Három településen, Kaposváron, Mindszenten és Újfehértón vezették be eddig az ebadót. A városok azt mondják, hogy így akarják visszaszorítani a kóbor kutyák számát, a rendelet ellenzői szerint a néhány millió forint bevételt jelentő intézkedéssel csak a felelős állattartókat sarcolják. A másfél millió kutya országában jól járnak az állatorvosok, mivel a kutyaadó hallatán inkább az ivartalanítás mellett döntenek a kutyatulajdonosok. A macskákat az egerek miatt nem adóztatják meg.
Január elsejétől az állatvédelmi törvény módosításával az önkormányzatok lehetőséget kaptak arra, hogy úgynevezett "ebrendészeti hozzájárulást", közismert nevén ebadót szedjenek. Az önkormányzatok így a harci kutyákra maximum évi húszezer, a többire pedig legfeljebb hatezer forintot róhatnak ki.
A jogalkotók azzal indokolták az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény tavaly novemberi módosítását , hogy az ebadóra a felelős állattartásra való nevelés, "a társállatok megbecsülésének javítása," valamint az önkormányzatok anyagi forráshoz juttatása miatt van szükség.
Mivel az ebadó nem kötelező, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) korábban azt jósolta, a települések mintegy 10 százaléka fogja azt bevezetni. Az új adóval azonban még ennyien sem éltek: a hozzájárulást több település és budapesti kerület képviselő-testülete (például Soroksár, Mohács, Lengyeltóti, Edelény, Angyalföld és Újbuda) is napirendre vette, de a sarc tényleges bevezetése mellett eddig kevesen döntöttek. Csak három településen, Kaposváron, Mindszenten és Újfehértón kell évi pár száz és húszezer forint között összeget fizetni.
"A város polgárai ezt kérték tőlünk" – indokolta az Indexnek az ebadó bevezetését Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Mint elmondta, a városban a rendelet bevezetése előtt kikérték a kaposváriak véleményét: 24 ezer háztartásba küldtek kérdőívet, a háromezer visszaküldő 81 százaléka támogatta a kutyaadót. (Ez a módszer azzal járt, hogy a kutyával nem rendelkezők dönthették el, fizessen-e a kutyás szomszéd.)
– A kilenc őshonos magyar kutyafajta (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár) után, amennyiben az állat rendelkezik törzskönyvvel.
– Mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutyáknál.
– A Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott ebek után.
– A veszélyes eb kivételével – az ivartalanított kutyák után.
– Az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.
A kaposvári önkormányzat a megyei jogú városok közül elsőként, tavaly december közepén döntött arról, hogy idén júliustól egy kutya után háromezret, a veszélyes kutyák esetén pedig húszezer forintot szednek az állattartóktól. Az adót csak július elsejétől kell megfizetni, ugyanis meg akarják várni a tavaszi oltási időszakot, amikor is pontos regisztrációval rendelkeznek a kutyák számától.
Szita Károly megjegyezte, 1,5-2 éve minden kutyatulajdonosnak felajánlották, hogy az állatokat ingyen ellátják az azonosítást megkönnyítő mikrochippel, amire tízmillió forintot költött a város. A lehetőséggel akkor a kutyatartóknak nagyjából 90 százaléka élt, mintegy hatezer kutyát láttak el a "személyi igazolvánnyal".
A rendelet óta ugyan nincs több kóbor kutya a kaposvári utcákon, de a polgármester szerint ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. " Egyáltalán nem támogatom, hogy valaki kedvtelésből négy-öt kutyát tartson. A havi 250 forint lehet, hogy azt fogja eredményezni, hogy egy-két ember kirakja a kutyáját, de ezeknek az állattartóknak inkább azt ajánljuk, vigyék be őket a menhelyre, ahova ingyen átveszik az állatokat" – teszi hozzá Szita.
Az ebadóból befolyt pénzt az ivartalanításra, az ebösszeírásra, a mikrochipes azonosításra és a menhely fenntartására fordítják majd Kaposváron. Szita szerint az ebadóból "nevetséges összeg", nagyjából tízmillió forint fog befolyni a város kasszájába, ugyanakkor a kóbor állatok legalább duplájába kerülnek a Kaposvárnak, és az adó bevezetése is több munkát jelent az önkormányzatnak.
