A volt államtitkár szerint az új földtörvény megerősíti a nagybirtokrendszert azáltal, hogy a családtagok és a jelzáloghiteleket kihelyező bankok korlátlan méretű földekhez juthatnak hozzá. Ángyán nézeteit a Váralja Szövetség, az Élőlánc Magyarországért és a Kishantos Vidékfejlesztési Központ is osztja, mindannyiuk szerint új földtörvényre van szükség, amely a most elfogadott szabályozás negatív hatásaival szemben legalább a nulla állapotot visszaállítja.
Ángyán József korábbi fideszes országgyűlési képviselő részletesen vallott a nagyobbik kormánypártból való kiábrándulásának, majd kilépésének okairól egy a földtörvény elfogadásának körülményeiről és következményeiről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az egykori államtitkár elmondta: Orbán Viktorral a kormányalapítás előtt egy „néppárti stratégiában állpodtak meg”, amelynek lényege az lett volna, hogy „visszaszerezzük a közösségek államát”. 2011 tavaszáig úgy tűnt, minden rendben is van, Ángyánban azonban gyanút ébresztett, hogy a miniszterelnökkel többszöri nekifutásra sem sikerült megállapodnia a vidékstratégia nemzeti konzultációjának időpontjában. Nyárra nyilvánvalóvá vált, hogy „nagytőke érdekek akarnak földhöz jutni”, ami aztán manifesztálódott is az állami földbérletek kiosztásában – mondta Ángyán. Utóbbi vezetett el ahhoz, hogy 2012 januárjában lemondott államtitkári posztjáról.
Ángyán szintén sérelmezte, hogy a szerinte centralizált, felülről szerveződött rendszert intézményesítő agrárkamarai törvényt 12 óra alatt fogadták el, valamint hogy az Alaptörvény harmadik módosításába bekerült a földforgalmi törvény hatálya alá nem tartozó integrált mezőgazdasági termelésszervezés, azokkal a kormányzati kommunikációban „mintagazdaságokként” emlegetett integrátorokkal, amelyek által maximálisan birtokolható földterület mérete egyelőre nem szabályozott – holott a volt államtitkár úgy véli, nekik egyáltalán nem is kellene földet kapniuk.
A június 21-ig még a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjában ülő Ángyán azt mondta: vízválasztónak szánta a földtörvényt, amelynek megszavazása után azonnal kilépett a Fideszből.
Az új törvénynek elsősorban három elemét tartja kifogásolhatónak: egyrészt azt, hogy a családi összeszámítás kimaradásával óriási birtokok kerülhetnek egy család különböző tagjainak kezére, másrészt kritikával illette az állattartók részére biztosított elővásárlási jogot, harmadrészt pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az új törvénnyel a bankok és hitelintézetek a jelzáloghitelezés révén akármekkora földterületre szert tehetnek. Ángyán szerint az az érvelés is fals, hogy a földbizottságokon keresztül a helyi gazdák dönthetnének a bérleti viszonyokról, szerinte azokra nem lesz érdemi hatásuk.
Ángyán indokolatlannak nevezte a magyar szabályozásban rögzített maximális birtokméreteket is: állítása szerint az EU-ban az átlagos kis- és középbirtokok mérete 50 és 100 hektár között mozog, de Franciaországban még a nagybirtokok is átlagban csak 274 hektárosak, ezért érthetetlen, miért engedi a magyar törvény 1200, illetve állattartók esetében 1800 hektáros birtokok kialakítását.
A volt államtitkár szerint bár a szabályozás a külföldiek tulajdonszerzése tekintetében is rendkívül hiányos – ők is lehetnek például „kezdő vállalkozók” –, nem feltétlenül rajtuk kell elverni a port, mivel attól, hogy egy birtok hazai kézben van, még „a magyar kezek rendkívül különbözőek” – fogalmazott. Ángyán szerint „a fiúkkal vagy nélkülük, de meg kell változtatni ezt a földtörvényt”.
A sajtótájékoztatón a volt államtitkár mellett részt vett Ertsey Attila, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, a Váralja Szövetség egy képviselője, valamint Ács Sándorné, a Kishantos Vidékfejlesztési Központ (KVK) ügyvezetője is.
A Váralja Szövetség voltaképpen megismételte Ángyán József a földtörvénnyel kapcsolatos kritikáit, hozzátéve, hogy az „új törvény úgy rossz, ahogy van”, valamint bízva abban, hogy ősszel új földtörvény lehet. Ertsey Attila megemlítette, hogy a földtörvény szavazása alatt a legnagyobb ellenzéki párt nem volt jelen az ülésteremben, míg a Jobbik reakcióját „érthetőnek” nevezte.
Ács Sándorné a kormányzati kommunikáció ferdítéseit kifogásolta, amelyek szerinte részrehajlóan mutatták be az új földtörvénnyel nehéz helyzetbe került KVK tevékenységét. Az ügyvezető elmondása szerint ezzel kapcsolatos kritikáikat eljuttatták a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azonban amennyiben erre nem kapnak érdemi választ, polgári peres eljárást indítását tervezik a kormányzati kommunikáció ellen.