A klinikák és egyetemek szétválasztása semmilyen formában nincs napirenden, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága ezzel a kérdéssel nem foglalkozik

 - cáfolta a tárca a Magyar Nemzetben megjelent híreket. Az újság azt írta: a tárca egyeztetne az ügyről az egyetemekkel, de az Egyetemi Klinikák Szövetsége már korábban egyértelművé tette, hogy a szétválasztás súlyos károkat okozna.

A szeptemberben a Felsőoktatási Kerekasztal által elfogadott (de előterjesztésként a kormány által később elkaszált) felsőoktatási stratégia nem tér ki külön a klinikák helyzetére. Az anyagban erről egy apróbetűs rész szól, ami részben a félreértést okozhatta. Ebben az olvasható, hogy a betegellátás és az orvosképzés kérdésének taglalása nem fér bele az anyagba, ezért

a négy orvosképzéssel foglalkozó intézményt érintő speciális problémákról az érintett szakállamtitkársággal és az érintett intézményekkel külön egyeztetéseket folytatunk.

Az Egyetemi Klinikák Szövetsége december 30-án közleményt adott ki, amely szerint időről időre megjelennek olyan hírek, amelyek működőképes szcenárióként mutatják be a klinikák leválasztását az orvosképző egyetemekről. A leválasztási tervek mögött az egyetemek szerint az a meggondolás húzódhat meg, hogy a kórházakkal azonos irányítási szerkezetben a klinikák hatékonyabban működtethetők. A négy orvosképző egyetem klinikáit képviselő szövetség (EKSZ) azonban ezt rendkívül kockázatosnak, és a minőségi orvosképzést veszélyeztető elgondolásnak tartja.

A közlemény szerint az orvosképzésben az elméleti és gyakorlati ismeretek hierarchikus egymásra utaltsága nehezen lenne megvalósítható, ha az elméleti intézeteket dékán, míg a klinikák helyébe képzelt oktató kórházakét igazgató irányítaná.

Az egyetemek szerint a szétválasztás miatt menthetetlenül szétesnének a Budapesten, Szegeden, Pécsen és Debrecenben kialakult oktatási műhelyek, amelyek már negyedszázada nagy számú külföldi hallgató oktatását is végzik. A külföldi hallgatók által befizetett tandíjak összege a négy egyetemre vetítve évente 20-25 milliárd forintot tesz ki, az itt tanuló hallgatók pedig átlagosan ugyanennyi pénzt költenek el itt, ami már nemzetgazdasági szinten is számottevő bevételi forrás.

Az akadémiai egészségügyi intézmények (AAHCI) társaságának a közelmúltban Budapesten megrendezett konferenciáján a szervezet elnöke is azt mondta: az Egyesült Államokban már megpróbálták különválasztani a betegellátást, kutatást és az oktatást, de a tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy ezek a tevékenységek egy intézményen belül, együttesen és egymást erősítve működnek a legmegfelelőbben.

Az egyetemek tiltakozását látva az MSZP is aggódik az orvosképzés jövőjéért. Kökény Mihály és Hiller István volt egészségügyi és oktatási miniszterek azt írták: az orvosképzést súlyosan veszélyeztető, az oktatás, a kutatás és a gyógyítás integrált rendszerét szétverő módosításokat csempésztek be az idei költségvetést megalapozó törvénycsomagba előzetes egyeztetés nélkül, feltehetően az egészségügyért felelős miniszter és államtitkár felett átnyúlva. Az MSZP szerint a Fidesz megtakarítási lehetőséget szimatol, és nem érdekli, hogy ez miként befolyásolja az orvosképzést és kutatást, nem utolsó sorban a betegek gyógyítását.