A holokauszt áldozatai mellett Antall József nyolcvanadik születésnapjáról is megemlékeztek a parlamentben, ahol Ujhelyi házalelnök letorkollt egy cigánybűnözőző jobbikost. Az ellenzék határozatképtelenséggel fricskázta Fónagy államtitkárt, de ez csak pillanatnyi fennakadást okozott. Elfogadták az új parlamenti törvényt és a házszabályt a képviselők. Így Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció nem alapíthat frakciót, a képviselők új bérezése pedig csak 2014-től lép életbe. Akkortól a képviselők más keresőfoglalkozást nem is végezhetnek.
Az elmúlt hetek felkavaró ülései után hétfőn viszonylag izgalommentes napja volt a parlamentnek. Jellemző, hogy a határozathozatalokig a legizgalmasabb pillanat az az aprócska ellenzéki fricska volt, amikor a kormánypárti szavazógép lankadását kihasználva az ellenzék egy interpellációra adott válasznál határozatképtelenné tette a parlamentet. De ez is csak pillanatnyi fennakadást okozott, a megismételt szavazáson már 197 kormánypárti képviselő biztosította a határozatképességet és a válasz elfogadását.
De haladjunk időrendben. Az ülés elején Lezsák ideiglenes házelnök a holokauszt emléknapjának apropóján tudott megemlékezni a kommunisták embertelenségeiről is, majd napirend előtt a szocialista Steiner képviselő aktualizálta az emlékezést a Jobbik tiszaezsláros felszólalásának felemlegetésével. A kormány nevében Rétvári államtitkár kesereghetett azon, hogy nagyon kevés iskolában emlékeznek meg a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól.
A napirend előtti felszólalások legizgalmasabb pillanata az volt, amikor Lezsák lefideszesezte a jobbikos Z. Kárpát Dánielt, aki ezen felháborodva részeg buldózerhez, akarjuk mondani elszabadult sofőrhöz - vagy fordítva - hasonlította a kormányt. A téma amúgy a tranzakciós adó volt, amit Cséfalvay államtitkár szerint vagy bevezet a kormány, vagy nem. Volt még szó narancssárga atomlobbiról, hiányzó borinformatikai rendszerről és Antall Józsefről is. Ennek apropóján megtudhattuk, hogy nem mindegy, milyen a miniszterelnök.
Az interpellációk sztárja a ritkán szereplő Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter volt, akit a kórházak államosításáról faggatott a szocialista Lukács és a jobbikos Apáti képviselő is. A miniszter szerint Lukács hazudott, míg Apáti csak nem látta át, hogy valójában minden a betegek érdekében történik.
A nap izgalmát az okozta, hogy Fónagy államtitkár a szocialista Kovács képviselő kérdésére adott válasza után a ház határozatképtelen volt, ezért meg kellett ismételni a szavazást. A határozatképtelenségről alapvetően a kormánypártok tehetnek, hiszen kétharmadukkal egyedül ők tudják azt biztosítani, de a fricska az ellenzék érdeme.
Már előtte látszott, hogy lankad a kormánypárti szavazókedv, egyre kevesebb szavazattal fogadták el az interpellációkra adott válaszokat, így az ellenzék a Jobbik jeladására Fónagy válasza után egységesen nem szavazott. Másodjára már 197 fideszes igen biztosította a határozatképességet.
Az azonnali kérdések alatt kisebb szócsata alakult ki egy jobbikos képviselő - akit a sajtópáholyban tartózkodók nem ismertek fel - és a levezető elnök, a szocialista Ujhelyi István között, mert utóbbi kifogásolta, hogy a jobbikos cigánybűnözőzik
A parlament ülése fél hatkor a határozathozatalokkal folytatódott. Elsőként tárgysorozatba vételekről határoztak. A Demokratikus Koalíció a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványát akarta tárgysorozatba venni, ez a méltánytalanságra hivatkozva megfosztotta volna Schmitt Pál lemondott köztársasági elnököt a törvény szerint neki járó juttatásoktól. A javaslat parázs vitát váltott ki.
"Van az a mondás, hogy földön fekvő emberbe nem rugunk. Tudom, hogy önök ezt a mondást nem ismerik, mert hat évvel ezelőtt sem ismerték" - szúrt oda például az elempés Schiffer András. "Mi van annak az embernek az erkölcsi integritásával, aki megköszönte a rendőröknek", hogy 2006 október 23-án embereket vertek meg, tette fel a méltánytalansággal kapcsolatban a kérdést. Amúgy annak idején az LMP javasolta, hogy az idő előtt lemondó elnöknek ne járjanak juttatások, de most a hasonló indítványt személyre szabottnak tartják, ezért ellenzik. A parlament ezután elutasította a javaslat tárgysorozatba vételét.
