A külügyminiszter a European Voice c. brüsszeli lapban reagált az Európai Bizottság tegnapi állásfoglalására, mely lényegében egyhetes határidőt adott a kormánynak, hogy egyértelművé tegye: hajlandó visszavonni három kifogásolt jogszabályt.

Martonyi szerint az elmúlt 20 év jelentős részeiben érintetlenül hagyta Magyarország régi kommunista struktúráit, és az ország néhány éve az összeomlás határára jutott. Hosszú évek korrupt és gyenge kormányzása után a gazdaság a válság első hullámára megingott, és aláásta az emberek bizalmát a kormányban, a független intézményekben és egymásban is.

A Fidesz 2010-es hatalomra jutásakor a régi struktúrák átalakítását és a demokráciába való átmenet befejezését ígérte. A változások legemblematikusabb pontját az új alkotmány és az azt övező sarkalatos törvények jelentik. Martonyi szerint a változások gyorsak és széles körűek voltak, melynek során hibákat is elkövettek: a fair és konkrét kritikát elfogadják, de a gyengén megalapozott, általános ítélkezést, amit nem az országért való őszinte aggodalom motivál, elutasítják.

A Fidesz konzervatív párt, írja a külügyminiszter, mely nem riadt vissza attól, hogy példátlan demokratikus felhatalmazását használva a jogalkotásban megjelenítse konzervatív értékrendjét például a családok, mint a társadalom építőköveinek és a költségvetési hiány plafonjának az alkotmányos becikkelyezésében.

Magyarország a kritikák ellenére elkötelezettebb, mint valaha a demokrácia, a jogállam és az euroatlanti integráció iránt. A külügyminiszer utal a Velencei Bizottság jelentésére, mely az Alaptörvényt demokratikusnak, jogállaminak és az alapjogok védelmén alapulónak nevezte, és felidézi azokat a véleményeket is, melyek szerint Magyarország tavalyi EU-elnöksége során sokat tett az "erős Európa" ügyéért.

Kétségtelen, hogy Európa és így Magyarország is számos problémával küzd – írja Martonyi. Ezek némelyike közös, a többi pedig országonként különböző lépéseket igényel. Az intézkedések során a politikusoknak különösen óvatosaknak kell lenniük, hogy kulturális érzékenységük révén elkerüljék, hogy többet ártsanak mint amennyit használnak.

Martonyi leszögezi, hogy Magyarország építő párbeszédet, az uniós és a tagállami intézmények jogainak tiszteletben tartását, civilizált hangnemet és jóhiszemű együttműködést kér illetve ajánl. Ezzel szemben az ítélkezés, a hamis információkon alapuló rágalomhadjáratok, az unió és a tagállamok intézményes és alkotmányos rendjének lábbal tiprása, a méltatlan és atyáskodó hangnem csak gyengíti a demokrácia és az európai integráció iránt elkötelezett erőket, és erősíti a válságban lehetőséget szimatolókat, különösen szélsőjobbot.

Jogsértések előfordulnak, de azokra a megoldást és a kompromisszumokat a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján keressük meg – javasolja Martonyi. Ehhez, ha szükséges, megvannak az intézményeink és az eljárásaink. "Remélem, parázs kritikusaink újragondolják, hogy a tisztességes eljárás áll-e az érdekükben, vagy csak a közös európai kilátások rovására megszerzett olcsó nyilvánosság".