Index Vakbarát Hírportál

500 cigány láncszavazó egymillióba kerül

2013. december 5., csütörtök 13:54

Bajnai-nagyinterjú a Heti Válaszban, egy újabb parkolóbotrány a Magyar Narancsban, a HVG megnézte, mennyibe kerül 500 láncszavazó. Mi meg kiszemléztük a hetilapokat.

A Heti Válasz ütős tartalommal örvendezteti meg olvasóit: az eklektikus, ámde lenyűgöző orosz kultúrkritikai hagyományt továbbvivő Vlagyimir Bukovszkij elmondja a NER demokratikusságában bizonytalanok számára, mi is a különbség Orbán és Putyin között. Hát ez:

Putyin kisstílű KGB-hivatalnok, aki nem érti, miért omlott össze a Szovjetunió. Azt hiszi, ez volt a történelem legnagyobb geopolitikai katasztrófája. A magyar miniszterelnököt személyesen ismerem, tanult és olvasott ember. Míg Putyin egy KGB-ügynök fejével gondolkozik, ő szabad emberként.

A „polgári” hetilap ízléses módon a nők elleni erőszak miatti ellenzéki fellépésekből bontja ki Férfizmus című cikkét, melyben azt járja körül, miben is jelent ma hátrányt a férfilét. A rengeteg okos megállapításból csak azt emelnénk ki, hogy a fiatalok elmagányosodásának az az egyik oka, hogy a nagyvárosi diplomás nők nem találkoznak a falusi szakmunkás férfiakkal. 

Bajnai fusizik, Orbán egy igazi szocdem

De a lap vezető anyaga nem is a férfizmus, hanem egy kompakt Bajnai-interjú. Az első hat kérdés – szép, gyászfekete háttérre nyomtatva – leginkább a Heti Válasz és Bajnai Gordon közti cicaharcról szól, utána pedig az E14 vezetőjének üzleti múltjáról nem derül ki semmi új, pedig azt is megkérdezik ám, „hogy tud még fusizni is a politika mellett?”. A politikai kérdések egy mini-nyilatkozatháború formájában jelennek meg: a riporter a kormány szlogenjeit teszi fel kérdésként, amire Bajnai saját pártja csiszolt közhelyeivel válaszol. Kiemelnénk a zárszót:

Szeretem a hazámat, és igazán a jó kormányzás inspirál, nem a hatalomért való tusakodás. Nem uralkodásnak, hanem szolgálatnak fognám fel, ha újra az ország talpra állításával foglalkozhatnék.

Orbán Viktor szegénység elleni megbízottja, Hegedűs Zsuzsa két oldalon keresztül méltatja a miniszterelnököt, aki szerinte nagyon népszerű külföldön is, itthon pedig „igazi szociáldemokrataként” juttatja esélyhez a „kirekesztett többséget”.

Egyébként lapozgatás közben végre kényelmesen megszámolhattuk, miből is éldegél a Heti Válasz. A lapban 16 állami vagy állami tulajdonú cég hirdetése – ezekből több dupla oldalas – mellett 7 magáncég reklámját láttuk. 

Ferencváros milliókat bukik a parkolókon 

A Magyar Narancs egy hosszú cikkben vesézi ki a XI. kerület volt polgármester elleni pert – sajnos a cikkben zavaró túlsúlyban vannak a Molnár Gyula oldaláról érkező nyilatkozatok, de ez betudható annak is, hogy a szerzőnek nem nyilatkoztak a helyi fideszesek.

Ennél érdekesebb a ferencvárosi parkolási rendszerről szóló cikk, ami azt állítja, a különböző módosítgatások, kiszervezések és egyebek miatt több százmillió forint az önkormányzat bevétele. Az aktuális ügyek mellett szeretnénk kiemelni azt, hogy Bartotányi Zoltán kiváló Konyhai kémia sorozata már a 44. részénél tart, ezúttal az aszpirinről van szó. Nagyon várjuk, mikor jelenik meg végre a sorozat gyűjteményes formában isi!

A nagypolitika fillérekért használja a cigányokat

Miért olyan gyakran a cigányok a választási csalások főszereplői? Erre a kérdésre keresi a választ a HVG cikke, felidézve pár ismertebb esetet, köztük a bajait. A lap informátora szerint 500, láncszavazásos módszerrel megszerzett biztos szavazat tarifája egymillió forint. A szakértők úgy vélik, több tényező is közrejátszik a kisebbség szerepvállalásában necces választási ügyekben: a közmunka miatt a rászorulók, az állami-önkormányzati megrendelések miatt a kontraszelektált helyi vállalkozók, vezetők, a „díszcigányok″ vannak kiszolgáltatva a helyi politikának. Hiányzik a független roma elit, a szegénység pedig nagy közösségszervező erő: a tűzifának nagyobb az értéke, mint egy papírcetlinek.

Csökkent a magyar férfiak vonzereje Erdélyben

Kifulladni látszik a „transsylvaniai feleségimport″ – írja szintén a HVG a KSH statisztikái alapján. Az elmúlt húsz évben 11 ezer román állampolgárságú nő ment férjhez Magyarországon (azaz átlagosan évi 550), tavaly csak 63. A magyar legények ázsiója a 2000-es évek közepén volt a legmagasabb, amikor Románia még messze volt az áhított EU-tagságtól, míg mi már megérkeztünk a tutiba. Aztán 2007-ben Románia is belépett a klubba, és az érdeklődés megcsappant. Érdekes, hogy a magyar nők érdeklődése az erdélyi férfiak iránt mindig is jóval alacsonyabb volt.

Rovatok