Hét évig töltötte be az MSZP választmányi elnöki tisztét az eltitkolt százmilliók miatt egyetlen nap alatt politikai hullává tett Simon Gábor, aki pár éve még arra volt büszke, hogy híd lehetett Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter között. A hosszú vezetői ciklus ellenére a mostani bukáson kívül nem sok emlékezetes maradhat meg róla a szocialista párttársaknak, a többség ugyanis menthetetlenül unalmasnak, önállótlannak tartotta még akkor is, amikor államtitkár, majd pedig pártelnökhelyettes lett belőle.
Amikor szombaton a Magyar Nemzetben megjelent egy minden konkrétumot nélkülöző beijesztő cikk „Bűnös százmilliók egy szocialistánál?” címmel, az MSZP-ben nagy találgatás kezdődött, vajon kire célozhatott a kormánypárti lap. Sok mindenkire gondoltak, de Simon Gáborra a legkevésbé.
Ugyanaz az osztrák bank finanszírozott egy XVIII. kerületi kötvénykibocsátást, amelynél Simon Gábor szocialista elnökhelyettes számlát nyitott, nagyjából akkor, amikor a kibocsátás megtörtént. A Simon eltitkolt bankszámlájával kapcsolatos adatokat maga a pénzintézet adta ki a magyar hatóságoknak, miután azok hivatalos megkeresést küldtek az osztrákoknak. A politikust letargikus hangulatban hallgatta meg az MSZP vezetése, adott egy magyarázatot a számlára, de a pénz eredete nem került szóba. A politikus felfüggesztette tagságát.
Az MSZP eddigi elnökhelyettesét annyira csendes, konfliktuskerülő és visszahúzódó embernek ismerték, hogy a megszellőztetett „több száz milliós” ügylettel kapcsolatban fel sem merült a neve, pedig a pártvezetés tudott róla, hogy egy másik ügyben már rég vizsgálat folyik ellene. „Annyit tudtunk, hogy van ellene egy büntetőeljárás, de ez még az államtitkári idejéből. Arról akkor adott egy tájékoztatást, de csak azt, hogy mi az alaphelyzet. Hogy folyamatában mi van, azt nem tudtuk. Decemberben arról beszélt, úgy sejti, hogy vádiratot fogalmaznak vele szemben, mert a valahanyadrendű vádlott már kapott egy értesítést, de ő még nem" – magyarázta az egyik szocialista képviselő, miért lepődött meg mindenki, amikor konkrét banki információk alapján bizonyossá vált, hogy Simonnak 770 ezer euró eltitkolt megtakarítása van egy osztrák pénzintézetben.
Simon Gábor MSZP-s karrierje során több mint egy évtizeden át az egyensúlyozgatásban alkotott nagyot. Elnökhelyettesi pozícióját is politikai kompromisszumnak köszönheti. Eredetileg – szokás szerint – a választmányi elnöki pozícióra pályázott 2012 tavaszán is, az elnökhelyettesinél jóval kevesebb elfoglaltsággal járó tisztséget azonban Botka Lászlónak szánták. Botka viszont nem örült volna egy ellenjelöltnek. Simon hagyta magát lebeszélni, és megkapta helyette az elnökhelyettességet. Egy forrásunk szerint már önmagában az is indokolta, hogy Simon fontos pozícióban legyen, hogy a mögötte álló XVIII. kerületi szocialista pártszervezet az MSZP erős hátországa, szervezettségben és szavazatszerző képességben is.
Az MSZP elnökhelyettese poszt elsőre fontos tisztségnek hangzik, a Mesterházy Attila által vezetett MSZP-ben azonban nem sok befolyása jutott a helyettesnek. Egyik forrásunk semmilyen markáns megnyilvánulására nem emlékszik, Simon a belső vitákban mindig meghúzta magát. Az utóbbi hónapokban egyetlen olyan eset volt, amikor szembement a nyilvánosság előtt a pártvezetéssel. A NAV vizsgálóbizottság ügyében Facebook-oldalán jelentette be, hogy a hivatalos frakcióállásponttal szemben alá fogja azt írni a javaslatot. Egy vezető MSZP-s forrásunk ezt azonban szintén nem Simon bátorságának tulajdonította, hanem éppen ellenkezőleg: Simon megijedt, nem bírta a közvélemény nyomását és ismét megpróbált egyensúlyozni. Különvéleményét azóta ráadásul törölte is a Facebookról.