A városban mintegy húszmillió forintból új telepet építettek, az ebrendészeti feladatokat pedig a Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület vette át, ami annyit jelent, hogy a befogott kóbor kutyákat az önkormányzat átadja az egyesületnek.
„Az ebadó bevezetésének az igazi célja az, hogy nagyobb fegyelem és a rend legyen a városban" – mondja a polgármester. Kaposváron az adó mellett egyéb "ösztönzővel" is el akarják érni a felelős állattartást: pár ezer forintot kell fizetnie annak a gazdának, akinek az elkóborolt kutyáját a városgondnokság viszi vissza.
A városban korábban a Philip Természet- és Állatvédő Egyesület üzemeltette az ebrendészetet, tavaly augusztus végén azonban nem hosszabbították meg a várossal kötött szerződésüket. Szántó Judit szerint abból a hárommillió forintból, amit az önkormányzat erre a célra szán, képtelenség megoldani a kutyák befogását és ellátását.
Az egyesület vezetője csak egy példát tudott felhozni, amikor az ebadó hallatán egy jómódú férfi terepjáróval hozta az egyesülethez leadni a kuvasz kutyáját, annak ellenére, hogy erre a kutyafajtára nem is kell adót fizetni.
"Nagyon durva, ami a városban folyik” – minősíti a kaposvári helyzetet Szántó Judit, aki szerint legalább tízéves probléma, hogy a város külterületeit ellepik a kóbor kutyák, általános látvány például, hogy az utcákon falkában rohangálnak a tüzelő szukák.
Ha az állatvédők kimennek ezekre a helyekre, nem is tudnak mást csinálni, mint begyűjteni az elkóborolt kutyákat, ugyanis a négylábúak feltételezett gazdái mondhatják azt, az állatok nem az övéik, és mivel nincs rajtuk mikrochip, nem tudják bebizonyítani, hogy honnan szöktek el. A megoldást az egyesület elnöke abban látja, hogy ezekben a körzetekben egyszerűen be kellene tiltani a kutyatartást.
Újfehértón a helyi képviselő-testület ugyancsak december közepén fogadta el a januárban hatályba lépő rendeletet. A szabolcsi településen az előzetes becslések szerint 2-2,5 millió forint bevételt várnak, amely – számításaik szerint – töredéke lehet a ténylegesen felmerülő kiadásaiknak.
A három település közül az újfehértói szabályozás tűnik a legbonyolultabbnak. A rendelet szerint az éves adó a házőrző vagy vagyonvédelem céljából tartott kutyáknál ezer, tenyésztésből vagy kedvtelésből tartottak esetében 1500, veszélyes kutyáknál pedig tízezer forint. Ha az állattartó több kutyát tart, állatonként nyolcszáz forint a hozzájárulás.
A rendszeres szociális ellátásban részesülőknek ötszáz forintot, több kutya esetében pedig nyolcszáz forintot kell fizetniük. Mentességet a hetven év feletti tulajdonosok kapnak, de ha a nyugdíjas több négylábút tart, akkor állatonként ugyancsak nyolcszáz forint az ebadó mértéke. De hogy melyik kutya számít házőrzőnek, és melyik kutyát tartják kedvtelésből, azt az összeírásnál, az ebtartó nyilatkozata, valamint a kutya fajtája alapján szeretnék meghatározni, mondta Mátyás B. Szabolcs, a település jegyzője.
A mindszentiek vegyes érzelmekkel fogadták az ebrendészeti hozzájárulás bevezetését. Az adó ellenzői azzal érveltek, hogy a felelőtlen állattartók miatt miért kell mindenkinek megfizetnie a háromezer forintot?
A Csongrád megyei városban az elmúlt években elszaporodott kóbor kutyák miatt vezették be a hozzájárulást. „Sok lakossági bejelentést kaptunk a kóbor kutyák miatt. Nem lehet úgy két kilométert megtenni az utcán, hogy ne találkoznák kóbor kutyákkal, az ebbefogó napi rendszerességgel visz be kutyákat a város telepére. A befogott állatok ellátása, a telep fenntartása és az ebbefogó bére éves szinten négymillió forintot jelent a városnak, ami megegyezik Mindszent féléves közvilágításának a költségével. Kérdezem, a város miért viseljen ekkora terhet a felelőtlen kutyatartók miatt? Másként nem lehet megoldani a problémát, csak a hozzájárulás bevezetésével” – mondta Zsótér Károly.
