Balog úgy ledarálta a szövegét, mintha előző éjszaka tanulta volna be. 

Hiller mutatott rá először: Itt nem az a feladat, hogy a miniszter elmondja, mit akar, hanem hogy megvizsgálják, alkalmas-e a posztra. Hiller a minisztert alkalmasabbnak tartja a posztra, mint azt az intézményt, mint amit vezet. Az erőforrás-minisztérium inkább probléma szerinte, mint megoldás. Egy ekkora minisztériumot nem lehet jól irányítani.

Hiller a külföldi kulturális kapcsolatokért felelős Balassi Intézet külügy alá sorolásáról elmondta, hogy szerinte nincs olyan, hogy egy intézetért egyszerre felel két minisztérium. Itt arról van szó, hogy a Balassi-intézetek rendszerét oda sorolják, ahova Navracsics megy. Most épp a külügybe. És még ezt is hozzáteszi:

Ha Navracsics miniszter véletlenül az EU-ba megy, akkor majd oda tartozik a Balassi?

A sokadik kérdés hangzik el a tankönyv-kiszállítási botrányról.

600 ezer tankönyv-utánrendelés történt, ez nem sikertörténet, hangzik el. Hoppál annyira alákérdez Balognak, hogy itt inkább most csak posztolunk egy mémet a Facebookra.

7 igen és 3 nem szavazat, utóbbiak a szocialistáktól. Navracsics arról beszél, ő négy évre vállalja ezt a feladatot, négy évig akarja igazgatni a minisztériumot. De ha más döntés születik – tehát ha elmegy uniós biztosnak –, akkor ő időarányosan fog sokat tenni a külügyért.

Balog hurráoptimista szólamai röviden: Remekül sikerült a felsőoktatás átalakítása. Kancellár vezeti majd az egyetemeket, a rektorok majd csak a kancellár alá tartoznak, és ez sokat segít majd a munkában. A kultúra virágzik majd azzal, hogy az MMA-ra testálják a kérdést. A pedagógus kar átszervezése önszerveződő rendszerré vált.

Az Együtt-PM képviselője, Szabó Szabolcs egész hosszasan kérdez, de sok releváns kérdésre válaszul a levezető elnök felveti, hogy Balognak el kell mennie, úgyhogy inkább csak 3 percben lehet kérdezni.

A bizottság gyorsan meg is szavazza ezt. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kikéri, hogy ezáltal korlátozzák a szólásszabadságot. Mostantól stopperrel mérik a kérdések hosszát.

Elkezdődött Trócsányi László igazságügyminiszter-jelölt bizottsági meghallgatása is.

• Egy régi igazságügyminisztertől, Vladár Gábortól származó idézettel indított: „A jog nem csak az ész dolga, hanem a szív dolga is.″
• Elmondta, hogy eddig négy funkciójában találkozott a joggal, és mindegyik funkcióból hozott valamit. Egyetemi tanárként szeretné, ha egy egy nyitott tárca lenne, ahol van helye a vitának. Ügyvédként nagyon fontos számára a professzionális előkészítés, alkotmánybíróként az alkotmányos értékek védelme és a jogállam védelme, nagykövetként pedig az, hogy a nemzetközi jogra, az uniós jogra is figyelemmel kell lenni.
• Trócsányi szerint az igazságügyi minisztérium akkor tud jól működni, ha jogászminisztériumként dolgozhat. Az első feladatcsomag a kodifikációs feladat, de szociális szempontokat is érvényre fognak juttatni.

A nemzetgazdasági miniszter nem írt új beszédet a költségvetési bizottsági meghallgatására, szóról szóra ugyanazt mondja, amit az MTI szerint reggel a vállalkozásfejlesztési bizottságban mondott. A kormány gazdaságpolitikai eredményeit foglalja össze címszavakban: költségvetési hiány, munkanélküliség, növekedés, és a legújabb számok fényében most már a beruházások élénküléséről is beszélhet. De azt vajon miből olvasta ki, hogy csökkent az államadósság?

[ Grafikon: `Bruttó államadósság Magyarországon, 2008-2014` ]

Navracsics Tibor rengeteg kérdést kapott, kérdezett tőle mind a három MSZP-s tag, főleg a beígért konszenzusra és a Külügyminisztérium szerepére vonatkozóan – Mesterházy szerint eddig statiszta szerepe volt –, és felmerült az is, hogy Orbán Viktor most akkor hogyan viszonyul az EU-hoz. Navracsics szerint jól.

Legyen egy diplomataképzés, de persze csak ha konszenzus van erről, és épp nem akarják megszüntetni ezt a képzést az ellenzéki pártok – ezt válaszolja Mesterházynak arra a kérdésére, hogy mégis hogyan lesz keleti nyitás, ha a diplomaták nem tudnak oroszul és arabul.

Schiffer András, aki hivatalosan nem is tagja a bizottságnak, vagy 10 kérdést feltett Navracsicsnak, aki meg is jegyezte, hogy ha kell, akkor estig itt lesz. Schiffer a környezetbiztonságról és a GMO-termékekről is kérdezett, Navracsics pedig elismerte, hogy erről még tájékozódnia kell.

