Az áldozatok jogai súlyosan sérülnek azzal, hogy külön védelem nélkül bekerülnek az iratok közé a halottszemlén készült fényképek, hangzott el az Országos Bírósági Hivatal hét eleji áldozatvédelmi konferenciáján. A témát a keddi kerekasztal-beszélgetésen vetette fel Varga Zoltán, a Kúria bírája, aki 25 évig tárgyalt életellenes bűnügyeket. Csatlakozott hozzá Frech Ágnes, a Fővárosi Törvényszék nyugalmazott kollégiumvezetője, aki az új büntetőeljárási törvény kodifikációs munkacsoportjának a tagja.
Amikor rendkívüli haláleset történik, a halottszemléhez a holttestet le kell mezteleníteni. Ezt írja elő a vonatkozó kormányrendelet és az ORFK-utasítás is. A halottszemlén és később, a boncolás megkezdése előtt is fényképfelvételeket kell készíteni a holttestről az előírások szerint. Ezek a fényképek fontos bizonyítékok lesznek, a holttest állapotából például következtetni tud a halál időpontjára az a szakértő is, aki később kapcsolódik be a büntetőeljárásba.
A probléma a bírák szerint az, hogy most nemcsak azok láthatják ezek a fényképeket, akiknek érdemi dolguk van velük (mint az igazságügyi szakértőknek), hanem mindenki, akinek joga van betekinteni az iratokba. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint ilyen például a bíróság, az ügyészség, a pártfogó felügyelő, a nyomozó hatóság, illetve maga a terhelt, aki jogosult arra, hogy „az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen”. A vádlott védekezésének része lehet például, ha a fényképek alapján kifogásolni tudja a halottszemle szakmai kivitelezését.
A Kúria honlapján közzétett, az iratmegtekintésre vonatkozó tájékoztatóban csak a másolat kiadásának a korlátozásáról van szó, itt azt írják, hogy "a másolat kiadása csak az érintettek emberi méltóságára, személyiségi jogaira, a kegyeleti jogra, valamint arra figyelemmel korlátozható, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra."
A Kúria bírája, Varga Zoltán azonban a konferencián felidézte egy saját korábbi ügyét, amelyben egy fiatal nő volt az áldozat, és felmerült a gyanú, hogy a gyilkosság előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottja a halottszemlén készült fényképek miatt kéri ki heti rendszerességgel az iratokat tanulmányozásra. A szokatlan gyakoriság tűnt fel a bíróságnak.
A bírák nem vitatták, hogy a fényképekre szükség van, de szerintük zártan kellene kezelni azokat, például cédén tárolni, és nem egyszerűen csak betenni a papírok közé. „Ennél erősebb személyiségi jogsértést a nyomozati iratok között el sem tudok képzelni” - mondta Frech Ágnes, aki szerint többször is szóvá tették már ezt a gyakorlatot, de egyelőre hiába.
Az áldozatvédelmi konferencia után megkerestük a rendőrséget. Megkérdeztük, mi az álláspontjuk ezekkel az aggályokkal kapcsolatban, és látnak-e lehetőséget a helyzet megoldására, például a fényképek elkülönítve kezelésére. Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától ezt a választ kaptuk:
"Az Országos Rendőr-főkapitányság nem jogosult a jogalkotás garanciális szabályainak mellőzésével kialakított – a jogszabályok általános értelmezésére és alkalmazására vonatkozó, a jogalkalmazó szervek gyakorlatának befolyásolására alkalmas – iránymutatások, állásfoglalások kiadására."