Ezután a tényleges határozathozatalok következtek.
Számos kerek nemzetközi és magyar világörökségi évforduló esik 2012-re, ezért mind az öt parlamenti párt és a függetlenek képviseletében Szili Katalin javaslatára az egész évet a Világörökség évének nyilvánította határozatában a parlament. Egyben felszólította a kormányt, hogy segítse elő megünneplését, és emlékezteti, hogy a világörökség bemutatása törvényileg támogatandó közérdek.
A második határozathozatalt, a parlamenti törvény zárószavazás előtti módosítóinak és magának a törvénynek az elfogadását vita előzte meg. A szocialista Harangozó Tamás kivételesen nem túl összeszedett felszólalásában "gyöngyszemnek" minősítette Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványát, mert szerinte botrányos, hogy a javaslat szerint amennyiben a Költségvetési Tanács nem mond véleményt a költségvetést módosító indítványokról, azt a parlament egyetértésnek veszi.
Harangozó azt is kifogásolta, hogy a módosító alapján a jövőben nem kell nyilvánosságra hozni az ülések, szavazások jegyzőkönyveit. Érdekelte azt is, hogy miért kell öt évig tárolni az országgyűlésbe belépők adatait. Az elempés Schiffer András is kifogásolta ezt a változást. "Milyen alkotmányos indok van erre?" - kérdezte. Azt is kifogásolta, hogy a szigorú összeférhetetlenségi szabályok a kormánybiztosi, miniszteri biztosi megbízásokra a módosító alapján nem lennének érvényesek. A keresőfoglalkozások kizárását ugyan nevetségesnek tartja, de szerinte is meg lehet tiltani. Viszont ez esetben a szelvényvagdosókat is ki kéne zárni a képviselőségből, mondta.
Válaszában az előterjesztő, Gulyás Gergely elmondta, hogy a Költségvetési Tanács véleményét több ponton is ki kell kérni, így az ezzel kapcsolatos aggályok alaptalanok. A jegyzőkönyvek nyilvánossága az egységes javaslat alapján biztosított, a módosító csak kodifikációs pontosítás volt, a bizottsági jegyzőkönyvek szabályozása kétszer szerepelt a törvényben. A belépők adatait pedig azért kell öt évre rögzíteni, mert például a lobbiügyekben nyomozó rendőrök nemrégiben négy és fél évvel ezelőtti belépések adatait kérték ki. Schiffer szelvényvagdosós javaslatára azt mondta, hogy az összeférhetetlenségi szabály lényege, hogy a képviselő munkaideje egészét a képviselői munkával töltse, a tőkejövedelem megszerzése pedig nem veszi el az idejét ettől. Ezután határoztak a módosítókról és a törvényről.
Lázár János parlamenti törvényjavaslata kisebb koalíciós feszültséget okozott, a kereszténydemokraták április 10-én konkrétan leszavazták az egyik fideszes képviselő, Kovács Zoltán szigorú összeférhetetlenségi szabályokat előíró módosítóját, amit a Fidesz végül a Jobbik szavazataival tudott csak elfogadtatni. Azóta a közös frakciót alkotó két párt folyamatosan egyeztetett a javaslatról. Ahogy előre megjósoltuk, a kétharmados többségért kár volt aggódni, mindkét fél megoldásra törekedett, amely - jóslatunknak megfelelően - egy zárószavazás előtti módosító indítványban öltött testet.
A kompromisszum a kormánypártok erőviszonyait tükrözi - azaz, minden úgy lesz, ahogy a Fidesz akarja, de az új fizetési szabályok majd csak a következő ciklustól élnek. Tehát jövőre még nem csak havi bruttó 750 ezer forintos államtitkár-helyettesi fizetésből kell tengetni mindnnapjaikat a képviselőknek. A kereszténydemokraták ugyanis keveselték a pénzt, Rubovszky György indoklása szerint egy harmincas évei elején járó államtitkár-helyettes még örülhet ennyinek, de a képviselők közt vannak öregek is.
