„Tordason is feje tetejére állt a természet: virágzik a japánbirs, a rozmaringon is megjelentek a virágkezdemények, másfél hónapja virágzik a téli jázmin február helyett, és már látszanak a barkafűz barkái” – írta egy Fejér megyei olvasónk múlt heti felhívásunkra. Somogyvámoson is hasonló a helyzet: „Kertünkben bimbózik a rózsa, a két rózsabokrom egyébként a leveleit sem hullatta még le”. Szerte az országból kaptunk leveleket és képeket.

A szakértők szerint a korai virágzás bizonyos fajoknál és helyeken nem szokatlan, de a gyümölcsfákkal pórul járhatunk, ha nem hűl le az idő a következő hetekben.

Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor – de csak Pécsen vagy Pécstől délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. Az, hogy például Pest környékén is ennyi növény virágzik januárban, nem megszokott.

Bálint gazda szerint is feltűnően duzzadnak például az orgonák rügyei és szokatlan a sok virág, de a mélyebben gyökerező növények egyelőre mélynyugalmi állapotban vannak. A barack, cseresznye vagy meggy, bár korán szoktak elkezdeni virágozni, azért nem nézik be az évszakot, mert a talaj mélyebb rétegei nem melegedtek fel, így a fákban a jó idő ellenére sem indult még be a nedvkeringés. Bajor Zoltán azt mondta: nemrég látott egy virágzó mandulafát, ami az ő tapasztalataiban eddig példátlan (a mandula korán virágzik egyébként is, de február előtt „még nem illene″). A jelenség nem egyedi: a soproni Erzsébet-kertben is virágoznak a fák.

Február már veszélyesebb a fáknak Bálint gazda szerint: ha akkor is enyhe idő lesz, megindulhat a nedvkeringés, a növény szövetei fellazulnak és így érzékenyebb lesz a fagyra. Tehát ha egy enyhe februárt fagyos március követ, elfagyhatnak a virágrügyek. A legtöbb fának ezért jót tenne, ha a következő hetekben legalább egy kis ideig hűvösebb lenne az idő, de ha hirtelen jönne egy fagy, a csúcshajtásokban fagykár keletkezhet. De ha fagy nem is lenne, a gyümölcsfáknak már csak azért is tavasszal kéne virágozniuk, hogy a rovarok be tudják porozni őket. Az előrejelzések szerint január utolsó napjaiban várható, hogy jön a télies idő, ha ez most tényleg bejön, megúszhatjuk a gyümölcsrügyek tömeges elfagyását.

A jó idő a kértevőknek is kedvez: Bajor szerint külön veszély, hogy az enyhe telet a spórák is könnyebben húzzák ki, így tavasszal jobban elszaporodhatnak a gombák, kártevők – máskor is visszafertőzhetnek, de egy enyhe tél után nagyobb a kockázat. Bálint gazda a gabonaféléknek sem jósol fényes jövőt:

Nem nagyon biztató az őszi búza, rozs és árpa vetések helyzete sem. A csapadékhiány következtében vontatottan keltek ki és az indító tápanyagoknak csak kis részét vették fel. A bokrosodó fajták még mindig egyszálúak, az oldalhajtások csak akkor fognak kifejlődni, ha hűvös és csapadékos lesz a tavasz. Ez pedig nem csupán terméscsökkenést okoz, hanem egyenetlen érést, megdőlést, nehéz, szempergéssel járó aratást is. De addig még sok minden változhat.

A vonuló madarakon is meglátszik, hogy enyhébb a tél a megszokottnál. Csörgő Tibor ornitológus, aki az ELTE-n madarak vonulását kutatja, az Indexnek elmondta: például a fecskék genetikailag arra vannak programozva, hogy még a hideg időjárás beköszönése előtt elvonuljanak, és Afrikában teleljenek, de sok madár vonulási stratégiája fakultatív. A lengyelországi bütykös hattyúk például csak azokon a teleken jelennek meg nagyobb számban a Kárpát-medencében, ha ott hidegre fordul az idő, vagy az itt telelő zöldikék is tovább mennek majd a Balkánra, ha hideg, havas időszak következik, és nincs elég táplálék. Így nem természetellenes, hogy sok egyébként vonuló madárfaj még Európában telel (korábban írtunk arról, hogy hatezer daru maradt telelni a Fehér-tónál).

Csörgő szerint az evolúció a vonulás szempontjából is a szemünk előtt zajlik: az urbanizáció hatására például a feketerigók nagy része állandó madár lett (nem vonul el, kitelel nálunk), csak a konzervatívabbak mennek Olaszországba, ahogy száz éve még mindannyian tették. Ez azért lehetséges, mert a város mikroklímája melegebb, és több a táplálékforrás télen is, mint például a Vérmezőn rosszul hőszigetelt hővezeték fölötti talajban szaunázó giliszták.