Hiba volt, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetője Portik Tamással találkozott. Az NBH hasznos informátort látott az alvilág ismert alakjában, de nincs kizárva, hogy politikai szándékok is motiválták az "ismerkedést". Ezekkel a konklúziókkal zárult a Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló parlamenti albizottság munkája.
Hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott az Energol Rt. egykori igazgatójával, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamással - az MTI szerint többek között ezt állapította meg az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Ezek szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban kétszer találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A leiratokból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Mile Lajos, a testület LMP-s elnöke a bizottság utolsó, pénteki ülése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a ténymegállapító albizottság pénteki, utolsó ülésén három - az LMP-s elnök, a szocialista, valamint a kormánypárti képviselők által készített - előterjesztést tárgyaltak meg. Ezek között igazán szemléleti különbségek voltak - mondta Mile Lajos, megjegyezve: "itt voltak aggályaim, hogy tudunk-e egymáshoz közeledni".
Mint mondta, az egyik álláspont szerint a találkozóknak kimondottan szakmai indokai voltak, míg a másik megközelítés azt hangsúlyozta, hogy politikai indíttatásból történtek ezek a találkozók. Mile Lajos azt mondta, a jelentés elkészítésekor kizárólag a tényszerűségre szorítkozott. Nem kívánt sem feltételezéseket, sem felesleges következtetéseket levonni, továbbá próbálta távol tartani magukat attól, hogy kampánydokumentum szülessen. A végső jelentést több órán át tartó vita után, de konszenzussal elfogadta a testület.
A dokumentumot ismertetve Mile Lajos kiemelte: kérdés, hogy miért pont Portik Tamástól akart információt szervezni a hivatal. Az Engergol Rt. vezetőjétől, aki már az 1990-es években a szervezett alvilág egyik figurájaként volt ismert, akinek neve már akkor is felmerült több leszámolásos bűncselekménnyel kapcsolatban. Ahogy az is ismert, hogy eltűnt a hatóságok elől és csak akkor került elő, amikor már ezek az ügyek elévültek.
A bizottság szerint Laborc Sándor akkori főigazgató részéről "óriási hiba" volt az is, hogy a beszélgetések során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai természetű kijelentésekkel szemben nem volt elég elutasító.
A jelentés szerint vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra használta volna fel - közölte a testület elnöke.
Mile Lajos azt mondta: a rendelkezésre álló dokumentumok megerősítették, hogy az NBH volt vezetője és Szilvásy György is hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra. A beszélgetés jellege, a kontextus azt sem zárja ki, hogy bizonyos mértékig politikai szándékok, elképzelések is motiválták a két találkozót.
A bizottság megállapította, hogy a 2008-as találkozók - melyeket Szilvásy György akkori titokminiszter engedélyezett - megszervezésekor valóban meghatározó cél volt, hogy az NBH a szervezett alvilág működésével, esetleges kötődéseivel kapcsolatban minél több információt nyerjen. Ez szerepel is a nemzetbiztonsági törvény vonatkozó szakaszaiban az NBH és titkosszolgálatok feladatai között - mondta Mile Lajos.
Az is kiderült, hogy a találkozót előkészítették, sőt készült egy anyag arról is, hogy együttműködnének Portik Tamással, arról viszont már nincs semmilyen dokumentum, hogy ez az együttműködés megvalósult-e.
A bizottság feltárta továbbá, hogy a vizsgált időszakban az NBH és a rendvédelmi szervek közötti együttműködés "enyhén szólva problémásnak tekinthető", például az ellenőrzés hatékonysága, az információáramlás tekintetében.
Mint Mile Lajos kifejtette: a tavaly május 14-én alakult ténymegállapító albizottság célja az volt, hogy a találkozók hátterét, célját feltárja, továbbá, hogy tisztázzák, van-e, s ha igen milyen viszonyrendszer létezik a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között. A testület munkavégzésének határidejét két alkalommal hosszabbították meg, legutóbb február 28-ig.
A testület elnöke elmondta, hogy a jogszabályi környezet hiányosságai miatt nem tudtak minden iratba betekinteni. A meghallgatások folyamán pedig nehézséget jelentett, hogy sokan nem, vagy máshogyan emlékeztek bizonyos eseményekre, ellentmondások is voltak egyes nyilatkozatok között. Kiderült például, hogy Laborc Sándor az első meghallgatása során valótlanságot állított. Ezzel később szembesítették is, hiszen rosszul emlékezett arra, hogy hány találkozó volt.
A találkozók szervezésében közreműködő Vajtó Lajos pedig a nemzetbiztonsági törvény módosítása után sem jelent meg az albizottság előtt, amely így szabálysértésnek minősül. Emiatt Mile Lajos, a testület elnöke eljárást kezdeményez az üzletemberrel szemben.
Mile Lajos szerint a bizottság eredményes munkát végzett, de a bizottság megállapította, hogy a két találkozó és annak hátterének feltárása egy sokkal kiterjedtebb vizsgálódást igényel. A munka folytatható és folytatandó - jegyezte meg a képviselő.
A bizottság arra a következtésre jutott, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának és ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, s ehhez további jogszabálymódosításokra is szükség van.