Hányan vannak, honnan jönnek a Magyarországra érkező menedékkérők? Maradnának vagy mennének tovább a legtöbben? Mi lesz velük, ha a civilek pénze elfogy a jövő év elején? És tényleg, bűnözők az illegális határátlépők? Szabadkától Budapestig körbejártunk mindent, amit a migránsokról feltétlenül tudni kell.
Magyarországon angolul beszélnek? Mennyit ér egy forint? Ha sokat dolgozom, mennyi pénzt kereshetek?
– csupa gyakorlati kérdése volt annak az afgán csoportnak, akik Szabadka mellett, a magyar határ közelében várják a megfelelő pillanatot az átkelésre. Miután megtudták, hogy magyar vagyok, viccből azt is felvetették, hogy vigyük el mi őket legalább egy darabon, az mégis egyszerűbb, mint gyalogolni. A cikk elkészítéséhez nem csak velük beszéltünk: megkerestük a civileket, hatóságokat, polgárőröket is, hogy körüljárjuk, mit jelent a gyakorlatban a szalagcím, miszerint rohamosan nő a magyarországi menedékkérők száma.
A Magyarországra érkező illegális határátlépők és menedékkérők száma tavaly is jelentősen nőtt az előző évhez képest, de 2014-ben már az év első 11 hónapjában több ezerrel több főt regisztrált a rendőrség, illetve a menekültügyi hatóságok, mint 2013-ban egész évben. Az Indexnek a szerb határnál dolgozók azt mondták, különösen a Koszovóból érkezők száma ugrott meg november végén, december elején. Az ábra az idei adatokat november végéig összesíti a rendőrség közlése alapján:
A rendőrség azt tartja nyilván, hogy hány illegális határátkelőt kapnak el. Az esetek nagy része a szerb–magyar zöldhatáron, Csongrád megyében történik. A rendőrség 2014 januárjától november végéig több mint 24 ezer esetet regisztrált, ráadásul ennek a harmadát novemberben, így december végére akár 35, merészebb (exponenciális tendenciát feltételező) becslések szerint 40 ezer közeli lehet az összadat.
Nem, bár a határt illegálisan átlépők legnagyobb része menekültstátuszt kér, de a legtöbben nem kapnak. A státuszt kérők adatait már a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tartja számon. A BÁH legfrissebb adata szerint
december 8-ig 31 146 menedékkérő érkezett az országba.
Az arányok érzékeltetéséhez érdemes megnézni a részletes bontást, ez 2014 első 10 hónapjára elérhető. Ebben az időszakban még csak 19 570 menedékkérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, és
Azaz összesen 229 főt részesített az ország valamilyen nemzetközi oltalomban és 3 főt nemzeti szintű védelemben. Mindeközben 5395 kérelmet utasítottak el. (Az arány szemléletes, de az eljárások jellemzően elhúzódnak, nem biztos, hogy ugyanazok az ügyek kezdődtek el és fejeződtek be egy évben.)
Az ábra pedig az utolsó teljes év, 2013 adatait tartalmazza: több mint 18 ezer kérelmezőből 173-an kaptak menekültstátuszt, befogadott vagy oltalmazott státuszt összesen 187-en. Ez utóbbi kettő kiegészítő védelem, kevesebb jogosultságot nyújt, és meghatározott időközönként felülvizsgálják (adatok: UNHCR).
| Menedékkérelmek száma (2013) | Elfogadott: menekült | Elfogadott: befogadott | Elfogadott: oltalmazott | Lezárult menekültügyi eljárások száma |
| 18900 | 173 | 4 | 183 | 11400 |
A BÁH november 30-ig összesített bontása szerint a 28 695 kérelemből
11 258-at koszovóiak, 6 440 afgánok, 6 344 szíriaiak adtak be.
Szíriában 2011 óta folyik polgárháború, mely Bassár el-Aszad elleni tiltakozásokkal indult, melyek ellen keményen felléptek a hatóságok. A tüntetésekből pár hónap alatt fegyveres felkelés lett. 2014 tavaszára majdnem 200 ezer ember halt meg, és több mint 3 millióan mentek menekültként jellemzően Libanonba, Jordániába, Törökországba, Egyiptomba vagy Irakba. Irak maga is hatalmas gondokkal küzd: mint Szíriában, itt is jelen van például az Iszlám Állam.
Az 1951-es genfi egyezmény értelmében (mely 1989 óta a magyar jog része is) a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné például faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy szexuális orientációja miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem tudja igénybe venni.
Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés.
Migránsnak azokat nevezzük, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal (tehát minimum egy év tartózkodás) egy másik országba menjenek. A magyar jog nem ismeri, szociológiai, illetve köznyelvi fogalom.
Forrás: Helsinki Bizottság
Cikkünk címe pontatlanabb, mint az itt közölt szabatos leírások: 1991-ben a menedékkérelmek terén regisztráltak rekordot a statisztikák (lásd ábránkat), de az első 10 hónapra vonatkozó idei adatoknál 1992-ben is többen kaptak menekültstátuszt (472-en). Az elhúzódó eljárások miatt egyébként biztosan az 1991-es eljárások közül is csúsztak át ügyek 1992-re.
Afganisztánban 2001 óta dúl az a háború, melyet a tálibok eltávolítására indított először az USA és az Egyesült Királyság a szeptember 11-i terrortámadás után. Később a NATO vezette Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőt is létrehozta az ENSZ, ennek keretében érkeztek az első magyar csapatok 2004 augusztusában Afganisztánba. A harcok Pakisztánba is átterjedtek, itt ölték meg amerikai kommandósok Oszama bin Ladent 2011 május 2-án. 2013-ig több tízezer halálos áldozata volt a háborúnak. Az afgánok, akikkel Szerbiában találkoztunk, borzasztó körülmények elől menekültek, volt például, akinek megüzenték a tálibok, hogy ne menjen többé haza, mert megölik. Sokan kényszerűségből a családjukat, gyerekeiket hátrahagyva indultak el.
Egyelőre senki nem tudja, pontosan miért nőtt ennyivel a koszovói menedékkérők száma. A kérdésre rálátók is a határ menti rendőrök, polgárőrök elmondására kénytelenek hagyatkozni: ők azok, akik személyesen találkoznak a megérkező koszovóiakkal. Lehet, hogy a készpénzben kapott támogatás vonz sokakat, mások a romák elleni erőszak elől menekülnek. Lábra kapott olyan híresztelés is, hogy gazdag helybeliek veszik meg a házaikat, ezért kelnek sokan útra, de olyan (szintén egyelőre ellenőrizhetetlen) történetet is hallottunk, hogy Koszovóban ellehetetlenítik a hatóságok a szeméttelepi guberálást, megfosztva sokakat egy fő megélhetési forrásuktól.
Kis ország.
– magyarázta az Indexnek a határ szerb oldalán egy fiatal migráns, hogy miért csak átutazni akar Magyarországon, úton Angliába. A barátai már várják, segítenek neki elhelyezkedni. Mások tanulni akarnak, vagy Nyugat-Európában élő családjukhoz igyekeznek, a Magyarországra érkezők közül
több szakértő egybehangzó véleménye szerint a menedékkérők akár több mint 70 százaléka már a kérelem elbírálása előtt továbbáll. A határátkelők egyébként sem lesznek automatikusan menekültek, lásd keretes írásunkat.
Hogy miért inkább a Nyugatot választják, arról a kivándorló magyarokat is megkérdezhetnénk, de biztos szerepe van a megélhetésen, családegyesítésen, nyelvi akadályon kívül egy sor nehézségnek is: ilyen Magyarországon az elhúzódó jogi procedúra, a túlzsúfolt táborok, az időnként alkalmazott menekültügyi őrizet (itt írtunk róla korábban, a Helsinki Bizottság szerint jelenleg körülbelül 400 főt érint), és természetesen az is, hogy sok menedékkérő eleve azért indul el, hogy a már Nyugat-Európában letelepedett családjához csatlakozzon.
Közel sem.
A jelenlegi nagyságrendhez hasonlókat már tapasztaltak a magyar menekültügyi hatóságok. A rendszerváltás környékén Erdélyből, majd a délszláv háború alatt a Balkánról rengeteg menedékkérő érkezett Magyarországra, 1991-ben több mint 53 ezer. Iskolák, úttörőtáborok teltek meg. A későbbiekben is kirajzolódnak az ábrán a közelben zajló konfliktusok, 1999-ben, a Szerbia bombázásának véget vető kumanovói megállapodás évében több mint 11 ezren érkeztek. A mai szír, afgán és koszovói helyzetről a vonatkozó kérdés alatt írtunk bővebben.
