai magyar közösségekkel és civil szervezetekkel találkozik.
Ahogy Esterházíról írtcikkünkben írtuk: Szlovákiában a mai napig nem mentették fel a hazaárulás 1947-es vádja alól, hivatalosan háborús bűnösnek számít. Rehabilitációról esetében nem lehetett szó, mivel a szlovák törvények értelmében a totális kommunista hatalomátvétel, vagyis 1948 februárja előtti ítéleteket csak perújrafelvétellel lehet orvosolni. Az 1994-es perújrafelvétel azonban nem járt eredménnyel, de erről majd később.
Mindeközben az Orosz Legfőbb Ügyészség a kilencvenes évek elején okmányt adott ki arról, hogy Esterházy Jánost ártatlanul börtönözték be és hurcolták el, vagyis lényegében rehabilitálta. (Esterházyit a KGB 1945-ben hurcolta el a Szovjetunióba, ahonnan 1949-ben térhetett haza, hogy végrehajtsák rajta a két évvel korábbi halálos ítéletet. Az ítéletet a csehszlovák államfő életfogytiglanra változtatta. Végül 1957-ben, 56 évesen halt meg egy morvaországi börtönben.)