Kocsis Máté nem kutatások és szakértők segítségével dolgozta ki drogellenes tervét, fedte fel a politikus kedd esti ATV-s interjújában, hanem újsághírek sugallták neki az ötletet.
„Az elmúlt években átlag hírfogyasztóként azt láttam, hogy a droghelyzet kezd elharapózni Magyarországon.”
A kérdésre, hogy ha elharapózó problémát keres, akkor miért nem a sokkal súlyosabb alkoholfogyasztással kezdett foglalkozni, Kocsis azt válaszolta: „Az elmúlt egy évben nem olvastam olyan hírt, hogy fiatalok meghaltak alkoholban.”
Egy törvény újságolvasással történő megalapozása alapból is szokatlan, de különösen az, amikor részeg fiatalok zűrös ügyeivel tele van a sajtó. Nem tudni, milyen lapokat olvas a polgármester, de gyorskereséssel találtunk hírt magát halálra ivó kollégistáról, vedelőversenyben elhunyt fiatalról, sőt, alkoholmérgezésben meghalt hétéves kisfiúról is. Ezek egy-négy éves hírek, amelyek mellett a legfrissebbek szintén riasztó képet festhetnek az újságolvasó politikusok elé: ittas fiatalok életveszélyt okozó testi sértést okoznak, ittasan gázolnak, majd továbbhajtanak, részegen autókat rongálnak, vagy bicskával szurkálnak.
Az újságolvasással tájékozódó politikusoknak azonban tudniuk kell, hogy csupán újsághírek alapján nem rajzolódhat ki reális kép előttük a problémáról, és nem azért, mert a lapok hazudnak. Az alkoholos problémák egyszerűen kisebb eséllyel kerülnek be az újságba, hiszen az alkoholfogyasztás önmagában nem büntetendő. A hírekben biztosan megemlítik, ha egy halálesetnél drogot találtak az áldozat vérében, de sokkal ritkább esetben kerül be a lapokba, ha alkoholnyomokra bukkannak.
A Kocsis Máté által felvázolt drogveszély képét árnyalja az a 2013-as statisztika is, amely szerint tavaly 4471 volt az alkoholmérgezéses esetek száma, míg a kábítószer okozta mérgezés ennek a negyede volt, összesen 1177-ról számoltak be a kutatók.
Bár Kocsis Máté azzal érvelt, hogy a drog a legégetőbb probléma a fiataloknál, az alkohol valójában sokkal jobban sújtja ezt a korosztályt, és a halálozásokhoz is több köze van az alkoholnak, mint a drognak.
A 2007-es ESPAD-kutatás szerint a 16 éves magyar diákok túlnyomó többsége (93 százaléka) fogyasztott már legalább egyszer alkoholt az életében. A kérdezést megelőző hónapban a diákok 58,7 százaléka ivott alkoholt, 14,2 százalék legalább hat alkalommal, azaz gyakrabban, mint hetente. A havi rendszerességgel tömény italt fogyasztó fiatalok aránya Magyarországon magasabb az európai átlagnál.
Ezenfelül jelentős mértékű és terjed a nagyivás: a megkérdezett fiatalok több mint harmada egy alkalommal öt vagy több italt ivott egymás után. A nagyivás elterjedtebb, mint a lerészegedés, ami azt valószínűsíti, hogy öt vagy több ital elfogyasztása a fiatalok jelentős részénél nem vezet lerészegedéshez. A nagyivás mértéke a statisztikák szerint 1999 óta nő.
A fiatalok alkoholfogyasztása a kimutatások szerint sokkal sürgősebb megoldást kíván, mint a drog, mégpedig azért, mert az alkohol az egyik fő halálozási ok Magyarországon.
„Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál” – írja az Országos Egészségfejlesztési Intézet tanulmánya. „Az alkoholizmus főként hosszú távon, több évtized alatt fejti ki irreverzibilis egészségkárosító hatásait” – jegyzik meg a kutatók. Tehát csak azért, mert a magyarok nem fiatalon, hanem pár évvel később halnak meg az ivástól, még érdemes foglalkozni a fiatalok alkoholproblémájával.
Ezt már csak a nemzetközi példák is jelzik. Európa néhány országában, például Angliában már jelentős problémának számít a binge drinking, hülye fordításban rohamrészegség, amikor a fiatalok gyorsan isznak annyit, amennyit csak bírnak. A halálos balesetekhez is vezető módszer visszaszorítására Angliában már állami programokat is indítottak. Ezekről Kocsis Máté is tudomást szerezhetett, a binge drinkiges ügyekről ugyanis előszeretettel számolnak be a lapok.
De nem csak a külföldi példák miatt lenne értelmesebb a nemzeti pisiltetés helyett inkább átgondolt, az alkoholfogyasztásra koncentráló programokat indítani.
Az alkohol ugyanis a fiatalabb korosztályban gyilkos lehet, igaz, másképp, mint a látványos droghalálok: a gyermek- és fiatal felnőtt korban elhunytak nagyobbrészt baleset vagy öngyilkosság következtében halnak meg” – írják az Országos Egészségfejlesztési Intézet kutatói.
Magyarország élen jár az alkoholfogyasztás okozta betegségek halálozási listáján:
Kocsis Máté a nemzeti drogteszt ötletét azzal támasztotta alá, hogy tudomása szerint a 18 éven aluli fiatalok fele már használt kábítószert. A kontextusából kiragadott statisztika azonban megtévesztő, a fenti próbálkozások döntő többsége ugyanis marihuánával zajlik.
A marihuánának nincs halálos dózisa, többek közt emiatt legális a fogyasztása az Egyesült Államok több államában, Hollandiában, és dekriminalizálták (azaz nem büntetik a fogyasztását, birtoklását) például Svájcban, Spanyolországban, Csehországban, Norvégiában és a világ számos más országában.
A sajtóban nagyobb hangsúlyt kapó dizájnerdrogokat szűk réteg használja. Ez a kör azért kerülhet a csak újságból tájékozódó politikus látókörébe, mert:
A tényt, hogy nem a drog tizedeli a lakosságot, alátámasztja a Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről tavalyi kimutatása, amely szerint az alkoholmérgezések száma 2013-ban a mérgezések 28 százalékát tették ki. Ezzel szemben a kábítószer okozta mérgezések száma csupán 6,39 százalék volt.