Felemás eredménnyel zárult az Országos Mentőszolgálat Alapítvány Nagy Elsősegély Tesztje, amelyben ezer embert kérdeztek arról, tudják-e, mikor mi a a teendő. Az alapítvány sajtóanyaga szerint az derült ki, hogy míg néhány kérdésre szinte mindenki helyesen válaszolt, sok esetben egyáltalán nem tudjuk, mit kell csinálni.
Agyrázkódás-témában például elég tájékozottak voltak a tesztalanyok. A nagy többség (78 százalék) tudta, hogy a tünetei a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés és az emlékezetzavar. Ugyanakkor a válaszadók valamivel több mint 17 százaléka a fülzúgást és a beszédzavart is felsorolta, pedig ezek nem járnak együtt az agyrázkódással.
Elég sokan tudnának helyesen cselekedni akkor, ha üvegszilánk kerül a szembe. 68 százalék tudta, hogy a sérült szemet két oldalt le kell fedni steril gézlapokkal, majd sürgősen szakorvoshoz kell fordulni. A leggyakoribb rossz válasz az volt, hogy csukott szemmel kell feküdni, és orvost hívni, de ez nem jó megoldás. 10 százalék szerint folyadékot kell önteni a szembe, hogy az kimossa a szilánkot, de ez valójában éppúgy tilos, mint megpróbálni kézzel eltávolítani a szilánkokat.
A legtöbb jó válasz arra a kérdésre érkezett, hogy „mi a teendő, ha nagyon magas láza van gyermekünknek”. Az emberek több mint 95 százaléka tudta, hogy ilyenkor gyerekeknek való lázcsillapítót kell adni, valamint hideg borogatásra vagy hűtőfürdőre van szükség. Voltak viszont így is jó páran, akik szerint paplanba kell csavarni a lázas gyereket, és forró teát adni neki, hogy kiizzadja a lázát. Ez rossz, sőt veszélyes módszer, figyelmeztet az alapítvány.
Több mint 85 százalék azzal is tisztában van, hogy mi a teendő akkor, ha valaki megvágja a csuklóját: le kell fektetni a sérültet, meg kell emelni a karját, a vérzésre pedig nyomókötést kell tenni, de nem szabad elszorítani a végtagot. A válaszadók közel 75 százaléka tudta azt is, hogy a leforrázott kezet azonnal hideg folyó víz alá kell tartani.
A magas vérnyomásnál viszont már nagyon sokan bajban voltak. Hogy milyen értékektől beszélünk magas vérnyomásról, erre a kérdésre csak a válaszadók 56 százaléka tudta a helyes választ, ami 140/90.
Az újraélesztéskor szükséges teendők ismeretével szintén gondok voltak. Csupán a válaszadók 42 százalékának volt meg, mit kell tenni. A helyes válasz: ilyenkor a fejet hátra kell hajtani, 10 másodpercig ellenőrizni, hogy van-e légzőmozgás, azaz hallani-e, hogy a beteg veszi a levegőt, érezni-e, hogy fújja ki, illetve látni-e, hogy emelkedik a mellkasa. Ha nincs légzőmozgás, akkor kell elkezdeni nyomni a mellkast, és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban.
"Az újraélesztés elkezdése azért nélkülözhetetlen, mert minden elvesztegetett 1 perc 15 százalékkal csökkenti a beteg esélyét a túlélésre. Gondoljunk bele, ha senki nem kezdi el a beteg mellkasának nyomását, akkor bármilyen magas szintű mentőegységet küldünk a helyszínre, semmi esély a túlélésre” - kommentálta az eredményt Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.
Az sem tiszta sokaknál, mit kell tenni, ha a tűző napon elájul valaki. Az alapítvány sajtóanyaga szerint szinte mindenki tisztában van azzal, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, azonban itt meg is áll a tudomány, pedig nagyon fontos, hogy próbáljuk hűteni is a testet. Ha eszméletlen a beteg, akkor stabil oldalra kell fordítani, ha eszméleténél van, de csak akkor, nem alkohol tartalmú folyadékkal is itatni kell. A helyes megoldást a válaszadók csak mintegy 23 százaléka tudta.
Amikor életkorokra lebontva értékelték a válaszokat, az derült ki, hogy az idősebbeket nem feltétlen segíti a tapasztalat, egyes esetekben a fiatalok talán még tájékozottabbak is szüleik és nagyszüleik generációinál. Nemek szerint nincs különbség.