Önálló államtitkárságot kap a család- és ifjúságügy, „mert a kormánynak fontos a család megerősítése″.

10:08-kor érkezett a 9:30-kor kezdődő meghallgatásra. Hamarosan el fogja mondani, milyen jól teljesít az ország, majd várhatóan a kőkemény ellenzéki kérdésekre is válaszolni fog.

Kérdések röpködnek a külügyi bizottság miniszterjelölti meghallgatásán, ahol Navracsics Tibor miniszterjelölt egyre inkább háttérbe szorul, és a tagok egymásnak szólogatnak be és egymás kérdéseire felelgetnek, miközben Navracsics békésen írogat egy papírra. A KDNP delegáltja Mesterházy kérdései után fontosnak érezte megjegyezni, hogy milyen nagyszerűen képviselte Miniszterelnök Úr a magyar érdekeket az elmúlt négy évben, mire Mesterházy reményvesztetten facepalmolt egyet.

9:00-kor kezdődött Balog Zoltán meghallgatása a kulturális bizottságban, eddig erről beszélt a régi-új Emmi-miniszter:

• A felsőoktatás átalakításának lényege: az egyetemek nyakára kancellárt ültetnek. Ez szerinte nagyon jó lesz, és megoldja a problémákat.
• Azt lehessen tanulni, amire szükség van az országban.
• Cipeljük tovább az előző kormány PPP-konstrukcióit, ami padlóra juttatta a felsőoktatási rendszert.
• Balog miniszter viccel:  „SZDSZ-nek hívták azt a... Igen, SZDSZ volt az!″
• A magyar felsőoktatásban egyszerre van jelen a világszínvonal és a túlfinanszírozottság, az alulfinanszírozottság és a rosszabb minőség. Mindenesetre meg fog sokszorozódni a magyar egyetemekre jövő külföldi hallgatók száma.
• A kultúráról röviden akar beszélni. Tovább akarják erősíteni a Magyar Művészeti Akadémiát, „amelynek a magyar kultúra és elitkultúra területén fontos szerepe van″. Vagyis kiszervezik az egész magaskultúrát ennek a gittegyletnek.
• A kormánynak a hétköznapi kultúra területén lesz fontos szerepe. A nemzeti intézményrendszer tovább erősítése is feladat.
• A Balassi Intézet intézményrendszere bekerül a külügy, tehát Navracsics alá. A kulturális kormányzattal együtt irányítják majd, de mivel a külkapcsolatok része is, ezért lesz a külügyminisztérium portfóliójának része.
• Az NKA olyan rendszerben működne tovább, hogy a források összehangolásával bővítik majd a szerepét. A szerencsejáték-bevétel és pornóadó-bevétel is nő, és ennek nem tudja, hogy örüljön-e, de mindenesetre ez több forrást jelent.

Mindenki egymás után feltette a kérdéseit Navracsicsnak, aki majd egyszerre válaszol. Itt van Schiffer András is, az LMP frakcióvezetője. Ő az ülés kezdetekor elmondta, bár pártjának nincs bizottsági tagja a külügyi bizottságban, de ezentúl is mindig eljön majd valamelyikük résztvevőként. Schiffer nagyjából tíz kérdést tesz fel Navracsicsnak.

Itt ülök a költségvetési bizottsági meghallgatáson, aminek már negyedórája el kellett volna kezdődnie. Varga Mihály természetesen még sehol, de ez nem meglepő, ő mindig húsz percet vagy fél órát szokott késni. A bizottság tagjai gyorsan lezavarták a technikai jellegű napirendi pontokat rutinból, és már el is rendelték a szünetet a Miniszter Úr érkezéséig.

Navracsics Tibor a második Orbán-kormányban közigazgatási és igazságügyi miniszterként, valamint miniszterelnök-helyettesként szolgált, de már évek óta pletykálták róla, hogy szívesen külügyminiszterkedne inkább. Most meg is kapja ezt a posztot, de reményei szerint csak rövid időre, négy hónapra, mivel azóta mást talált ki magának: Andor László után ő szeretne lenni Magyarország következő uniós biztosa. Persze az egy dolog, hogy ki micsoda szeretne lenni, erről majd úgyis Orbán Viktor dönt, aki híresen szereti bizonytalanságban tartani és megversenyeztetni az embereit. Az uniós biztosi posztra Navracsicson kívül Pálinkás József is bejelentkezett.

Ha mégis Navracsics nyerné a versenyt, amire azért nagy az esély, az ő helyére nem más, mint Szijjártó Péter kerülne, aki idáig a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként dolgozott. Külföldi útjain Orbán Viktor állítólag már egy jó ideje úgy mutatta be Szijjártót, mint Magyarország leendő külügyminiszterét.

A külügyi bizottság elnöke, Balla Mihály a szocialisták pár napja lemondott vezetőjét, Mesterházy Attilát véletlenül „frakcióvezető úrnak″ szólította. Mesterházy nem csak a pártelnökségről, a frakcióvezetésről is lemondott csütörtökön.

