Várhatóan jogi lépéseket tesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a kishantosi ügyben az államot ért kár megtérítése érdekében, írja az MTI. Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára szerdán arról beszélt, hogy az NFA azért kívánja bíróságra vinni az ügyet, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. − a kishantosi biogazdaságot két évtizede működtető vállalkozás − vagyoni és nem vagyoni kárt is okozott az államnak azzal, hogy több mint fél éve jogalap nélkül használja az általa korábban bérelt földterületet.

Bitay szerint az NFA elesett hat havi bérleti díjtól, mert eddig sem a kft. sem az új bérlők nem fizették azt ki. Mindemellett az államnak egy biztonsági céget is meg kellett bíznia, hogy az új bérlők jogos igényét biztosítsa, azt, hogy dolgozhassanak a pályázatokon megnyert területeken. Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők április 12-én, szombaton reggel elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által a múlt év őszén és idén tavasszal elvetett növényeket.

Két hete Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők. Most szerdán pedig a Greenpeace Magyarország szervezett Budapesten, a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt "Éltesd tovább Kishantost!" címmel egy rendezvényt. A zöldszervezet a Kishantoson még megmaradt bio-vetőmagokat osztotta szét a helyszínen az érdeklődőknek.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs birtoklási jogosultságuk a területre. Az ügyben birtokper is folyamatban van, amiről Bolye Ferenc, a kishantosi központ társügyvezetője azt mondta, hogy április 25-étől kezdődnek a bírósági tárgyalások. A biogazdaságot működtető kft másik ügyvezetője pedig korábban arról beszélt: több mint 140 millió forint értékű az a bionövény-állomány, amelyet beszántanak.