Visszavonta menekültstátuszra vonatkozó kérelmét Alekszandr Sepelev és felesége. Az ukrán házaspárt kijevi kérésre kiadott Interpol-körözés alapján tavaly júliusban vették őrizetbe Budapesten. Az ukrán parlamenten Julija Timosenko és Viktor Janukovics frakcióját is megjárt Sepelevet gyilkosság vádjával akarta visszaszerezni Kijev. A házaspár szerint azonban csak azért akarta Viktor Janukovics korábbi elnök megszerezni Sepelevet, hogy olyan vallomást csikarjon ki a 2009-ben Timosenko megbízásából bankok átvizsgálását végző férfitől, amellyel újabb vádat emelhetett volna az akkor még ukrajnai börtönben lévő exkormányfő ellen.
Őrizetbe vételük után Sepelev és Galina Sepeleva menekültstátuszért folyamodtak Magyarországhoz, ám a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) azt elutasította. A kiadatásra mégsem került sor, mert a bíróság megalapozatlannak találta a döntést. (A kiadatási kálváriáról itt, Sepelevről bővebben itt olvashat)
A BÁH azonban ismét ugyanolyan határozatot hozott, többek között arra hivatkozva, hogy Ukrajnában rosz ugyan a jogi helyzet, ám egyre javul. A hónapok óta tartó ellenzéki tiltakozások legvéresebb napjaiban - amikor már 70 felett volt az áldozatok száma - a BÁH indoklásában továbbra is az állt, hogy a kijevi események menete, a halottak száma nem olyan mértékű, hogy az az ukrán állam működését befolyásolná.
Az ellenzék hatalomra jutása után azonban a házaspár - aki Janukovics idején attól tartott, hogy életük is veszélyben forogna az ukrán hatóságok kezében - tegnap úgy döntött: most már vállalják az ukrajnai kiadatást, így vetve véget nyolc hónapja tartó magyarországi fogságuknak.
A házaspár ügyvédje, Bősze Ferenc által nyilvánosságra hozott levélben Sepelevék mindenkinek köszönetet mondtak Magyarországon,, hogy "börtön körülmények között ugyan, de elkerülhették, hogy nem érte őket utol a Janukovics rezsim bosszúja".
Ha az új ukrán vezetés is fenntartja a vádakat, arról készek számot adni hazájukban, ahol erre Janukovics alatt nem lett volna esélyük - állt a levélben.
A menekültstátusz visszavonása ellenére azonban továbbra is fenntartják, hogy a bíróság vizsgálja felül a BÁH második döntését is, amely Bősze szerint éppoly megalapozatlan, mint a korábbi volt - hiszen lényegében nem is vette figyelembe a bíróság tavaly decemberi megállapításait. "Ezért még mindig tétje van március 24-ének: a BÁH határozatban rejlő törvénytelenségek, hazugságok okán továbbra is kérjük, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a BÁH döntését. Azt a szégyenfoltot, amit a BÁH határozata jelentett nem hagyjuk magunkon" – közölte az ügyvéd.
Elméletben akár másnap hazaindulhat az ukrán házaspár, Bősze szerint azonban arra nincsen precedens, hogy menet közben kéri az ügyfél a maga kiadatását, legfeljebb az fordul elő, hogy ehhez azonnal hozzájárul. "Igaz, az sem jellemző, hogy a kiadatást kérő országban eközben forradalom zajlik le" – mondta az ügyvéd, aki szerint a BÁH egyértelműen a kormány kiadatási szándékának akart megfelelni, annak ellenére, hogy a bíróságon sem tudta megvédeni álláspontját.
Hazamenetelük menetének több módja lehetséges: ha az új kijevi vezetés alatt is fenn maradnak a vádak, akkor a most már a házaspár hozzájárulásával elinduló kiadatási eljárás technikai kérdéssé válik, amely során a magyar hatóságok a budapesti vagy a kijevi repülőtéren adják át őket az ukrán bűnüldöző szerveknek. Ha Kijev visszavonja a kiadatási kérelmet, akkor egyszerűen szabadon engedik őket Magyarországon.