Párdon, visszavonom!

– helyesbített gyorsan a bizottsági elnök.

Itt vagyok a külügyi bizottság meghallgatásán, Navracsics eddig a következőkről beszélt:

• Az lenne a legfontosabb, hogy a külpolitika körüli konszenzus visszaálljon, hogy egyet tudjunk érteni az euroatlanti integráció, a közép-európai együttműködés és a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyekben. A kilencvenes évek elején megvolt ez a konszenzus, most is kellene, Navracsics szerint meg tudjuk csinálni, ezért fog dolgozni.
• Az elmúlt 25 év külpolitikája egy sikertörténet, függetlenül attól, hogy ki képviselte éppen az országot.
• Az elmúlt időszakban egyre fontosabbá vált a külgazdaság kérdése, a hazánkban dolgozó diplomaták egy része is főleg az országának gazdasági érdekeit képviseli. Ezt hatékonyabban kellene csinálni, de van is rá potenciál.
• A másik fontos új pillérnek a kulturális diplomáciának kell lennie, mert erőforrásokban szegény országként a kultúra az egyik esélyünk, hogy láttassuk magunkat.
• A határon túli magyarok népi nagykövetként képviselik a magyar értékeket a környező országokban.
• Nincs élet az Európai Unión kívül, de tenni kell azért, hogy a magyar nemzeti érdekek jobban megjelenjenek Brüsszelben. Ez megint csak együttműködést és versengést jelent, mint az általában a külpolitikában lenni szokott. Az Európai Unió nem az európai nemzetek békés nagy családja, ahol mindenki egymás vállára borul, hanem nagyon komoly harcok folynak az erőforrásokért, pozíciókért, érdekérvényesítésért.

A leendő külügyminiszter meghallgatása már el is kezdődött, mindjárt jelentkezik Anna az első kérdésekkel és válaszokkal. Az előbb egyébként arról írt, leülni sincs hely, Mesterházy Attila érkeztében pedig véletlenül rálépett a lábára. Remélhetőleg ennél nagyobb izgalmak is lesznek. Tehát a menetrend:

• Navracsics Tibor, külügyi bizottság, 9 óra
• Varga Mihály, Költségvetési bizottság, 9:30
• Balog Zoltán, kulturális bizottság, 9:30
• Trócsányi László, Igazságügyi bizottság, 10 óra
• Seszták Miklós, Vállalkozásfejlesztési bizottság, 10 óra
• Seszták Miklós, Költségvetési bizottság, 11 óra
• Varga Mihály, Gazdasági bizottság, 11:30
• Trócsányi László, Európai ügyek bizottsága, 11.30
• Seszták Miklós, Gazdasági bizottság, 12 óra
• Balog Zoltán, Népjóléti bizottság, 14 óra
• Semjén Zsolt, Nemzeti összetartozás bizottsága, 14 óra

A harmadik Orbán-kormány kilenc minisztériummal kezdi meg működését, plusz itt marad nekünk a kihagyhatatlan Semjén Zsolt is. Ez lesz tehát a felállás:

• Orbán Viktor miniszterelnök
• Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter
• Pintér Sándor belügyminiszter
• Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere
• Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
• Hende Csaba honvédelmi miniszter
• Trócsányi László igazságügyi miniszter
• Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter
• Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
• Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
• Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter

Kedden és szerdán a parlament különböző bizottságaiban hallgatják meg a miniszterjelölteket, Orbán Viktor harmadik kormányának vezetőit. Mindenféle kérdéseket tesznek fel nekik, majd a bizottság írásbeli véleményben tájékoztatja az Országgyűlést, mit gondolnak a jelöltekről. Arról, hogy egy-egy bizottság támogatja-e a minisztereket, nyílt szavazással döntenek. Mivel a bizottságokban fideszes többség van, nagy izgalmakra ne számítsunk, nem is ezért érdekes a mai nap.

Hanem azért, mert miután a rendszerváltozás óta először fordul elő, hogy nincs kormányprogram – nem viccelünk, tényleg nincs! –, a Fidesz választási programja pedig mindössze egyetlen egy három szótagos szóból állt, abból, hogy

Folytatjuk!

és ez is csak a ragozás miatt lett ilyen hosszú, szóval így a mai lesz az első alkalom, amikor egy icike-picike konkrétumot végre megtudhatunk arról, mire is készül Orbán Viktor új csapata.

Miért tartják magukat alkalmasnak? Miért gondolják, hogy nincs igazuk azoknak, akik őket alkalmatlannak tartják? Mi a véleményük saját szakterületük legaktuálisabb problémáiról? Egyáltalán, mit tartanak megoldandó kérdésnek? Mit szeretnének négy év alatt elérni, és miért? Egyáltalán, mit gondolnak a világról? – hasonló kérdéseket kapnak majd, persze jóval konkrétabb formában.

Az Index tudósítói ott vannak az összes kicsit is érdekesebb bizottsági meghallgatáson, mindjárt kezdünk, maradjanak velünk!