Ma harmadszor ül tárgyalóasztalhoz a pedagógusok sztrájkbizottsága és az Emberi Erőforrások Minisztériumának delegációja. Az egyeztetésen ismét ott lesz Balog Zoltán miniszter, aki a múlt héten egy Gödöllőn elhangzott mondatával borzolta a sztrájkra készülő tanárok idegeit. A miniszter a Szent István Egyetem szoboravató ünnepségén a szakszervezetekkel való tárgyalásra indulva az összegyűltek előtt azt mondta: "rohanok vissza a Parlamentbe, hogy le tudjak ülni a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel, akik sztrájkkészültségben vannak, és alig várják, hogy ne kelljen tanítani".
A miniszter másnap elnézést kért. Mint mondta: nem állt szándékában senkit sem megbántani: "becsülöm és tisztelem a pedagógusokat, és elismerem munkájukat - ezen a rosszul sikerült mondat semmit sem változtat, bárki bármit is szeretne elhitetni".
A tanárokat képviselő szakszervezetek október 19-én alakítottak sztrájkbizottságot. A törvény szerint a sztrájkbizottság megalakítása után a kormány képviselőinek hétszer kell egyeztetni a szakszervezetekkel. Ezen idő alatt egyszer lehet figyelmeztető sztrájkot tartani. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor lehet megkezdeni a sztrájkot.
A szlovák tanárok november 26-ra jelentettek be határozatlan idejű sztrájkot. A tanárok nem engednek 10 százalékos béremelési követelésükből, Robert Fico kormányfő azonban úgy látja: a kormány által ajánlott 5 százalékos béremelés jó kompromisszum, írja a bumm.sk. A szlovák kormányfő tiszteletben tartja a tanárok követeléseit, de egyértelművé tette: az államnak egyszerűen nincsenek forrásai a 10 százalékos emeléshez. Pavel Ondek, a pedagógusok szakszervezetének vezetője hétfőn azt mondta: úgy tűnik, a tanársztrájk visszafordíthatatlan. A munkabeszüntetés ugyanakkor komoly érvágást jelent a tanároknak: naponta átlagosan 30 eurós bevételkiesésük keletkezik, és maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítást is, ami naponta 1,5 euró.
A tárgyalások november 13-án kezdődtek meg a kormány és a szakszervezetek között. A felek legutóbb szombaton tárgyaltak, amelyen három munkacsoport megalakításáról döntöttek. Kettő a szakmai kérdésekről folytatja tovább a tárgyalásokat, a harmadik pedig a pedagógussztrájk idején szükséges elégséges szolgáltatásokról egyeztet.
A tanárok követelései között szerepel, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre. Mivel átgondolatlannak, bizonytalan finanszírozású hátterűnek, következményeiben pedig kiszámíthatatlannak tartják a 2011 végén elfogadott új köznevelési törvényt, azt kérik a kormánytól, hogy annak bevezetését halassza el, és tárgyalják újra a lényeges pontokat. A tanárok azt is követelik, hogy függesszék fel az iskolák január elsejétől tervezett állami átvételét, és a pedagógus-életpályamodell bevezetését, amely jelentős elbocsátásokkal járhat.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár november 18-án azt mondta: ha sztrájk lesz, az azt fogja jelenteni, hogy a szakszervezetek nem állnak el irreális követeléseiktől. Az államtitkár szerint a köznevelési törvény több pontjának visszavonása, vagy az iskolák állami fenntartásba vételének elhalasztása olyan lehetetlen kérések, amelyeket biztosan nem lehet teljesíteni.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke hétfőn azt mondta: az eddigi tárgyalásokon nem közeledtek az álláspontok jelentősen, de a lehetőség megvan arra, hogy közeledjenek.