A pénteken elfogadott földtörvényről, illetve az indítványról tavaly októberben kezdett tárgyalni a parlament. Orbán Viktor miniszterelnök korábban egy agrárfórumon azt mondta, a jogszabály véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi a zsebszerződéssel "kilopott" földet, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól, és korlátozza a nagybirtokot. Fazekas Sándor agrárminiszter szintén arról beszélt, garantálják, hogy csak magyar földművesek vehessenek termőföldet.
A törvénnyel kapcsolatban minden ellenzéki párt megfogalmazta kifogásait. De kritikák nem csak az ellenzék oldaláról érkeztek: Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János is benyújtott számos módosító indítványt, illetve felszólaltak különböző rendezvényeken, keményen kritizálva a Fideszes törvénytervezetet.
Schiffer András LMP-s politikus arról beszélt korábban, hogy a magyar földet a legjobban a külföldiek földvásárlási tilalmának 2014-es megszűnése fenyegeti, és ebben az ügyben „Orbán Viktor semmilyen szabadságharcot nem folytatott”. Az LMP ezt a kérdést uniós szinten akarja rendezni, ezért vette rá az Európai Zöld Pártot arra, hogy kezdeményezze: az EU vegye ki a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvből a földvagyont. Schiffer szerint a kormány földpolitikájával bebizonyította, hogy „az emberek helyett a nagytőke, a nagyüzem oldalán áll”.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért politikusa álláspontja szerint "a kormány elárulta a gazdákat" és "folytatja azt a folyamatot, amely egyfajta új hűbéri rendszer kialakulásához vezet". Szabó már korábban megfogalmazta, hogy az egyik legfőbb probléma, hogy egy érdekeltség akár a maximális 1800 hektárnál is több területhez juthat. A politkus azt is kifogásolta, hogy a helyben élő gazdálkodókhoz képest előnyt élvez a haszonbérlettel illetve elővásárlással kapcsolatban az, aki adott esetben több tíz kilométerre lakik, de már műveli azt a földterületet. Miközben a helyi földbizottságok nem kapnak véleményezési vagy vétójogot a hosszú távú földbérletek elosztásakor.
Ángyán József − most már csak volt fideszes politikus − többször is bírálta az állami földbérletpályázatok eredményeit, azt állítva, hogy a földek többsége a kormánypártokhoz közel álló érdekcsoportok kezébe került. A politikus szerint probléma, hogy a módosító javaslatok a korábbi 1200 hektárról 1800-ra növelték a maximális birtokméretet. Ezt azt jelenti, hogy ennél nagyobb birtok nem lehet egy kézben, de míg a korábbi tervezet szerint a családtagok által birtokolt területek összeadódtak, a módosítások után már a férj és a feleség kezében is lehet 1800-1800 hektáros föld.
Ángyán szerint a bizottsági módosítások révén a tervezetből kikerült az is, hogy egy településen egy család a földterületek 25 százalékánál többet nem birtokolhat. Problémás a volt államtitkár szerint az is, hogy a földbirtokosnak helyben nem kötelező munkát adnia senkinek. Kihagyta a bizottsági javaslat az úgynevezett demográfiai földprogramot is - ami szerepelt a Fidesz választási programjában is -, amely tehetővé tette volna, hogy a fiatal letelepedő párok földvásárlás során kedvezményeket kapjanak.
A Jobbik is támadta a földtörvényt, a párt leginkább a külföldiek földvásárlására hívta fel a figyelmet. A párt szerint a nagybirtokosok földszerzését elsősegítő rendelkezések jelentik a földtörvény gerincét, és ez szerintük már nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. A Jobbik a földüggyel kapcsolatban bírálta az EU-t a földpiac liberalizálása miatt, és a kormányt a földpiac monopolizálása miatt.
Június elején pedig körülbelül százan tüntettek a földtörvény ellen a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában. A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet "a külföldi tőke és oligarchák" kezére játszani. A megmozduláson részt vett Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő is, aki akkor azt nyilatkozta az Indexnek: „Ha így szavazzák meg, valószínűleg másfajta módon kell a magyarságnak és a helyi közösségnek, családoknak a földjét biztosítani”.