Gulyás Gergely összesen 53 oldalas (!) módosító indítványának egyik keveseket érintő, ámde sajátos pontja szerint a parlamentbe engedéllyel belépők - köztük az önök tudósítójának - személyes adatait az eredetileg javasolt két év helyett az indokolatlanul és aránytalanul soknak tűnő öt évig tárolják majd és adják át kérésre bármely hatóságnak.A parlamenti törvény amúgy jelentősen növeli a házelnök hatalmát, aki a jövőben egy rendvédelmi egység irányítási jogát is megkapja, mert az eddig a rendőrséghez tartozó parlamenti őrséget közvetlenül a házelnök alá rendelték, aki így utasíthatja az országgyűlési őröket a törvénysértő képviselők elleni fellépésre. Másrészt a házelnök adott esetben saját hatáskörben dönthet a renitens képviselők ülésről történő kizárásáról is. Ugyan a döntés jogszerűségéről a következő ülésen a parlament vita nélkül határozhat, a törvényszövegben nincs utalás szankcióra arra az esetre, ha utólag jogellenesnek minősítik a házelnöki döntést.
A parlamenti törvény fontos része, önálló fejezete volt a frakciók működéséről szóló, amely kizárólag azon pártoknak adná meg a frakcióalapítás jogát, amelyek önállóan megmérettették magukat a parlamenti választásokon. Részben ez a fejezet indokolta a sietséget, hogy a törvényt még április 23. előtt elfogadják. Ekkor járna le ugyanis az MSZP-ből kivált gyurcsányista frakció hathónapos frakcióalakítási moratóriuma. Mivel a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció az új szabályoknak nem felel meg, nem alakíthat frakciót. Ez a rész azonban a módosítások után kikerült a törvényből, elhagyását a fideszes Lipők Sándor javasolta. Ez azonban nem jelenti, hogy a DK mégis frakciót alapíthat.
Lipők indoklása szerint a frakciókra vonatkozó szabályokat elég normatív határozati szinten rendezni - a törvényből törölt szövegrészt egy az egyben be is terjesztette a házszabályhoz. A kormánytöbbség mindkét indítványt támogatta, azaz csak annyi történt, hogy a DK nem a törvény, hanem a házszabály rendelkezései alapján nem alakíthat frakciót.
A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmazott meg. Az LMP javaslatára kizárják a képviselőségből, akik átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, magyarán offshore-cégekben tulajdonosok. A fideszes Papcsák Ferenc az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyettest és a megyei közgyűlési alelnököket is kizárta a képviselőségből, míg Kovács Zoltán koalíciós feszültséget kiváltó javaslata alapján a képviselők más keresőtevékenységet nem folytathatnak.
A parlamenti törvény megalkotásával párhuzamosan a házszabályt is módosítják. Egyrészt a köztársasági elnök eltávolításának alkotmányos szabályait is átvezetik, másrészt immár a házszabály része lesz az új frakcióalakítási szabályzat, amit nevezzünk egyszerűen DK-klauzulának. Az eredetileg a parlamenti törvényben szereplő fejezet alapján ugyanis a Gyurcsány-párt, mely a jelenlegi szabályok szerint április 23-án frakciót alapíthatna, az addigra hatályosuló új házszabály szerint már nem alapíthat frakciót.
Az új szabály szerint ugyanis frakciót csak az a párt alapíthat, amely a választásokon is szerepelt, és ott szerzett mandátumot. Gulyás Gergely a házszabályhoz is benyújtott egy 23 oldalas, száz szakaszból álló módosító indítványt, ez alapvetően kodifikációs pontosításokat tartalmaz. Ezért a javaslat záróvitájában érdemi kifogás nem is hangzott el, azt viszont az LMP és az MSZP is kifogásolta, hogy egy nappal a zárószavazás előtt hoznak nyilvánosságra ilyen terjedelmű módosításokat, színjátékká silányítva ezzel a parlamenti munkát.
A Nemzetiségek Napjáról szóló országgyűlési határozat pontosan az, amire a cím alapján gondolnak. Határozat a Nemzetiségek Napjáról, amit ezentúl december 18-án ünnepelhetünk. A módosító indítványokról való szavazásról írt beszámolónkban tévesen azt állítottuk, hogy az emberi jogi bizottság javaslatára törölték, hogy „a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek" államalkotó tényezők, pedig valójában pont kiegészítették ezzel a határozat preambulumát. A tévedésért – ami a jelek szerint csak nekünk tűnt fel – ezúton is elnézést kérünk.
