„Nem kéne árnyékra vetődni az árnyékkormánnyal kapcsolatban.”

Korai még ez, mondták többen az Indexnek az ellenzéki oldal pártjaiban, amikor azt kérdeztük, kik kerülhetnének be egy Mesterházy Attila baloldali miniszterelnök-jelölt által vezetett kormányba, ha április 6-án győz a közös listás szövetség. Nyilván nem ez most a legfontosabb kérdés a baloldali szövetségben, de a felvetés azért is időszerű, mert a napokban már megindultak a találgatások, mi lesz, ha a Fidesz nyer, Orbán Viktor kiket tartana meg, kiket váltana le új kormánya kialakításakor.

Több jelenlegi kormánytag egybehangzó állítása szerint a miniszterelnök még nem tárgyalt senkivel az újabb ciklusra vonatkozó terveiről. 2010 előtt viszont – akkor még ellenzékben – több mint egy évet hagyott magának a csapat összeállítására. Orbán szokásos személyzeti technikáját használta: párhuzamos megbízásokat adott ki, hogy versenyeztesse a szóba jöhető jelölteket. Orbán ezzel elérte, hogy az egyes szakterületeken komoly kormányzati előkészítő munka indult be, egymást érték a sajtótájékoztatók, egyes témákban többen is szerepeltek nap mint nap a nyilvánosság előtt. Mindehhez árnyékkormány sem kellett, a kabinet végleges névsorát csak a választások után jelentette be a pártelnök.

A Fidesz akkori készültségi szintjét nagyban befolyásolta, hogy 2009-ben, a Gyurcsány Ferenc lemondása után lezajlott kormányfőváltáskor már csak az volt a kérdés, mekkora különbséggel nyer az ellenzék, meglesz-e a kétharmada a Fidesznek. A gazdasági és szakértői köröknek nem volt kérdés, hogy melyik holdudvarban kell keresni a kapcsolatokat.

A jelenlegi ellenzék viszont eddig nem sok sikerrel tudta elhitetni magáról, hogy van esélye a győzelemre. Bajnai Gordon az ellenzéki megállapodás bejelentésekor, január 14-én is azt panaszolta: a többség szeretné az Orbán-kormány leváltását, de csak kevesen gondolják, hogy az ellenzék ezt meg is tudja tenni. A nagyobb meggyőző erőhöz elengedhetetlen lenne egy meggyőző csapat, ilyen azonban eddig nem sorakozott fel a hárompárti megegyezéssel bíbelődő baloldali pártvezetők mögött.

A bizalomhiány most még önmagában is komolyan kihívás az új, külsős szakemberek toborzásában. De a külsős húzónevek mellett a belső kiválasztással is baj van.

Az MSZP-ben épp a 2010-es választási vereséggel párhuzamosan zajlott le az „öregek” háttérbe szorítása. Mesterházy Attila hatalomátvétele után a kis létszámú frakcióban a kormányzati tapasztalatokkal rendelkező generációnak alig jutott szerep. Ez jelezhette volna azt is, hogy az új pártelnök szakított a választási vereséget elszenvedő gárdával, és új csapatot épít, de ehelyett csupán az történt, hogy szinte minden fontosabb ügyben a pártelnök egyedül vagy szűk környezetével hozott döntéseket, és maga lépett a nyilvánosság elé a párt álláspontjával.

Nézzük meg, kik tűntek el, és kik maradtak egyáltalán!

A választások után szinte nem maradt költségvetési kérdésekkel foglalkozó pénzügyi szakember és széles körben szaktekintéllyel bíró közgazdász a szocialisták képviselőcsoportjában. Az elmúlt négy évben alig-alig exponálta magát a korábban aktív Veres János expénzügyminiszter, gazdasági területen a matematikus-mérnök végzettségű Józsa István volt a párt parlamenti jolly jokere.

Nagy üresedés érzékelhető a szocialisták diplomáciai vonalán is, miután a 75. életévében járó Kovács László korábbi külügyminiszter és EU-biztos teljesen marginalizálódott. A paksi atomerőmű bővítése pedig arra világított rá, hogy azonnal mozgósítható energetikai szakembere sincs a pártnak.

Egy miniszterjelölti listát persze a nehézségek ellenére is bármikor össze lehet állítani. Jelentkezők vannak a pártban is, és a szocialisták országos listáján elfoglalt helyük azt is jelzi, hogy bírják az ellenzéki miniszterelnök-jelölt bizalmát.

Belügyi kérdésekkel foglalkozik már hosszabb ideje az MSZP-ben Harangozó Tamás, akit sokan  természetes jelöltnek tekintenének erre a tárcára. A 34 éves, jogász végzettségű Tolna megyei elnök jó érdekérvényesítő képességgel bír a párt új belső rendszerében, hiszen 5. volt a párt listáján, így minden bizonnyal a közös listán ott lesz az első 10-ben. Viszonylag jó helyet kapott testvére és paksi titkárságvezetője is, ők amellett, hogy egyéni képviselő-jelöltek, benne voltak a szocialisták országos listáján az első 20-ban is.

Titkosszolgálati kérdésekben Molnár Zsolt budapesti pártelnök a legjáratosabb. A 39 éves ügyvéd tagja volt, majd három éve elnöke a parlament szakbizottságának, és ő az MSZ kampányfőnöke is.

Kulturális és oktatási kérdésekben még mindig egy korábbi szakminiszter, Hiller István viheti a prímet, bár az utóbbi egy évben megerősödött Kunhalmi Ágnes országos elnökségi tag is.

A pártban – egy győzelem esetén – az esélyes tárcajelöltek közé sorolják Korózs Lajost, az országos elnökség tagját, aki a szociális területen már volt államtitkár az első Gyurcsány-kormány idején.

Az Indexnek nyilatkozó MSZP-sek a gazdaságot és a pénzügyet tartják olyan területnek, amit kormányváltás után nem lehet pártemberekkel házon belülről lefedni. Egy győzelem esetén nyilván a szövetségeseknek is lennének jelöltjei. Volt, aki azt mondta, hogy a gazdasági tárca élére jó választás lenne Bajnai Gordon személye, de úgy vélték, hogy az Együtt-PM vezetője ezt nem vállalná.

A szövetségbe frissen bekerült Gyurcsány Ferenc érdekérvényesítő képességét a szocialisták sem tudták megítélni. Azt azonban biztosra vették, hogy a DK elnökét, aki rögtön „ágaskodó miniszterelnöki ambícióiról” beszélt az együttműködési megállapodás megkötése után adott interjújában, nehéz lesz leszerelniük a tárgyalófeleknek.