Az építőipari óriás milliárdos műgyűjteménye után az eladó cég nem fizetett jogdíjat a művészeknek, akik most megpróbálják behajtani a járandóságukat. A KÉSZ műgyűjteménye után, amely a szakértők szerint túlértékeltnek tűnik, 50 millió forint illetné őket.
Megkísérlik behajtani a KÉSZ építőipari vállalat egymilliárdos gyűjteményébe került műtárgyak alkotói azt a díjat, ami az eladások után jár nekik. Az úgynevezett követői jog alapján a művészeket nagyjából 50 millió forintnyi összeg illetné meg, amit azonban nem fizetett ki számukra a műkereskedő cég.
A követői jog szerint ha egy műalkotást műkereskedő közvetítésével adnak el, akkor a kereskedő a vételár függvényében annak bizonyos százalékát köteles a művésznek kifizetni. Az eladások idején 5 százalékot írt elő a jogszabály. A rendszer a zeneszámok jogdíjához hasonlóan biztosítja, hogy a képzőművész részesüljön az eladásokból, ahogy a zenész dalai lejátszásából. Annyi különbséggel, hogy míg a zeneszámok után egy közös alapba kerül a pénz, amit aztán visszaosztanak, itt közvetlenül a művésznek utalnak.
A művészeket képviselő ügyvéd már megkereste a jogdíjak kezelésével foglalkozó szervezetet. A Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága jogásza, Győri Erzsébet elmondta, hogy megalapozottnak tartják a művészek követelését, amellyel bejelentkeztek a műtárgyakat felvásárló, és a KÉSZ-nek értékesítő céget képviselő végelszámolónál.
Győri Erzséber megjegyezte azt is, hogy a képzőművészek jogi képviselőjének jelentkezéséig ő maga sem hallott az általunk bemutatott műgyűjteményről. A témával hivatalból foglalkozó jogász információhiánya jelzi az ügy bonyolultságát.
70. §141 (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás tulajdonjogának első - a szerző részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E díjazásról nem lehet lemondani.
Ahogy azt korábbi cikkünkben körüljártuk, az ország egyik legrégebbi, és legnagyobb, komoly állami megrendelésekben is bővelkedő cége olyan értékű műgyűjteményt hozott össze rövid néhány év alatt, amely komoly múzeumokéval vetekedik. Legalább is értékében. A cég két év alatt ugyanis egymilliárd forintot fordított műtárgyvásárlásokra, úgy, hogy befektetését nem is nagyon reklámozta: ahogy nem hallott róla a Hungart, ugyanúgy nem szerepelt a céges gyűjtemények listáján, pedig az ilyen kollekciókkal a vásárlók érthető módon büszkélkedni szoktak. De nem tudtak a hatalmas gyűjteményről az általunk megkérdezett műkereskedők sem.
A KÉSZ vásárlásainak nem ez volt a fő érdekessége, hanem a művek irreálisan magas árai. Az építőipar területén különösen sikeres cég ugyanis gyanútlanul vásárolt akár öt-tízszeres áron műalkotásokat a jellemzően pályájuk elején álló, szűk körben ismert művészektől. Pedig egyetlen internetes kereséssel kideríthető lett volna, hogy ha akarnak, jóval kevesebbet is költhetnének. Egyik jellemző példánk egy fotósorozat volt, amelynek darabjai közel hasonló áron kaphatók, amíg a sorozat minden darabját meg nem veszik a művésztől. Ebben az esetben tehát a piac hatására, az egyedi árképzésre nem lehet hivatkozni. Az építőipari cég listájában 3 millió körüli összegekért szerepeltetett képekből még ma is van a fotósnál, akitől 4-500 ezer forintért bármikor beszerezhetők. A vásárlás éveiben, 2007-2008-ban áruk ennek nagyjából a fele volt. Itt tízszeres árat fizetett a KÉSZ.
Az ügyben a NAV is vizsgálatot folytatott.
A művészek egyébként nem a KÉSZ-től várják az 50 millió forintjukat, hanem attól a cégtől, amely a művészektől megvásárolta, majd a KÉSZ-nek ilyen meghökkentően drágán eladta a műalkotásokat. Ez a cég a Radikalmod Kft. volt, amely a vásárlások idején a ma is működő Karton galéria címén volt bejegyezve. A vásárlásokat a cég akkori tulajdonosa, a Karton galéria vezetője, Kozma Péter bonyolította.
A KÉSZ-től elkerült egymilliárd forintnak azóta nyoma veszett: a Radikalmod Kft.-t eladták, a tulajdonos ma egy off-shore cég, vezetője pedig egy ukrán nő. A cég ellen kényszervégelszámolási eljárás van folyamatban. Az ügyet ismerő forrásaink szerint a KÉSZ-től a Radikalmodhoz került egymilliárd forint vélhetően már nincs a fantomizált cégben, így az 50 milliót nem lehet majd tőlük behajtani. Ha a művészeknek vagy a Hungartnak sikerül bizonyítani, hogy a céget rosszhiszeműen adták el, akkor a felelős a műtárgyvásárlásokat bonyolító akkor tulaj, Kozma Péter lehet. A galériás nem kívánt nyilatkozni az ügyben.