A delegáltak két hónap után megint nekifutnak a kérdésnek, hogy a párt együttműködhet-e a baloldallal a Fidesz leváltása érdekében. Most azonban könnyen pártszakadás lehet a vége.
Novemberi kongresszusán az LMP kikosarazta a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014-et, amikor kizárták a csatlakozás lehetőségét. A kérdés megosztotta a pártot, a küldöttek végül 84-77 szavazataránnyal támogatták a különutas javaslatot.
Mivel az általuk politikai öngyilkosságnak tartott döntéssel nem tudtak azonosulni, Jávor Benedek frakcióvezető, majd a helyettese, Karácsony Gergely is lemondott a posztjáról, és utóbb ismét Schiffer András lett a képviselőcsoport vezetője. Az ügy azonban ezzel nem jutott nyugvópontra, a frakción belül egyre jobban kiéleződtek az ellentétek, és csak idő kérdése volt, hogy az LMP politikai identitását és jövőjét leginkább meghatározó kérdés újra előkerüljön.
Schiffer és hívei szerint a párt önálló karaktere megőrzésének, a hitelvesztés elkerülésének kulcsa a különutas politizálás, a jobboldali és a baloldali pártelitektől és azok emblematikus figuráitól való távolságtartás. Az elkötelezett jobb- és baloldali törzsszavazókat nem, de a 2010-es választást eldöntő, mára mindkét oldalban csalódott szavazókat így lehet megnyerni.
Jávorék viszont úgy vélik, az LMP politikai és erkölcsi elveiből az következik, hogy a demokratikus intézményrendszert romboló, kíméletlen szociálpolitikát folytató Fideszt meg kell próbálni leváltani, és a választók nem bocsátanák meg, ha a párt letenne erről. A Fidesznek kedvező új rendszerben ugyanis a választás kimenetele az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumokon múlik, ott viszont szerintük esélytelen az ellenzék, ha nem tud közös jelölteket indítani. Ezért az LMP-nek tárgyalnia kell az Együtt 2014-gyel, és a Fidesz elleni választási szövetséget kell mindinkább a saját politikai karakterére formálnia.
A 15 fős frakció 8 képviselőjének részvételével a kongresszus után három nappal Párbeszéd Magyarországért néven új platform alakult, a baloldali ellenzéki koalíciót támogatókból. Az első bejelentések szerint pártszakadás nem fenyegetett, mára azonban megváltozott a helyzet, és többen is kilátásba helyezték, hogy kilépnek a pártból, ha a kongresszus nem változtat a novemberi döntésen.
A kongresszus több kérdésről határoz szombaton, de ezek közül csak egy javaslat sorsdöntő: amelyik kimondja, hogy a közös alkotmányos és közpolitikai cél kialakítása érdekében az LMP haladéktalanul tárgyalásokat kezd az Együtt 2014-gyel, és később más pártokkal is tárgyalhat, ha ezzel esély nyílik egy kétharmados ellenzéki győzelemre. Ez lényegében biankó felhatalmazást jelentene, hogy az LMP a későbbiekben a mumusnak számító MSZP-vel is tárgyalóasztalhoz ülhessen.
Csütörtöki, a Népszabadságnak adott interjújában Schiffer András lényegében azt mondta, hogy a nagyon különböző pártoknak csak akkor van értelme a választási cél érdekében összefogni, ha esély van az alkotmányos struktúra megváltoztatására. "Ha egy alkotmányosan aláaknásított területen próbál majd meg egy olajfa-koalíció egy erős fideszes–jobbikos ellenzékkel szemben kormányozni, az ugyanazt hozhatja magával, mint Szlovákiában" (ahol egy négypárti koalíció rövid kormányzása után Robert Fico megerősödve tért vissza a hatalomba).
Schiffer bejelentette, hogy ha novemberben számára kedvezőtlen döntés született volna, visszaadta volna a mandátumát, és a parlamenti választásig a háttérbe vonult volna. Ha Schiffer következetes, ez azt jelenti, hogy amennyiben szombaton Jávorék kerekednek felül, lemond képviselői mandátumáról. Igaz, ha az LMP kéthavonta változtat álláspontján a leglényegesebb politikai kérdésben, akkor a döntést Schiffernek sem érdemes elhamarkodnia. Ő mindenesetre most azt mondja, hogy magát komolyan vevő párt kéthavonta nem változtat politikai stratégiát. A párton belüli ellenzék erre azt mondja, hogy az alkalmazkodókészség éppen hogy előnyös tulajdonság.
Pénteki blogbejegyzésében a Jávor-féle szárnyhoz tartozó Scheiring Gábor arról írt, hogy a Bajnaiékkal folytatandó tárgyalásokat kezdeményező Párbeszéd platform javaslata nem baloldali kormánykoalícióról, hanem az új kétharmad kialakításának feltételeiről szól. Egy alkotmányos korrekció ugyanis lehetővé tenné, hogy egy sima többségű (tehát akár LMP-nélküli) koalíció a Fidesz által felállított akadályok nélkül kormányozhasson.
Scheiring szerint az LMP középre pozicionálása illúzió, az elvszerű politizálás "értékalapú kompromisszumot" kíván. Mint írja, az ellenzék ekézése nem teszi a pártot népszerűvé a jobbközép szavazók számára, a párt nyugatos alapeszméi – "feudális függőségek helyett ésszerű viták, emancipáció és roma integráció, az igazságosság elemi vágya az úri privilégiumok helyett, jogállamiság az önkénnyel szemben, szolidáris gazdaságpolitika az egykulcsos adóval szemben" – emészthetetlenek a jobboldal számára. A baloldal és a Fidesz között ingadozó szavazók szerinte a kormányváltásra fognak szavazni.
Az LMP-frakcióban és környékén régóta beszédtéma, hogy a képviselőcsoport vitái egyre durvábbak, a hangnem pedig mind személyeskedőbb. Ez elvileg belefér egy demokratikus párt működésébe, forrásaink mégis szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy az ellentétek annyira elmélyültek, hogy ha Jávorék alulmaradnak, a nyolc képviselő és a többi platformalapító elhagyja a pártot. Márpedig az általános vélemény szerint a delegáltak többségének véleménye nem változott sokat november óta.
Kényesebb kérdés a frakció ügye: amennyiben háromnál többen lépnek ki, a házszabály értelmében a frakció megszűnik, ami lényegében lehetetlenné teszi az érdemi munka folytatását a parlamentben. Ezért nem biztos, hogy a távozás, ha sor kerül rá, a mandátumok visszaadását is jelenti. Egyik forrásunk szerint a maradók a távozókkal frakciószövetséget alapíthatnak, egy másik informátor szerint ez azonban attól is függ, hogy a kongresszus miképp kezeli a párbeszédesek javaslatát.
Ha az már szombaton napirendre kerülhet, és sokan szavaznak róla, akkor a döntés az eredménytől függetlenül megfelel a demokratikus játékszabályoknak. Ha viszont csak a kongresszus végén, vasárnap délután, a megfogyatkozó delegáltak döntenek róla, akkor rosszabb lehet a vesztesek szájíze, ami a frakcióval kapcsolatos döntéseikre is kihathat.