A változások rendkívüliek, érdemben befolyásolhatják az őszi önkormányzati választások eredményeit, ráadásul nélkülöznek mindenfajta ésszerűséget, és gyakorlatilag megszüntetik a városrészi felbontást, ami az önkormányzatiság egyik alapja egy kerület esetében.

Görög András, a szocialisták újbudai képviselője nyújtott be interpellációt a kerületi jegyzőhöz, miután néhány önkormányzati határozatból kiderült, hogy választási irodai döntés született a kerület egyéni önkormányzati képviselői körzeteinek átszabásáról.

Görög az Indexnek azt mondta, az ellenzék semmit sem tudott arról, hogy a kerület választási rendszerének teljes felforgatására készülnek a önkormányzatban.

Görög szerint a jegyző az elmúlt hónapokban azt hangoztatta, hogy csupán néhány apró módosításra van szükség azokon a helyeken, ahol a körzetek lakosságszám-eltérése meghaladja a 15 százalékot. Az MSZP-s képviselő szerint korábban az ilyen változtatások előtt kikérték az összes párt véleményét, most azonban teljesen kihagyták az előkészítésből az ellenzéket.

A képviselő április 18-án beadott interpellációjában többek között azt kérdezte Horti Istvántól, a XI. kerület jegyzőjétől, hogy valójában miért volt szükség a körzethatárok módosítására, ha csak néhány helyen volt probléma a választópolgárok számának elosztásával, miért kellett az összes körzetet átalakítani. Görög szerint azt is tisztázni kell, miért vágták például három részre a 10 ezer lakosú Gazdagrétet, vagy miért hoztak létre olyan választó körzetet, amely egyszerre foglalja magában Kelenföld, Albertfalva és Kelenvölgy egyes területeit.

Az eddig megjelent önkormányzati határozatok szerint az új körzetek sem egyensúlyozták ki teljesen a választói létszámot.

Az ellenzékhez közel álló Szentimreváros.hu blog szerint az átalakítás klasszikus gerrymandering, azaz olyan változtatás a körzethatárokon, amely kifejezetten a hatalmon lévők választási esélyeit növeli.

A gazdagréti lakótelepet, ami pont egy önkormányzati körzet mérete lehetne, háromfelé vágják, és hozzácsatolják ezeket a részeket az egészen más hagyományú, kultúrájú, más problémákkal, előnyökkel és hátrányokkal rendelkező Sashegyhez és Sasadhoz. És persze elosztják, pontosabban felosztják a gazdagréti ellenzéki szavazókat az egészen más politikai nézeteket valló sashegyi és sasadi választók között. Merthogy az egész újbudai gerrymanderingnek ez az értelme és lényege.

Az MSZP-sek szerint az áprilisi választások eredményei is azt jelezték, hogy Újbudán kiegyensúlyozottak az erőviszony, a Fidesz mindössze 4-5 százalékkal előzte meg a kormányváltókat, ami szorosabb őszi eredményt vetíthet előre. Ellenzék körökben azt állítják, hogy a felosztás kifejezetten az áprilisi eredmények figyelembe vételével készíthették. Az MSZP-sek szerint külön kérdés ugyanis, hogy mikor született a döntés az új kerülethatárokról, és hogy mikor hirdették ki azokat. A szocialisták szerint a kerületi választási iroda ülésén márciusban csupán arról szavaztak, hogy legyen átalakítás, az önkormányzat pedig szabályosan, az önkormányzati honlapon és hirdetőtáblán egyidejűleg nem hirdette ki a döntést.

Költői túlzás, mondta az Index kérdésre a szocialista vádakra Horti István. A kerületi jegyző szerint az MSZP-sek állításával szemben nincs szó arról, hogy felforgatták volna a teljes rendszert, legfeljebb „a körzethatárok feléhez nyúltak hozzá”.

Horti szerint az „erősen politikai ízű támadás” megváltoztatta némileg a menetrendet, mert az önkormányzati választás ügyeivel csak május végén terveztek foglalkozni, akkor tették volna közzé a térképet is, most az uniós választás előkészületeit kell befejezni.

A jegyző szerint a változtatások háttere az, hogy 2013-ban megváltoztak az országgyűlési körzetek, a kerületben az addigi három helyett „másfél” körzet maradt, így a parlamenti körzet néhol kettévágott szavazóköröket is. Az létszámeltérések miatt így a továbbra is meglévő 118 szavazókörből kellett „kisakkozni” egy minden szempontnak megfelelő rendszert.