Intellektuális kiüresedésről, szervezetépítésről és a baloldal tartalmi megújulásról beszéltek a DK, az LMP, az MSZP és a PM vezetői egy csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen. Hiába vonatkozott több kérdés is a jövőbeli stratégiájukra, konkrét terveikről keveset lehetett megtudni. Azt viszont láthatóan mind felismerték, hogy a kistelepüléseken való megjelenés és a szellemi holdudvar újraépítése kulcskérdések lehetnek.
„A közös ügyek megtalálása, a közös nevező keresése az elsődleges feladat, utána jöhet a közös stratégia” – mondta a baloldali pártok jövőbeli együttműködéséről Varju László, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja a Politikatörténeti Intézet a baloldal katasztrofális választási eredményeit értékelő csütörtöki konferenciáján. Közös ügyként Varju „a demokratikus Magyarország megtalálását” említette.
Reménykedtünk benne, hogy ennél már valamivel előrébb jutottak a pártok az önreflexióban április 6-a, illetve május 25-e óta, de úgy tűnik, továbbra is „a baloldalt az alapoktól kezdve meg kell újítani” típusú semmitmondások bűvöletében élnek. Pedig ez egy viszonylag szűk körben tartott kerekasztal-beszélgetés volt, ahol lehetett volna nyíltan vitatkozni: a beszélgetést moderáló Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója nem is túlságosan örült az Index aktualitásokat boncolgató kérdésének: mint mondta, ez nem egy sajtótájékoztató, így nem illik azzal kapcsolatos kérdéseket feltenni, hogy mi lesz holnap vagy azután.
Az Index arra lett volna kíváncsi: a DK-s Varju László és az MSZP parlamenti frakcióját ideiglenesen vezető Tóbiás József lát-e esélyt az MSZP és a DK újraegyesülésére azután, hogy Gyurcsány Ferenc az Indexnek adott szerdai interjúban azt mondta: amíg ilyen a választási rendszer, nem zárja ki a két párt unióját, habár erre szerinte 2018-ig nem fog sor kerülni. Erre Varju László csak ennyit reagált:
Ha az elnök úr nem zárta ki, akkor nincs kizárva,
hozzátéve, hogy a jelenlegi választási rendszerben a pártok együttműködésére van szükség. Tóbiás ennél némileg elzárkózóbban reagált. Mint mondta, nem tartja időszerűnek a két párt együttműködését, mert
nincs olyan külső körülmény, ami most erre kényszerítene
Utólagos kérdésünkre hozátette: ez az önkormányzati választásra nem vonatkozik, ott természetesen szükség van az együttműködésre, az abban érdekelt pártoktól pedig továbbra is várják a budapesti főpolgármesteri posztra szóba jöhető jelöltekkel kapcsolatos javaslatokat.
A beszélgetésen a fentiek mellett Karácsony Gergely, a PM társelnöke és Schiffer András, az LMP társelnöke vett részt. Utóbbi több kijelentésével is megbolygatta a koncepciótlansággal párosuló megújulási vágyat. Nem reagált például túl lelkesen Karácsony Gergely javaslatára, aki az ellenzéki pártok békés egymás mellett élését szorgalmazta erre a parlamenti ciklusra. Schiffer szerint ennek vannak feltételei: nem fér bele például az egymás lejáratására irányuló blogok írása és könyvek terjesztése, illetve egymás lenácizása sem. Schiffer provokatív felvetésére Varju úgy reagált: szerinte az sem fér bele, hogy egy néhány százlékos párt győzelmeket akadályozzon meg – szúrt oda az LMP-nek.
Schiffer szerint a baloldali ellenzék pártjai továbbra is túl sokat foglalkoznak saját magukkal, miközben „az emberek a saját életükre szeretnének válaszokat kapni”. Ugyanezt emelte ki Tóbiás József is, aki úgy fogalmazott: az előző ciklusban a politika önmagáról, az együttműködés létéről és nemlétéről szólt.
Nagyon bezárkozóvá vált a saját magunk világa. A választókat ez önmagában nem nagyon érdekli
– mondta Tóbiás.
Ugyanakkor azt minden résztvevő hangsúlyozta, hogy a pártoknak több energiát kellene fektetniük a saját helyi szervezeteik, holdudvaruk kiépítésére, illetve Karácsony Gergely szerint a mozgalmi jelleg erősítése is segíthet ledolgozni a magyar baloldal hitelességi válságát, ami többek között a párttagok és a szimpatizánsok közötti határvonal lebontásával érhető el. Karácsony szerint az Orbán-kormány civil és politikai ellenzékének viszonyát is újra kell gondolni:
Ez egy hamis dichotómia, amit meg kell tudni haladni
– fogalmazott a PM társelnöke.
A beszélgetésen többször előkerült két téma, ami láthatóan minden részt vevő párt számára prioritás, de egyben bizonytalanságok forrása is. Ezek egyikét Karácsony Gergely így fogalmazta meg:
Intellektuálisan nagyon kiürült a magyar baloldali értelmiség.
Karácsony szerint szükség van arra, „hogy az emberek lássák, hogy mégiscsak vannak új gondolatok”, éppen ezért minden pártnak kicsit a maga közösségével kéne foglalkoznia.
Az MSZP szellemi kiüresedéséről korábban mi is írtunk, a probléma pedig láthatóan Tóbiás Józsefet is foglalkoztatja. Szerinte a párt úgy tud új kapcsolatokat teremteni az értelmiséggel, ha olyanok felé is nyitottá válik, akik más platformon vannak, de szintén érdekeltek „Magyarország megújításában”. Ezt a váltást Tóbiás szlogenszinten is megfogalmazta:
Kevesebb elvtárs és több barát!
Az „intellektuális teljesítmény erősítését” Varju László is kiemelte. A DK-s politikus emellett a szervezeti építkezésre helyezne nagyobb hangsúlyt.
Schiffer András is megemlítette: fontosnak tartja, hogy pártja minden választókerületben folyamatosan jelen legyen. Mint mondta, sok kistelepülésen még a Fidesznek sincsen szervezete (a Political Capital egy konferenciáján ugyanerre az okra vezették vissza, hogy a Jobbik ennyire sikeresen szerepelt áprilisban az ötezer fő alatti településeken).
A kistelepüléseken való megjelenés láthatóan az a terület, amire a baloldali ellenzéki pártoknak egyelőre legkevésbé van válasza: Karácsony Gergely azzal példálózott, hogy ő szokott kapálni édesanyja kertjében, Tóbiás József pedig azzal, hogy ő egy 3 500 fős településen nőtt fel „és én eljutottam ide”. Ennél azonban minden bizonnyal konkrétabb válaszokat kell találniuk arra, hogy miként válhatnának láthatóvá a választók számára azokon a területeken, amelyek Mesterházy Attila szerint nagyban hozzájárultak az Összefogás választási vereségéhez.