Simon a párt kiöregedő ifjúsági vezetője, Kiss Péter embereként került a párt felső vezetésének közelébe. A Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) Kiss Péter utódja volt az elnöki poszton, bekerült az MSZP választmányába is, de a Horn-korszakban a befolyásos ifjúsági szervezet irányítójaként sem tudott feljebb lépni. 1994-ben a BIT vezérkarából egyedüliként nem lett képviselő.
Történelemtanári és népművelői diplomája ellenére a Kiss Péter által kijelölt vonalon haladt tovább, a távmunkát nézte ki magának új szakterületként. 1998–1999 között a Távmunka Koordinációs Kht. programigazgatója volt, 2002-től ő vezette a kormány e-munka, távmunka stratégiáját megalkotó, javaslattevő tanácsadó testületét, a Távmunka Tanácsot. Bár a távmunkaprojektből a többmilliárdos költségvetési keret ellenére sem lett sikertörténet Magyarországon, később mint munkaügyi szakértő a Gyurcsány-kormányban államtitkári posztot kapott a Munkaügyi és Szociális Minisztériumban. Kinevezése szokatlan helyzetet idézett elő, főnöke, Szűcs Erika miniszter az MSZP-választmányban helyettese volt.
Simon ugyanis 2004-től hét éven át vezette az MSZP választmányát. A posztot akkor szerezhette meg, amikor Jánosi György, a Medgyessy-kormány sportminisztere összetűzésbe került Gyurcsány Ferenccel, aki aztán elfoglalta a sporttárcát, a konfliktus pedig oda vezetett, hogy Jánosi a pártban nem kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy a tisztújításon újra indulhasson a választmányi elnökségért.
A pártkarrier beindulásának nagy pillanatairól a 168 Órának nyilatkozva arra emlékezett leginkább, hogy a párteseményeken Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter között találta magát, és mintegy hídszerepet betöltve tudott közvetíteni az MSZP akkori két erős embere között.
A választmány élén töltött hosszú időszakról azonban nem sok érdekeset tudtak mondani az egykori tagok. Pozitívumként említették, hogy bevezette a kulturális műsorokat, így a politikai viták előtt jó ideig verses és zenés fellépőket is lehetett látni a testület ülésein. Negatívumként viszont azt mondták, hogy elnöksége alatt elsorvadt a választmány tekintélye, a testület 2010 előtt nem tudott a kormány és az elnökség ellensúlya lenni. Simon végig kerülte a konfliktusokat, és hiába zajlottak ádáz viták a zárt teremben, az elnök sajtótájékoztatóján mindig az előre betervezett menetrendben zajlottak a beszámolók.
Egy szocialista forrásunk arról beszélt, Simon a nyilvánosság előtti megnyilvánulásaiban így is lényegesen aktívabb volt, mint a személyesekben. A kamerák előtt határozott politikusnak tudta feltüntetni magát, de visszahúzódó és óvatos volt a színfalak mögött.
A magánéletében egyáltalán nem volt kitárulkozó. Ez azért is érdekes, mert lehet, hogy az évtizedes egyensúlyozást éppen egy magánéleti konfliktusa borította fel végleg. Simon 2009-2010 folyamán vált el korábbi feleségétől, akitől első gyermeke született, majd nem sokkal később új kapcsolatba lépett, ahol megszületett második gyermeke is. A válás azonban Simon környezete szerint roppant viharos volt, ezért veszik sokan biztosra az MSZP-ben, hogy a politikus exe lehet az eltitkolt pénzek botrányának kirobbantója.
A MSZP vezetésének kezdeményezésére Simon Gábor kedden azonnali hatállyal felfüggesztette párttagságát és valamennyi, a pártban betöltött tisztségét. Bár erről még nem született hivatalos döntés, de a képviselő-jelöltségtől is minden bizonnyal meg kell válnia. Pedig duplán befutó helye lett volna: az Összefogás közös listáján a 12. helyet kapta meg. A parlamentbe azonban nem listáról, hanem egyéni képviselőként került volna be, ugyanis XVIII. kerületi (Budapest 15. vk) indulóként a Republikon elemzése szerint egyenesen a 10. legesélyesebb volt az összes ellenzéki egyéni jelölt közül a győzelemre.