Csillagháborús tervként emlegetik közlekedési szakemberek azt a belügyminisztériumi elképzelést, amelynek keretében a tárca 525 traffipaxot venne. A kamerák nem csupán a gyorshajtókat, hanem a záróvonalt átlépőket, a leállósávot használókat is szűrnék. A rendőrség ennyi kamerával nonstop olyan hatást érhet el, mint amikor időnként traffipaxos ellenőrzéseket hirdet meg.
Következmények nélkül ne lessen túllépni az előírt sebességhatárt – az Index információi szerint ezt szeretné elérni a Belügyminisztérium (BM) azzal a traffipax-hálózattal, amelynek kiépítésén jelenleg gondolkodik a tárca. A tervek szerint az autópályákra és a főutakra szerelt kamerák nem csak sebességet mérnének, hanem ki tudnák szűrni a záróvonalat átlépő, a leállósávot használó, a kanyarodási szabályokat megsértő autósokat is. Sőt, ellenőrizni tudnák, hogy a teherautók a hétfőn életbe lépett szabályok szerint megfizették-e az útdíjat.
A Népszabadság még január végén írt arról, hogy a rendőrség azt tervezi: 12 milliárd forintért annyi sebességmérőt vennének, hogy az autópályákat 15-20 kilométerenként be tudják kamerázni. A BM szerint erre közlekedésbiztonsági okok miatt van szükség. A rendőrségi statisztikák szerint idén öt hónap alatt 5183 személyi sérülésessel járó közlekedési baleset történt, ezeknek 30,8 százalékát okozta gyorshajtás. A kormány akkor azt közölte: a 12 milliárdból nemcsak kamerákat vesznek, hanem több útkereszteződést, vasúti csomópontot is felújítanak. A kormányzati megszólalásokból azonban további részletek nem derültek ki.
A BM terveit közelről ismerő forrás az Indexnek azt mondta: a tárca jelenleg dolgozik a traffipaxos tender részletein, a javaslat még nem került a kormány elé. A BM információink szerint összesen 365 darab fix telepítésű, valamint 160 mobil sebességmérőt vásárolna. Ez ahhoz képest tűnik jelentősnek, hogy a rendőrségnek jelenleg 154 ilyen készüléke van, ezek közül mindössze 7 fíx telepítésű. (Utóbbiak az M1-esen, az M0-son működnek.) A tenderrel ezeket a régi rendőrségi készülékeket cserélnék le. Egy közlekedésfejlesztéssel foglalkozó állami tisztviselő szerint a rendőrség ennyi kamerával folyamatosan olyan hatást érhet el, mint amikor időként fokozott traffipaxos ellenőrzéseket hirdetnek meg. A rendszer legkorábban 2015-re állhat fel.
A közlekedésfejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében „csillagháborús tervként″ emlegetik a koncepciót. Az elnevezés Ronald Reagan korábbi amerikai elnök nevéhez fűződő úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezésre (Strategic Defense Initiative – SDI) utal. A hidegháborús körülmények között született terv lényege az volt, hogy a szovjet atomfenyegetéssel szemben az USA az űrbe telepített fegyverekkel védekezett volna. Bár a BM-ben ezt a kifejezést nem használják, az egyik minisztériumi tisztviselő szerint a becenév találó, és nem hangzik rosszul.
Úgy tudjuk, a BM kamerái nem képeznének párhuzamos rendszert azokkal a kamerákkal amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó Állami Autópálya-kezelő működtet. Az ÁAK üzemelteti például az autópályák forgalmasabb szakaszain felállított, közel két tucat matricaellenőrző kamerát. Ezeket rendszámfelismerésre használják, sebességmérésre nem. Néhány évvel ezelőtt ugyan az ÁAK megpróbálta sebességmérésre is használni ezeket, a rendőrség ellenállása miatt a kísérlet azonban elbukott. A rendőrség ragaszkodott hozzá, hogy a sebességmérés továbbra is hatósági kompetencia maradjon. Ráadásul a kamerákat még 2005-ben telepítették, így megértek a cserére.