Már tavaly is szóltak arról hírek, hogy étkezdéket, tornatermeket töltöttek meg ágyakkal a hirtelen növekedés kezelésére. A jelenlegi migrációs nyomás miatt folyamatban van Nagyfán egy új intézmény megnyitása. A börtön mellett, ami kérdés, milyen üzenettel bír. A jelenleg működő menekültek, illetve kérelmezők elhelyezésére szolgáló intézmények Debrecenben, Bicskén és Vámosszabadiban összesen 1400 embert tudnak befogadni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint „az ellátórendszerrel nincs probléma, maximális kapacitás kihasználtsággal működnek az intézményeink, és Magyarország továbbra is tudja vállalni a nemzetközi jogi normákban vállalt kötelezettségeit".
A nyitott befogadó intézmények sajátossága, hogy az ott elhelyezett menedékkérők szabad mozgását nem korlátozzák. Bármikor elhagyhatják az intézmény területét, de folyamatosan ellenőrzik ki- és belépésüket, és a rendőrség is fokozottan ellenőrzi a környéket.
Nyár vége óta azokat a menedékkérőket, akiknek elutasították a kérelmét, az eljárás lezárásáig nyitott intézményben kell elhelyezni, tehát el kell engedni a menekültügyi őrizetből. Ez utóbbit jogvédők szerint messze túl gyakran használja a magyar hatóság az európai normákhoz képest.
Szakértők szerint ez nem mindig van így: hallottunk esetekről, amikor
A döntésekben a menekültügyi őrizetbeli rossz bánásmódra, a sérülékeny menedékkérőkről való gondoskodás hiányosságaira hivatkoztak a külföldi hatóságok a Helsinki Bizottság szerint. „Ugyan minden esetet egyenként kell megvizsgálni, a korábbi külföldi döntésekben szereplő hiányosságok továbbra is jellemzőek maradtak” – mondta Pardavi Márta az Indexnek.
Nem csak ezzel. A terepen dolgozó szakemberek arról is beszéltek az Indexnek, hogy a határon át érkezők beszámolói alapján előfordul, hogy a rendőrök bántalmazzák az érkező menekülteket.
Minek jössz te is ide, a kurva anyád?
– idézte egy tolmácsként is dolgozó helybeli Szegeden az Indexnek a menedékkérőkkel bánó rendőröket. A jegyzőkönyvekbe ez persze nem kerül be.
Miért mondod el neki, hogy mihez van joga?
– kérdezték rendőrök egy ügyvédtől, aki felvilágosítást tartott elkapott határátkelőknek a lehetőségeikről. Az ügyvéd szerint a jegyzőkönyvek felvétele sokszor sablonos, miközben az érintettek nem kapnak megfelelő nyelvű és szintű tájékoztatást.
Fontos az is, hogy az alapellátáson felül olyan különleges igényekre is legyen tekintettel a hatóság, mint a betegség, a fiatalkorúak szükségletei, vagy hogy például a homoszexualitása miatt üldözött afrikait ne zárják össze különösen konzervatív vallási meggyőződésűekkel. A táborokat jól ismerő szakértők szerint a hatóságok akár legjobb szándékuk ellenére sem tudják mindig garantálni a rengeteg érkező migráns megfelelő elhelyezését.
Az ENSZ menekültügyi konvencióját aláírók, köztük Magyarország, vállalták, hogy a menekültügyi eljárásokat egyéni alapon folytatják le, emlékeztetett az az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Közép-Európai Képviselete. A gyakorlatban minden eset más: a Helsinki Bizottság blogján nemrég egy olyan esetről számolt be, amikor egy hároméves lányról derült ki Ferihegyen, hogy nem stimmelnek a papírjai. A szíriai konfliktussal egyidős lány történetét itt olvashatja.
Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója az Indexnek elmondta, a menekültügyi ellátórendszer csúcsra van járatva, az új menekülttábor finanszírozásához például a kormány külön EU-s kríziskeretet kért le. Viszont mivel óriási a fluktuáció, bár tele az ellátórendszer, komolyabb összeomlás még nem volt.
Ahol viszont humanitárius krízis felé haladó állapotról lehet beszélni, azok épp a határokon átjutók, de elfogottak, előállítottak rövid távú elhelyezése. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy éjszaka 500 embert előállít egy 20 fős rendőrőrs. Raktárakban, mélygarázsokban és hasonló ideiglenes, fűtetlen helyeken kénytelenek elszállásolni az elfogott illegális határátlépőket, akik van, hogy étlen-szomjan töltenek az ilyen helyeken napokat.
