Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját több vádpontban. Az ügynek nincs vége, mert a ítéletnek ezt a részét az ügyészség nem fogadta el, a döntés másik része pedig a magántitok megismerése miatt elmarasztalt vádlottnak nem tetszett.
Zamecsnik Péter, az NBH volt vezetőjének ügyvédje a zárt tárgyalás után elmondta, hogy a hivatali bűncselekmények, valamint a hűtlen kezelés bűntette alól felmentette védencét a bíróság. Ezt az ügyészség megfellebbezte. A védelem pedig az ellen nyújtott be fellebbezést, hogy az ügy három vádlottját pénzbüntetésre ítélte a bíróság magántitok jogosulatlan megismerése, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének kísérlete miatt.
Az ügy tárgyalása áprilisban kezdődött és végig zárt ajtók mögött zajlott. Az eljárás minden adata államtitoknak minősül, így szerda délután is csak az ítélet rendelkező részét ismertették, az indoklást nem hallgathatták meg az újságírók.
Laborc Sándor ellen még a Bajnai-kormány idején, 2010 februárjában tett feljelentést Balajti László, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója. Balajti fél évvel azelőtt vette át az NBH irányítását Laborctól, és az elődje által leadott hivatali laptopon számos telefonbeszélgetésről, híváslistáról és cellainformációról szóló elemzést találtak. Laborc egykori gépén volt egy Ovi és egy Bajusz című mappa is, amely Orbán Viktor és Kövér László megfigyeléséről tanúskodott.
Orbán Viktorról kapcsolati háló is készült személyes és hivatali beszélgetései alapján, elemezték a feleségével folytatott beszélgetéseket is. A laptopon talált információk szerint a bolíviai kommandós akcióban meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo is a megfigyeltek közé tartozott. Őt az őszödi beszéd kiszivárogtatásával hozták összefüggésbe, de a megfigyeléséhez szükséges telefonlista a Fidesz egyik központi számát, valamint Orbán Viktor egyik lányának mobilszámát is tartalmazta.
A Budapesti Katonai Ügyészség 2010 februárjában rendelt el nyomozást az ügyben. A vádirat idén január 13-án készült el. A katonai ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és más bűncselekményekkel vádolta meg a volt titkosszolgálati vezetőt és egy korábbi beosztottját.
Ezután lett - még Simicska Lajos elnöksége idején - az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgatóhelyettese. A 2002-es kormányváltás után az NBH főosztályvezetője lett, 2004-től pedig Galambos Lajos NBH-főigazgató műveleti helyettese. Galambos lemondása után 2007 júniusától ő lett az NBH megbízott főigazgatója, majd Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter felterjesztésére Gyurcsány Ferenc 2007. december 17-én őt nevezte ki főigazgatónak. Kinevezését orosz kapcsolatai miatt élesen támadta az ellenzék. A megalapozatlannak bizonyult UD Zrt.-ügy miatt 2009. július 20-án szeptember elsejei hatállyal mondott le hivataláról. Portré Laborc Sándorról>>>
Ezt az eljárást 2010 novemberében egyesítették a Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő által a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentés alapján indult büntetőeljárással. Demeter Ervin volt az alelnöke annak a parlamenti albizottságnak, amely az NBH 2002-2010 közötti titkos információgyűjtési gyakorlatát, illetve az UD Zrt.-vel szemben folytatott műveleti tevékenységét vizsgálta.
A bizottság munkájának lezárulta után Demeter Ervin azt állította: a kormányzati gerinchálózat elleni támadásokat 2008-ban nem az UD Zrt., hanem egy olyan hacker követte el, akit a Galambos Lajos, majd Laborc Sándor által vezetett NBH fizetett, és az ezekről készült jelentéseket szocialista politikusok kapták meg. Demeter ezután ismeretlen tettes ellen tett feljelentést jogosulatlan titkos információgyűjtés, hivatali visszaélés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, visszaélés személyes adattal, magántitok jogosulatlan megismerése és hamis vád gyanúja miatt.
2011 nyarán aztán sorban vették őrizetbe a Gyurcsány-korszak titkosszolgálati vezetőit kémkedés gyanújával. Őrizetbe vették Szilvásy György korábbi titokminisztert, Galambos Lajost, az NBH korábbi főigazgatóját, Laborc Sándort, majd Gyarmati Györgyöt, az NBH egykori megbízott főosztályvezetőjét és Simon Ibolyát, az NBH egykori jogászát is. Azt hivatalosan nem közölték, hogy milyen ügyekkel kapcsolatban gyanúsították meg őket. Erről csak találgatni lehetett: a spekulációk között leggyakrabban az oroszoknak adott Mol-részvények, a politikai célokra felhasznált hackertámadás és az UD-ügy állt.
A volt titkosszolgálati vezetők ellen 2011. december 7-én nyújtotta be a vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészség a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához. Galambos Lajos ellen kémkedés, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László, az Eclipse-ügyben is érintett, orosz háttérrel rendelkező, biztonságtechnikával foglalkozó Zömök Kft. ügyvezetője ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, Laborc Sándor ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nyújtottak be vádiratot. Ebben az ügyben a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa március 12-én nyitotta meg a pert. Ez is zárt ajtók mögött zajlik, és az ott elhangzottak szintén államtitkot képeznek.
Laborc Sándor június 15-én nem jogerősen személyiségi jogi pert vesztett az UD Zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. 2008 őszén ugyanis azt nyilatkozta, hogy az UD Zrt.-hez bűncselekmények köthetők és feljelentést is tett a cég ellen magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt. A lehallgatási botránnyal összefüggésben az UD Zrt. vezetői ellen indult büntetőeljárások azóta bűncselekmény hiányában jogerősen megszűntek.