Az adó nagyjából hárommillió forint bevételt jelenthet a városnak, amelynek minden fillérét az ebrendészeti feladatokra költenek majd, de a polgármester szerint a rendeletnek inkább a morális haszna lesz nagyobb, így ha Mindszenten érzékelhetően kevesebb lesz a kutya a közterületeken, akár már a következő évben eltörölhetik az adót. „Nem adok pár hónapot, és a kutyák el fognak tűnni az utcákról” – bizakodik a polgármester.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és az ebtenyésztők egyesülete még tavaly év végén javasolta az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert szerintük a törvény a felelős állattartókat bünteti.
Korózs András, a MEOE elnöke az Indexnek elmondta, a törvény megszületése előtt a gyepmesteri telepek korszerűsítését és a jogszabály fokozatos bevezetését is javasolták, valamint azt, hogy a törvény csak a születő kutyákra vonatkozzon. Az egyesület azt is kérte, hogy az ebtenyésztők ne legyenek duplán megadóztatva, ezért kapjanak mentességet az ebrendészeti hozzájárulás alól.
A MEOE a jogszabály jelenlegi formáját nem támogatja. „Magyarországra nem jellemző a felelős állattartás, ezért is szerettük volna, ha olyan törvényt alkotnak, ahol a kutyatartásra vállalkozók el tudják dönteni, az ebadó mellett vállalnak-e kutyát, vagy sem. Ezt nem vették figyelembe, így ahol az önkormányzatok csak fontolgatták az adó bevezetését, ott ezen a télen jóval nagyobb számban kerültek a kutyák az utcára” – teszi hozzá Korózs András. Az egyesület elnöke felemlegeti, hogy a 80-as években már volt egy próbálkozás az ebadó bevezetésére. Akkor a jól megszervezett gyepmesteri hálózattal évek alatt tudták „kitakarítani” a városokból, erdőkből a kóbor kutyákat.
Az állatvédelmi törvény módosítását követően ismét az önkormányzatok a feladata a településeken a kutyák összeírása is, amit 3 évente kell megismételni.
A MÖSZ szerint olyan programot kell kidolgozni, amely öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya az azonosítását lehetővé tevő mikrocsippel legyen ellátva, és támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását. Álláspontjuk szerint a törvény változtatást igényel, hogy az alkalmas legyen a véletlen kutyaszaporulatok és a tenyésztési előírásoknak nem megfelelő, szándékos ebszaporítás visszaszorítására. (MTI)
Ma Magyarországon nagyjából 1,5 millió kutya van, de nincs aki pontos adatokkal rendelkezne a hazai kutyapopulációról. Korózs András így a törvény egyetlen pozitívumaként a kötelezően előírt ebösszeírást említi. De ha már a kutyák számát is nehezen lehet megsaccolni, akkor a macskapopulációét szinte esélytelen. Az ebtenyésztők elnöke megvédve a macskásokat, nem tartaná szerencsésnek, ha a macskák után is kivetnének bármiféle adót „Vidéken a macska nagyon fontos szerepet tölt be a rágcsálók féken tartásában, nem hiányozna senkinek sem, ha úgy járnánk, mint Kínában, ahol a hatvanas években verébirtást rendeltek el, majd három év múlva ellepték a rovarok azokat a területeket, ahonnan eltűntek a madarak” – érvel az ebtenyésztők elnöke.
Az ebadóval valakik biztosan jól járnak: azok az állatorvosok, akiket az adó híre hallatán azért keresnek fel a kutyatulajdonosok, hogy ivartalanítsák a kutyájukat, ugyanis ezek után az állatok után nem kell megfizetni az adót.
Az ivartalanítás árában a hazai állatorvosok között nincs nagy különbség: míg egy szuka 15-20 ezerbe, addig a kankutya ivartalanítása valamivel olcsóbba kerül. Újfehértón viszont most a helyi állatorvosnál akciósan, 30 százalékkal olcsóbban ivartalaníthatják a kutyatulajdonosok a négylábúakat, de a chippeket is kedvezőbb áron, 3 ezer forintért ültethetik be. A megkérdezett kaposvári állatorvosok közül néhányan elmondták, az ebadó miatt jóval többen ivartalaníttatják a kutyáikat. Így ha mégsem szűnik meg a városban a kutyaadó, az ivartalanítás hosszabb távon olcsóbb megoldás, mintha évente kellene fizetni az állat után.