Lázár János, Semjén Zsolt és két fideszes képviselőtársuk országgyűlési határozatban kívánja kimondani, hogy „kulturális örökségünk nemzetünk múltjának és jelenének pótolhatatlan és egyedi forrása", amit a kormánynak kötelessége megőrizni az emberiség számára. És a kétharmados akarattal semmi se tud szembe menni, még a Jobbik se, amely hiába próbálná az örökség részeként elismerni a rovásírást, és kikövetelni a szomszédos országok magyarságának kulturális autonómiáját. Ezeket a módosítókat ugyanis a kormánytöbbség lesöpörte a bizottságokban, és a parlament se szavazta meg. Mivel egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el a képviselők, a házszabály szerint a zárószavazást is megtarthatták, és el is fogadták a határozatot.
Rögtön a nemzeti örökség határozatba foglalása után szavazhatnak a képviselők az örökségvédelmi törvény módosításáról, amelynek értelmében a nemzetünk múltját jelentő nemzeti örökségünk feltárására csak harminc napja lesz a régészeknek, amennyiben az kiemelt beruházásra kiszemelt területen van eltemetve. Az előterjesztő minisztérium a törvényhez benyújtott módosítók közül egyet sem támogatott - pedig volt köztük a fideszes L. Simon László által jegyzett, a kulturális bizottság támogatását elnyerő módosító is, nem is egy. A kormánytöbbség sokáig fegyelmezetten leszavazta még a fideszes indítványokat is, egy kivétellel - egy olyan kormánypárti javaslat volt, amit az összes bizottság támogatott. Így hiába élt volna a kormány azzal a lehetőséggel, hogy már most zárószavazás legyen, az elfogadott módosító miatt erre nem kerülhetett sor. Habis László, Borkai Zsolt és Michl József elfogadott indítványa amúgy a törvény lényegét nem érinti.
Réthelyi nemzetierőforrás-miniszter javaslata a kórházállamosítás törvényi feltételeit megteremtő technikai jellegű javaslat. A törvény értelmében az állam nem csak a kórházakat, hanem a kórházakkal kapcsolatos önkormányzati adósságokat is átvállalja.
A javaslat alapján az állam a kórházak kezelésére új intézményt hoz létre, ez veszi át az immár állami kórházak dolgozóit is, kivéve azokat, akiknek a foglalkoztatásához a kórházkezelő nem járul hozzá.
Az elempés Szilágyi László ez utóbbi passzus elhagyását javasolta, de a kormánytöbbség a bizottságban, majd az országgyűlésben is leszavazta. A bizottságok és az előterjesztő amúgy különösen nagy arányban támogatott módosító indítványokat, a 48 benyújtott indítványból 40-et.
A módosítók javarészt technikai jellegűek, kivéve a kereszténydemokrata Lukács Tamásét. Az övének cserébe az ég világon semmi köze a kórházak államosításához. Az előterjesztő támogatását amúgy szintén elnyerő módosító valójában az egyesületek alapszabálysértő határozatainak megsemmisítéséről, a közérdekű önkéntes tevékenységről, a nonprofit gazdasági társaságokról, az NKA gazdálkodásának átláthatóságáról, a Magyar Művészeti Akadémiáról és az egyesülési jogról szóló salátatörvény. A kormánytöbbségnek nem voltak skrupulusai, a törvényhez egyáltalán nem kapcsolódó indítványt is támogatták.
A nap utolsó határozathozatalaként a személyszállítási törvényhez benyújtott módosító javaslatokról szavaztak. Az átfogó új szabályozás egyik legnagyobb újítása az ún. „igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás", még bonyolultabban az „utas jelzésére induló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő közlekedési rendszer", magyarán az iránytaxik bevezetése a ritkán lakott vagy különleges településszerkezetű térségekben.
A kormány javaslatát a képviselők ízekre szedték, összesen 194 módosító javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a legérdekesebb és a legnagyobb felháborodást kiváltó a kereszténydemokrata Spaller Endre javaslata volt, aki a vasutasok családtagjainak kedvezményeit vonta volna vissza, de aztán meghátrált, és a kedvezmények helyett a javaslatát vonta vissza.
A javaslat újraszabályozza a közösségi közlekedés finanszírozását és a párhuzamosságok megszüntetésével – a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolásával – akár évi 3-400 milliárdos megtakarítást is eredményezhet.
A személyszállítási törvényben teremtik meg azt a lehetőséget, hogy a jövőben vasút- és volánállomásokon is működjenek kormányablakok. A módosítókkal törlik viszont azt a sokat vitatott passzust, amely kötelezte volna a munkáltatókat dolgozóik bérleteinek megvételére.