Hétfőn fogadja el az Országgyűlés az új polgári törvénykönyvet. A Ptk. a legnagyobb és legátfogóbb jogszabály, mely az összes vagyoni és személyes viszony szabályozásának az alapja.
A hatályos, 1959-es Ptk.-t ugyan a rendszerváltáskor, és azóta is folyamatosan igyekeztek a kor elvárásaihoz igazítani, de a jogszabály mára szerkezetileg és tartalmilag is elavult. Új civil kódex létrehozására korábban is több kezdeményezés történt, sőt, 2009 őszén a parlament meg is szavazott egy új Ptk-t, azonban az Országgyűlés túl rövid időt szabott a felkészülésre, ezért az AB megakadályozta a hatályba lépését, majd a kormányváltás után magát a törvényt is törölték.
A most az Országgyűlés előtt lévő 368 oldalas, mintegy 1600 paragrafusból álló törvényjavaslat a bevezető és záró rendelkezéseket nem számítva hat könyvbe rendezi a polgári jog szabályait. Ilyen a személyek jogalanyi státusáról szóló, a a jogi személyekről szóló, a családjogról, a dologi jogról (a tulajdonjog szabályozásáról), a kötelmi jogról (szerződéses viszonyokról) és az öröklési jogról szóló könyv.
Bár az új Ptk. nem hoz forradalmi változást a polgári jog alapszabályozásába, vannak lényeges újdonságok. Ilyen, hogy a családjog is a Ptk része lesz, valamint hogy bekerül egy, a jogi személyek általános szabályozásáról szóló rész. Megszűnik a nem vagyoni kártérítés, és a sérelemdíj lép a helyébe, amihez a sértettnek nem kell hátrányt igazolni. A jogszabályt érte némi kritika az élettársak és a gondnokoltak jogainak korlátozása és a személyiségi jogok szabályozása miatt (ezekről bővebben itt olvashat), de az eredeti tervezetet a szakma pozitívan fogadta.
A Vékás Lajos professzor által vezetett szerkesztőbizottság javaslatát a kormány 2012 februárban bocsátotta társadalmi vitára, és a kormány júliusban változtatás nélkül terjesztette a parlament elé. A törvényhozásban a legfontosabb kérdésekben a jogszabály hosszú ideig nem változott. A Ptk.-ról az eredeti menetrend szerint még 2012-ben kellett volna szavazni, hogy egyévnyi felkészülés után, 2014. január 1-én hatályba léphessen.
A fogaskerekek közé azonban az utolsó pillanatban beterjesztett fontos módosító javaslatok formájában decemberben több homokszem került, ezért a végszavazás a mostani ülésszakra tolódott. Ezek a módosítások ugyanis komoly változásokat jelentenek, amit Vékás professzor januárban szokatlanul éles hangnemben kritizált.
Lényegében dilettánsnak nevezett például egy egyéni képviselő indítványként (Lázár János volt a szerző) benyújtott, és a parlament által elfogadott módosítást, mely szerint az örökség (az örökhagyó akaratától függetlenül járó) köteles részéből kitagadható, aki „szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetését tölti”. Vékás életszerűtlenül szigorúnak nevezte, hogy például egy közlekedési bűncselekmény elkövetőjét ki lehessen tagadni örökségéből, ugyanakkor értelmetlennek, hogy a még el nem ítélt, vagy a büntetésüket már letöltött személyekre nem vonatkozik a szigorítás.
Ezen egy zárószavazás előtti módosítás annyiban változtatna, hogy a kitagadás azokra is vonatkozhasson, akik még nem töltötték ki végrehajtandó szabadságvesztésüket. Egy másik, zárószavazás elótti módosítás lehetővé tenné, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos személyiségi jogi ügyekben az ügyész az érintett beleegyezése nélkül keresetet indítson. Az ügyész által kezdeményezett személyiségijog-sértési ügyekben a kártérítést közérdekű célra kell fordítani. (A gyűlöletbeszéd konkrét megfogalmazását a kormány a módosítóba a pénteken beterjesztett alkotmánymódosító javaslatból emelte át.)
Vékás szerint az utolsó pillanatban elfogadott módosítás miatt sérülne a szabad véleménynyilvánítás joga, ha a közszereplők személyiségi jogainak korlátozhatóságát, azaz bírálhatóságuk mértékét „méltányolható közérdek” fennállásától tennék függővé. A professzor szerint felesleges, és alkotmányosan aggályos megszorítást egy zárószavazás előtti módosítás kivenné a szövegből. A javaslat szerint közszereplő emberi méltóságának sérelme helyett az emberi méltósághoz való joga lényeges tartalmának tiszteletben tartása lesz a bírálhatóság korlátja.
A legjelentősebb módosítást a KDNP-frakció javaslata nyomán fogadta el a parlament: a kereszténydemokraták ellenezték az élettársak családjogi státusának elismerését, ezért a szerződéseket szabályozó kötelmi kötetbe helyezték át az élettársi szerződéseket, és a törvényjavaslatból az összes, a bejegyzett élettársakra vonatkozó kitételt kihúzták. Az Alkotmánybíróság a módosító elfogadásának napján, december 17-én mondta ki, hogy a családjogi törvény túl szűkre szabja a család fogalmát, kihagyva például az élettársakat, és ezért megsemmisítette a vonatkozó szakaszt. A pénteken bejelentett alkotmánymódosítás azonban az Alaptörvénybe iktatná, hogy a családba az élettársak nem tartoznak bele, ezért nem meglepő módon ezügyben zárószavazás előtt módosító javaslat sem érkezett.
A zárószavazás előtti módosító javaslatok intézménye azt a célt szolgálja, hogy a kész jogszabálytervezet esetleges belső koherenciáinak zavarait orvosolni lehessen. Mivel az említett módosítások között több olyan is akad, ami ezen túlmutató, tartalmi változást jelent, előfordulhat, hogy az eljárás alkotmányossági aggályokat vet majd fel.