Megmentette a szántóföldi növények egy részét a májusi esőzés Szolnok megyében, közölte a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója. Az őszi és a tavaszi vetésű növénykultúrákban a korábbi szárazság és az áprilisi fagy is károkat okozott, de a kenyérgabonásoknak és a kapásoknak nem ártott a szélsőséges tavasz és jókör érkezett az eső.

A jó termés alapja az egészséges zászlóslevél

KisS Róbert földművelésügyi igazgató visszaemlékezése szerint a száraz március után áprilisban rendkívül szeszélyes volt az időjárás, a hőmérséklet és a csapadékeloszlás is szélsőségesen alakult. A kevésbé jó vízgazdálkodású talajonok a március elején kelt őszi árpán és búzán már a csapadékhiány jelei mutatkoztak, de az elmúlt hetek esőzése kedvező hatással volt a növénykultúrákra.

Az őszi árpa fejlettsége termőhelyenként eltérő. Vannak szép állományok, de több az alacsony szárú, gyengén fejlett árpa. Az időszerű növényvédelmi munkák közül mostanában a lombvédelem különösen nagy jelentőséggel bír, e növény esetén ugyanis az egészséges zászlóslevél a jó termés egyik alapja.

Az őszi 25 000 hektáros vetésterülethez képest a Szolnok megyében csupán mintegy 6500 hektáron megmaradt káposztarepce táblák még kedvezőtlenebb képet mutatnak. A csapadékhiány miatt helyenként az oldalágak száma elmarad az optimális mértékűtől.

Szépen kisoroltak a kapások

Április elején megkezdődött és mára lényegében befejeződött a megyében a kapások közül a legnagyobb, 80 619 hektáros termőterületre tervezett napraforgó, illetve az 52 837 hektárra tervezett szemes kukorica vetése. A tervezetnél nagyobb területen vetett kapásoknak kimondottan jót tett az eső, szépen kisoroltak, fejlettségük megfelelő.

A főbb tavaszi növények közül tavaszi árpából 7173 hektárt, zabból 3890 hektárt, magborsóból 1360 hektárt vetettek az idén. Ezeknek sem tett jót a kéthónapos szárazság, de a legrosszabbul a mák járt, kétezer hektáron vetették, de mára alig maradt. A böjti szelek, a tavaszi fagy, majd a hirtelen jött nagy meleg egyaránt károsította.