Országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi Szili Katalin független országgyűlési képviselő, hogy a kormány vizsgálja meg, milyen következményekkel járna egy feltétel nélküli, születéstől halálig járó alapjövedelem bevezetése.

A volt házelnök, jelenleg a Szociális Unió elnöke a parlament honlapján elérhető előterjesztésében az alaptörvényre és az ország nemzetközi vállalásaira hivatkozva érvel javaslata mellett. Hangsúlyozza: az alkotmány egyebek mellett rögzíti, az állam arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.

Szili Katalin szerint ennek eszköze lehetne a feltétel nélküli alapjövedelem. A kabinetnek ezért a jövő év elejéig meg kellene vizsgálnia a bevezetés költségvetési, társadalmi, gazdasági és szociális hatásait.

A politikus szerint a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója az emberi méltóság garantálását, a létbizonytalanság felszámolását határozta meg célként. Ez a jövedelem minden állampolgárnak azonos összegben járna születésétől haláláig, mértéke pedig az állam mindenkori teljesítőképességétől függne és a "szerény életvitel" költségeit fedezné.

A Szociális Unió elnöke rámutat továbbá arra, hogy az új jövedelem kiváltaná a szociális segélyek, ellátások jelentős részét is és alkalmas eszköz lenne a "megélhetési bűnözés" visszaszorítására. Szili Katalin szerint az újfajta jövedelem a fogyasztásra, azon keresztül pedig az egész gazdaságra élénkítően hathatna, emellett a biztonságérzet fokozásával a gyermekvállalási kedvet is növelhetné.

A volt házelnök a lehetséges kritikákról szólva megjegyzi: a feltétel nélküli jövedelem nem fedezné a korszerű fogyasztói igényeket, így vélhetően nem csökkentené a munkavállalási hajlandóságot.

A feltétel nélküli alapjövelem ötlete a baloldal értelmiség augusztusi gödi gyűlésén is szóba került. Ott az az MSZP és az LMP is azt mondta, hogy támogatják az erről szóló európai polgári kezdeményezést.

A klasszikus értelemben vett alapjövedelem népszerű politikai téma Svájcban és Brazíliában, ezzel kampányolt két éve a német Kalózpárt, és a namíbiai Otjiveróban kísérleti projekt indult a rendszer tesztelésére. Megvalósult példaként Alaszkát emlegetik, de ott az alapjövedelem nem éri el a létminimumot, másrészt ott ez az állam olajból származó jövedelmének hozadéka, vagyis nem az adófizetők teremtik rá elő a pénzt, hanem az ország nyersanyagkészletéből telik rá.

Az Index nemrég kiszámolta: ha mindenkinek havi 120 ezer forintot adnánk, az 9,9 millió magyarral számolva 1188 milliárd forintos állami kiadást jelentene havonta, éves szinten pedig 14 256 milliárdos kiadást, azaz 340 milliárddal többet, mint amennyit 2012-ben az államkasszából a közöskassza.hu adatai szerint összesen költöttünk.