A kormány politikai kommunikációjának igénytelen és ellentmondó érveiről és a hatalomgyakorlás hitelességi válságáról is beszélt a volt köztársasági elnök az MTA atomkonferenciáján, ahol keményen bírálta az Orbán-kormány által titokban megkötött szerződést a paksi bővítésről.
Az emberek látóköre messzebb ér a jövő havi villanyszámlánál, joguk van ismerni a döntés komplexitását és következményeit
– mondta Sólyom László a Magyar Tudományos Akadémián kedd reggel megkezdett energiakonferencia nyitóbeszédében. A volt államfő szerint azonban az a mód, ahogyan a kormány és a parlament meghozta a paksi döntést, az nélkülözte a nagy horderejű, több generáció sorsát meghatározó ügy normális szakmai és demokratikus menetét is.
Tény, hogy a rendkívüli horderejű szerződés megkötése meglepetésként érte nemcsak a „magyar embereket”, hanem a magyar energiaipart, sőt a kormányt is. Az is tény, hogy nemcsak az előkészítés folyt titkokban, de minden adatot, amely a döntés felelős megítéléséhez szükséges lenne, tíz évre titkosítottak. A politikai kommunikációban igénytelen és ellentmondó érvekkel találkozunk. Köztársasági elnökként nyilvánosan bíráltam a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Hangsúlyoztam, hogy a döntést teljes körű információn alapuló társadalmi vitának kell megelőznie.
– mondta Sólyom.
Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2011-ben állásfoglalásban szólította fel a kormányt az előkészítés hiányosságainak pótlására, a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozására és az egész folyamat nyilvánosságának biztosítására, ám erre nem került sor.
A döntést olyan szituációban hozzák, amikor válaszúton van a világ energiatermelése. A választáshoz azonban szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására, a trendek figyelembevételére. Mi volt a döntési szempont? Csupán az olcsóság? Az ezt alátámasztó számítások nem ismeretesek. Néhány nyilvános utalás a megújulók mai árait emlegeti, nem pedig az új atomblokkok belépésekor várható helyzetet. Miért kellett most szerződni, amikor energiaellátási szempontból öt-tíz év múlva is időben lennénk, és addigra az alternatívák csak tisztulni fognak?
– sorolta kérdéseit Sólyom, aki szerint már a mostani költségvetésből is látszik, hogy a megújuló energiaforrásokkal a jövőben kevésbé számol a kormány.
Hol van a példátlan nagyságú adósságteher igazolása? Ki állja az árfolyamkockázatot? A beruházás terhét mindenképpen az országnak kell fizetnie. Mi indokolhatja, ha ezt nem az áram fogyasztóira terhelik, hanem mindenkivel fizettetik, vagyis az alacsony ár nem valós? Ez az elköteleződés nyilván hatással van külpolitikánkra, a nemzetstratégiára, megítélésünkre a világban és az Európai Unióban. Mikor vitatta meg ezt az Országgyűlés?
– mondta Sólyom, jelezve, hogy lényegében semmi érdemlegeset nem tud a magyar társadalom a beruházás feltételeiről.
A volt államfő szerint kockázatos és drága egyetlen erőműre feltenni az energiaellátás több mint felét, és a környezetvédelemről szólva nem lehet egyetlen szempont, hogy az atomerőmű esetében a szén-dioxid-kibocsátás valóban nulla:
Az egész életciklust kell nézni, az uránbányászattól a leszerelt blokkok és a fűtőelemek tárolásáig, amelyet a nemzetközi jog szerint csak időlegesen háríthatunk Oroszországra. Nem hagyható figyelmen kívül a szükséges kapcsolódó beruházások környezeti terhe sem. Az emberi hibát pedig sosem lehet kizárni.
Ami azonban a Miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítésből, az elegendő információ nélkül az Országgyűlésre hárított döntésből, az alig néhány képviselő jelenlétében lefolyt ún. vitából, s végül az érdemi adatok tíz évre való titkosításából kibontakozik, az nem más, mint a hatalomgyakorlás hitelességi válsága. Éppen a kormányzásnak ebben a hitelességi válságában a szakmai és állampolgári önbecsülés dolga, hogy folyjon érdemi eszmecsere, hangozzanak el valódi érvek kölcsönös tisztelettel és nyitottsággal
– mondta Sólyom, indokolva a keddi konferencia fontosságát.
A rendezvényen kilenc szakember szólal fel, akik a paksi beruházás gazdasági, energetikai, pénzügyi, nemzetközi politikai aspektusait világítják meg. A felszólalók között lesz Kovács Pál, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára is.
A konferenciáról folyamatosan frissülő cikkben számolunk be.