A július elsejétől életbe lépő útdíjrendszer részeként szintén üzembe helyeztek egy kamerás rendszert, amelyet szintén az ÁAK működtet. A 74 fix és 45 mobil kamerára azért van szükség, hogy kiszűrje azokat a bliccelő teherautókat, akik nem fizették be az útdíjat. A bliccelők elleni fellépés a rendőrség feladata lesz. Ezek a kamerák már komolyabbak, nem elég ugyanis a rendszámot rögzíteniük, a jármú kategóriáját is fel kell ismerniük. Az útdíj összege ugyanis kategóriánként változik, minél több tengellyel rendelkezik egy teherautó, annál magasabb a megfizetendő útdíj összege.
Egy állami tisztviselő szerint a BM-ben készülő koncepció figyelembe vette ezeket a rendszereket, így a traffipaxokat úgy próbálják majd elhelyezni, hogy ne legyen egy ponton matricafigyelő, útdíjellenőrző, illetve rendőrségi kamera. Sőt a cél az volt, hogy a BM-koncepció az útdíjellenőrző rendszert kiegészítő beruházás legyen. A forrás szerint ennek keretében elképzelhető, hogy a rendőrségi hálózat is szűrni fogja az útdíjjal bliccelőket, a rendőrség pedig kaphat adatokat az ÁAK által üzemeltetett rendszertől.
Ez nem jelenti azt, hogy traffipax-nagyhatalommá válna Magyarország. A kamerákat ugyanis a tervek szerint nem csupán az 1300 kilométer hosszú autópálya szakaszra helyeznék ki, hanem az 5000 kilométeres főútvonal-hálózatot is bekameráznák. Több európai országban, például Angliában is jellemző, hogy a változó sebességkorlátozású autópálya szakaszokat 2-3 kilométerenként bekamerázzák. Angliában úgynevezett szakaszonkénti sebességméréseket végeznek: azt nézik, hogy két pont közti távolságot mennyi idő alatt tette meg az autós, ebből következtetni lehet arra, hogy betartotta-e az előírt sebességhatárt.
Az Egyesült Államokban azonban az elmúlt években adatvédelmi problémákat okozott az egyes útszakaszok teljes bekamerázása. Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programjának vezetője az Indexnek azt mondta: az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű amerikai jogvédő szervezet többször is kritizálta azt a gyakorlatot. Az esetleges hibák, a rendszám rossz rögzítése mellett a másik fő aggály az volt, hogy a kamerák révén a hatóságok szinte folyamatosan információval rendelkeznek arról, hogy hol tartózkodik az autós.
Az útdíjas fejlesztéseket közelről ismerő források az Indexnek arról beszéltek, hogy a BM által tervezett tender egyik esélyese az ARH Informatikai Zrt. lehet, amely az útídjrendszerhez szükséges kamerahálózatot szállítja. Az útdíjszedő rendszert két magyar cég építi ki: az I-Cell Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. a díjszedésért, az ARH Informatiklai Zrt. az ellenőrzésért felel. Miután a korábbi nyílt közbeszerzés eredménytelen lett, a cégeket titkosított eljárás keretében választották ki.
A magyar magánszemélyek tulajdonában álló ARH Zrt. képfeldolgozáson alapuló közlekedéstechnikai eszközök fejlesztésével, gyártásával foglalkozik. A honlapja szerint a magyar cég termékeit közel 60 országban – Ausztrália, Brazília, Korea, Szaúd-Arábia – használják. Az ARH Zrt-t az informatikai piacon jó nevű cégnek tartják, ráadásul ismertebb is, mint az I-Cell, amellyel közösen fejlesztik az útdíj rendszert.
A céggel korábban a Külügyminisztérium is szerződést kötött: 2009-ben 30 millió forintért vásárolt ujjlenyomat-olvasókat a társaságtól. Az ARH elindult azon a sebességmérők beszerzéséről szóló, egymilliárd forintos tenderen is, amelyet az ORFK írt ki még 2010. márciusában. A végül eredménytelenné nyilvánított tenderre hat pályázat érkezett, az ARH Zrt. mellett a Magyar Telekom Nyrt. is adott be ajánlatot. Az ARH nem válaszolt arra, hogy indulnak-e a traffipaxtenderen.