– mondta Kováts. A Menedék egyesület éppen ebbe kapcsolódik be, takaró- és hálózsákgyűjtő akcióba kezdtek. Kováts szerint azonban ha ez a menekültarány hosszú távon állandósulna, akkor meggondolandó az apparátust és infrastruktúrát hozzáigazítani, legalábbis az érintett határszakaszok közelében. Hozzátette, a rendőrök óriási erőfeszítéseket tesznek, de ha tízszer ennyien lennének, akkor sem tudnák az ilyen helyzeteket menedzselni. A szerb határ mentén az Indexnek is azt nyilatkozták a szakmabeliek, hogy a rendőrök messze túl vannak terhelve, és nem mindig kapnak megfelelő felkészítést, felszerelést a munkájukhoz.
Más szakértők is elmondták: nagy problémát okoz az akár több száz érkező a határrendészeti kirendeltségeken. Az előállítási helyiségekben gyakran nincs megfelelő ellátás. Beszámolók szerint olyan alapvető dolgok hiányoznak sokszor, mint a takaró vagy az időben kiosztott étel, víz.
Nem. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint félrevezető, hogy a rendőrségi statisztika mindenkit illegális határsértőnek tart, holott „sokan súlyos emberi jogsértések elől menekülnek, így nemzetközi védelemre jogosultak”. Hiába hivatalos vízum vagy érvényes okmányok nélkül, a szerb-magyar zöldhatáron érkeznek, a Helsinki Bizottság szerint a menekülőknek szinte soha sincs lehetőségük hivatalos okmányokat, vízumot beszerezni, a jog (konkrétan a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi genfi egyezmény, mely a magyar jognak is része) a tiltott határátlépésüket nem bünteti.
A Helsinki Bizottság emlékeztetett: a menedékkérők befogadása európai uniós kötelezettség, és egyben közös uniós felelősség is. A Menedék Egyesület korábban szintén azt mondta az Indexnek, hogy a fő gond az, hogy a hatóságok a menedékkérelem rendszerét elsősorban idegenrendészeti, határvédelmi, adminisztratív szempontok alapján kezelik, figyelmen kívül hagyva a humanitárius, nemzetközi védelmi szempontokat. „A menedékkérőket segíteni kéne, nem büntetni, de ez a szemlélet még nem érte el a magyar döntéshozókat” – mondta Pardavi, aki emlékeztetett: sok „illegális határátkelőről” derül ki, hogy nemzetközi védelemre jogosultak.
Amikor egy szakmabeli megjegyezte, hogy
Mondhatni, hogy rémisztőek a számok,
arra gondolt, hogy milyen terheket ró mindez az ellátórendszerre, mely az ideérkezők alapvető ellátását, nyilvántartását végzi. Akár továbbállnak az ideérkezők, akár maradni terveznek, a velük kapcsolatos adminisztrációt ettől ugyanúgy el kell végeznie a hatóságoknak, civil szervezeteknek.
Kováts András, a Menedék vezetője elmondta, hogy a menekültekkel kapcsolatos programok döntő többségét uniós források fedezik. Az uniós bürokráciák lassúsága (két hétéves pénzügyi ciklus közötti időszakban vagyunk) párosulva a hazai bürokrácia lassúságával azt eredményezi jelenleg, hogy ők várhatóan januártól a Budapesten és Debrecenben folyó szociális programjaikat 10-20 százalékos kapacitással tudják folytatni.
De nem csak a Menedéknek nehezíti meg a munkáját ez az időszak, rajtuk kívül a Református Misszió lakhatási programja vagy a Cordelia Alapítvány programjai is veszélybe kerülhetnek.
Ha január után tovább csúsznak ezek a források, akkor júniusra a menekültekkel és más migránsokkal kapcsolatos programok fele megszűnhet,
így az idegenrendészeti őrizetben lévők komplett szociális és pszichiátriai ellátása, szakképzési programok vagy épp a befogadóállomásokon működő szociális munka, mondta Kováts.
Szerinte a magyar államnak megvan a lehetősége, hogy ezeket a programokat előfinanszírozza, amíg újra elérhetők nem lesznek az uniós források. Ezzel több nyugat-európai ország kormánya is él hasonló helyzetben. Ez ugyan egyelőre itthon még nem merült föl, de Kováts bízik abban, hogy a kormány nem hagyja ezeket a programokat megszűnni.