Mikor beszélt utoljára Ángyán Józseffel?

Már nagyon rég nem beszéltem vele.

Másfél éve még az Ön államtitkára volt.

A frakcióülésen az általa feltett kérdéseket is megválaszoltam, ahogy a miniszterelnök is. De beszélni, nem beszéltem vele.

Ángyán Józsefnek annyira nem tetszett a földtörvény tartalma, hogy ki is lépett a Fidesz-frakcióból, a Jobbik pedig hazaárulóknak titulálta a kormánypártiakat. Ha négy évvel ezelőtt fogadtak volna el egy hasonló földtörvényt, a Fidesz is hazaárulással vádolta volna az MSZP–SZDSZ-kormányt?

A Fidesz számára mindig fontos volt a nemzeti kincset jelentő földvagyon védelme. Ha egy ilyen törvény lett volna bármikor az Országgyűlés előtt, azt támogattuk volna. Hogy egy párt polgári-e, abban is megjelenik, hogy miként viselkedik. A rendzavarás sajnálatos volt az Országgyűlésben, hiszen egy nagyszerű pillanatnál a Jobbik megmutatta a saját kisszerűségét a tolakodással, a kiabálással. Egy parlamenti képviselőnek magatartásával, viselkedésével is példát kell mutatnia. Hogyan várjuk el az emberektől a normakövető magatartást, hogy tiszteljék a törvényeket vagy az Országgyűlést, ha vannak képviselők, akik az országgyűlési szabályokat sem tartják tiszteletben. Méltatlan volt az Országgyűléshez és a téma fontosságához is.

A földtörvény miatt folyamatosan járnia kellett vidéki fórumokra. A gazdák mit vártak az új szabályoktól?

Az elején még sok és sokféle hozzászólás érkezett, alkalmanként akár 70 is. Később, amikor kialakult a törvény koncepciója, akkor már csak 5-10 kérdés volt jellemző. Aki a földdel foglalkozik, el tud igazodni ebben a törvényben. Nem egy egyszerű jogszabály, de egy állattartótelep-pályázaton még nehezebb eligazodni. Nemrég voltam Jászapátiban egy rendezvényen, ünnepi volt a hangulat, mindenki gratulált. A termelők, a mezőgazdaság szereplői átlátják a jogszabályt. Van, aki számára hátrányos a törvény, például a nagy cégek növekedésének gátat szab. Így ellenvélemények is megfogalmazódtak, de a viták legnagyobb része a politikai küzdőtéren zajlik. A gazdatársadalom átlátja, megérti és támogatja.

Azért nem kevesen vannak, főleg a mezőgazdasági kérdésekben analfabéta városiak között, akiknek fogalmuk sincsen, hogy miről is szólnak a földtörvény körül viták. Ön szerint mi lesz a földtörvény legközvetlenebb hatása?

Először is csalódottak lesznek a zsebszerződéses külföldiek, mert nem tudják majd legalizálni a tulajdonukat. A fiókban maradnak azok a korábban elkészítettek papírok, amelyeken aláírások vannak ugyan, de a dátum hiányzik. (A zsebszerződés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adásvételt nem jelentik be, a szerződést ügyvédi letétbe helyezik, és az csak akkor lép életbe, amikor lejár a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium – a szerk.) A földtörvény tartalmazza, hogy állami nyomtatvánnyal, egy speciális, biztonsági kellékkel ellátott okmánnyal lehet földet venni. Tehát lesznek csalódott spekulánsok. A másik, hogy megalakulnak a földbizottságok, amelyeknek állást kell foglalnia arról, hogy hozzájárulnak-e a földvételhez, vagy sem. Emiatt is lesznek majd meglepő helyzetek.

Hogyan állnak fel majd a földbizottságok, kik lesznek a tagjai?

Az erről szóló választási szabályokat még nem terjesztettük elő. A tagok a helyi gazdák közül kerülnek majd ki, a bizottságok taglétszáma 5–9 fő lesz. Ez garantálja majd, hogy a helyi közösség érdeke megjelenjen a földek adásvételénél.

A földtörvény vitája során többször úgy fogalmazott, hogy a kis- és középbirtokok arányát a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra akarják növelni. Ezt hogyan tudják elérni?

A haszonbérlettel megszerezhető föld határát 2500-ről levittük 1200 hektárra. Ez azt jelenti, hogy felszabadulnak területek.

De ez csak akkor történik meg, ha az 5-10-20 éves bérleti szerződések lejárnak.

Van, akinek 10-20 éves szerződése van, de van, akinek két év van hátra a szerződéséből. Magyarországon a földek jelentős része van haszonbérletben, vannak hosszú távúak, de az általános az 5 évre szóló szerződés, és ezek le fognak járni. Ez egy fokozatos átalakulás lesz. Ha meg is hosszabbítják a korábbi szerződést, de az érintett nem tud majd annyit bérelni, mint korábban. Jelenleg 3000-4000 hektáros haszonbérletek vannak, ezek visszamennek 1200 hektárra. Több százezer hektár szabadul fel néhány éven belül.

Az átalakulás nem befolyásolja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát? Általános gazdasági tétel, hogy a vállalkozások nagyobb területen nagyobb mennyiségben tudnak termelni.

Erről valóban nagy viták folynak, van, aki azt mondja, hogy kisbirtokellenes a földtörvény, van, aki szerint pedig nagybirtokellenes. A jogszabály az agrárközéposztályt, a családi gazdaságokat támogatja. A nagyoknál is vannak hatékonysági problémák, nem biztos, hogy valaki hatékonyabban és eredményesebben tud termelni azért, mert nagyobb birtokon gazdálkodik. A francia mezőgazdaság például a középbirtokokon alapszik, mégis a világon az egyik legversenyképesebb.

A korábbi években a nagybirtokosok jól lobbiztak. Az Állami Számvevőszék 2010-es jelentése (pdf) szerint például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-vel a bérleti idő lejárta előtt hosszabbított szerződést az állam. Az ÁSZ szerint a 14 ezer hektáros területet úgy hirdették meg, hogy más pályázónak esélyese sem volt.

Ezt a szerződést az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt, 2009-ben kötötték meg.

Igen, de az ÁSZ elég súlyos megállapításokat tett: kimondta, hogy az üzletből kizártak mindenkit, és csak a cég érdekeit vették figyelembe. Ezt nem vizsgálta utólag az Orbán-kormány?

Az Állami Számvevőszék vizsgálatát miért vizsgáljuk? A földhaszonbérleti szerződéseket a Nemzeti Földalap áttekintette, és a kirívóan alacsony haszonbérleti díjakat megemeltük. Most 1250 forint/aranykorona az éves haszonbérleti díj, amit kérünk. Ez érvényes egyébként a Földet a gazdáknak programra is, amelynek keretében folyamatosan hirdetjük meg a területeket. A korábban megkötött, aláírt szerződés azonban az államot ma is köti.  A korábban megkötött szerződéséknél csak arra van lehetőség, hogy a díjazáson változtassunk. A hosszú távú szerződéseknél nem találtunk olyan jogalapot, amivel ezeket meg lehetett volna támadni.

Azért ebben a ciklusban is voltak vitatott haszonbérleti pályázatok: Fejér megyében például Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cég nyert.

Egyetlen pályázaton sem nyert Nyerges Zsolt cége. Csányi Sándor, Simicska Lajos érdekeltségei sem nyertek. Van egy 1200 hektáros birtokhatár, aki ezt a plafont eléri, nem tud érvényes pályázatot beadni.

Ángyán József egy tavaly márciusi parlamenti bizottsági ülésen azt mondta, hogy Fejér megyében Nyerges érdekeltségébe tartozó Mezort-cégcsoport nyert.

Nem nyert. Ez a cégcsoport nem nyert pályázatot. Nem találtunk birtokmaximum-túllépést, nem is pályázott ez a cégcsoport. Valótlanságot állítanak. Minden ügyet kivizsgáltattunk, amiket Ángyán József felvetett. Összesen 1800 pályázó nyert 32 ezer hektáron, és nem igaz, hogy egyes szereplők a földek 80 százalékát szerezték volna meg. Átlagban 20-30 hektár területet nyertek a pályázók. Fejér megyében volt terület, ahol csak egyetlen pályázó jelentkezett, például Mészáros Lőrinc (Felcsút polgármestere, a Puskás Akadémia elnöke – a szerk.) is egyedüli pályázó volt.

(A földpályázatok részletei nem voltak nyilvánosak. Ángyán József, aki parlamenti képviselőként az iratokba betekinthetett, a jelentésében (pdf) azt írta: a Mezort Zrt. leányvállalata, a Dél-Balaton Agro Kft. a Fejér megyei Lepsényben használt egy 600 hektár termőföldet, ennek bérleti szerződése azonban 2010 októberében lejárt. Ángyán szerint ezt követően a Nemzeti Földalap háromszor is megbízási szerződést kötött a céggel annak ellenére, hogy a helyi gazdák várták a nyilvános pályázat meghirdetését – a szerk.)

Vannak olyan bérleti szerződések, amelyekkel nem elégedett?

Jó pár ilyen szerződést fel tudok sorolni. Nem vagyok a nagybirtok híve, ha rajtam múlna, nem lenne egy se. De azt az értéket nem lehet elvitatni a nagy mezőgazdasági cégektől sem, hogy foglalkoztatnak embereket, hogy megművelik a földet, hogy exportképes termékeket állítanak elő. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar élelmiszer milyen jó, akkor nem lehet elmenni amellett, hogy kiváló például a trappista sajt. De ott van például a Pick szalámi, vagy más húsáruk, amelyek megjelennek az exportpiacon. A földtörvénynek nem célja, hogy leromboljon mindent egyik napról a másikra. A földtörvény megnyitja a lehetőséget, hogy fokozatosan a családi, illetve a közepes gazdaságok teret nyerjenek. De a családi gazdaságoknak is kell egy olyan méret, amiben nem csak a most benne élők, hanem a gyerekek és az unokák is perspektívát látnak, mert másképp nem fognak ott maradni.

Melyek azok a szerződések, amelyekkel elégedetlen? Mondjon egy-két példát.

A Balaton-Nagyberek például ilyen. A külföldieknek vannak gyakran olyan szerződéseik, amelyeket 20-25 évvel ezelőtt kötöttek.

Kié ez a balatoni birtok?

Egy német úriember tulajdona a cég, az alatta lévő területért egyforintos vagy hasonló, jelképes bérleti díjat fizet. Perben állunk vele.

Magyar nagytőkések szerződésein nem változtatna?

Nem emelek ki egyetlen céget sem, de sok olyan vállalkozás van, amely az állatállományt eladta, a kertészetet felszámolta, kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik. Tehát 1000-2000 hektáron néhány alkalmazottal dolgozik, a faluban az embereknek nincs miből megélniük. Sok ilyet mondhatnék, de inkább nem mondok egyet se.

Ha megnézzük a területalapú támogatásokat, az összeg alapján lehet arra következtetni, kik a legnagyobb birtokosok. Például Nyerges Zsolt, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás.

Mert ezeknek a cégeknek jelentős állatállományuk van. Azért magas itt az agrártámogatás összege, mert a jószágállományra van plusz támogatás. Ahol viszont nincs állatállomány, ott csak területalapú támogatás van.

Amikor készült a földtörvény, a nagybirtokosok menyire hallatták hangjukat? Találkozott velük?

Senkivel sem egyeztettem ebből a körből. A társadalmi vita során a legkülönbözőbb vélemények jelentek meg, kicsik és nagyok véleménye egyaránt. A fő probléma nem néhány nagybirtokossal van. Mondjon valaki tíz nagybirtokost! Senki nem tud többet mondani háromnál. Ki a negyedik?

Kenyeres Sándor vagy Szaxon József Attila, akinek a cégében igazgatósági tag volt Gráf József, volt MSZP-s miniszter.

Lényegesen nagyobb problémát jelentenek azok a néhány ezer hektáros, részben földhaszonbérletre, részben magántulajdonra alapozott gazdaságok, amelyeknek nincs állatállománya, nincs feldolgozókapacitása, nincs készterméke. Ez azért jelent problémát, mert ha egy gazdaság csak alapanyagot termel, akkor teljesen kiszolgáltatott lesz a világpiaci áraknak, a kereskedelemnek. Így elveszi a kereskedelem a hasznot. Ha viszont feldolgozókapacitással rendelkezik, készterméket tud előállítani – konzervet, húsárut, lekvárt, pálinkát, bort –, akkor sokkal több lehetősége lesz, piacot tud találni. Ezért fontos, hogy több lábon álljanak ezek a gazdaságok.