Vajon mikor fogják megváltoztatni Magyarország nevét, ha ez így folytatódik? – kérdezte Novák Előd a Facebook-poszt-áradatban, amit egy roma csecsemő ellen indított. Mégsem lehet bíróság elé állítani, mert bár az Alaptörvény tiltja az etnikai közösségek méltóságának megsértését, az uszítást általában még jóval súlyosabb, direkt erőszakra felszólító esetekben is megússzák.
Miután Novák Előd december végén bejelentette, hogy családbarát babarádiósként el tudná magát képzelni politikusi pályája után, a januárt burkolatlanul rasszista gyerekposzttal indította. Az ország első kisbabáját rajkónak, családját tenyészetnek tituláló cikket osztott meg a nyíltan romagyűlölő Kuruc.infóról.
„Azért persze szaporodik a magyar is néhol, a mi családunkban is többen vagyunk, mint négy éve” – írta Novák a Facebookon saját harmadik gyereke születéséről.
Nem harmadik, hanem már a negyedik gyermekét szülte 23 évesen! Igenis komoly probléma a cigányság népességrobbanása.
„A magyarság nemcsak vészesen fogy, de lassan kisebbség leszünk saját hazánkban. Vajon mikor fogják megváltoztatni Magyarország nevét, ha ez így folytatódik?” – osztotta ki ezzel szemben a Rácz családot.
A megosztott cikkek így számoltak be Rikárdó születéséről:
Gyurcsány Ferenc vezetésével több DK-s politikus átnevezte magát Rikárdónak a Facebookon – igen, az a Gyurcsány Ferenc állt ki Rikárdó mellett, aki korábban a cigányozó eszmefuttatását letagadó, MSZP és DK által is támogatott miskolci polgármesterjelölt, volt rendőrkapitány Pásztor Albert mellett szerecsenmosdató publicisztikát írt. (Az Együtt és a PM elnöksége visszatáncolt Pásztor indításától, az MSZP és a Demokratikus Koalíció kiállt mellette, egy ütős Pásztor-idézet: „Kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés. Ennyi. Ennyi. Semmi több. Lehet ezt kibontogatni meg ragozgatni, e mögött ennyi van, és nem több, és nem más.″)
A szólásszabadság és az emberi méltóság összeegyeztetése egy nehéz jogi kérdés – mondta az Indexnek Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság-szakértője. Amerikában közismerten kiemelten fontos a szólásszabadság, míg Németországban a holokauszt következményeként erősen lépnek fel törvényi eszközökkel a gyűlöletbeszéd ellen. Magyarország ebben a kérdésben középen helyezkedik el.
A szólásszabadságot Magyarországon nem lehet csak azért korlátozni, mert valakinek a beszéde a köznyugalmat sérti – csak akkor, ha mások alapjogaira (például életére, testi épségére) nyilvánvaló és közvetlen veszélyt jelentenek. Nem a beszéd tartalma számít tehát, hanem a lehetséges hatása: gárdistáknak elvileg nem szabad azt mondani, hogy menjenek és verjenek meg cigányokat, antirasszista hippiknek viszont (akik úgysem veszik komolyan, tehát nem fognak a következményeként romákat megverni) igen.
(A főszabály alól kivétel Magyarországon a kommunista és nemzetiszocialista rendszerek bűneinek tagadása: ez tartalma, nemcsak hatása miatt büntetendő, ítéltek már el autóst a holokamus matricájáért. Kivétel még az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőjogi tényállás.)
Amerikában a leghíresebb kapcsolódó eset egy neonáci tüntetés története: 1977-ben amerikai neonácik bejelentették: Chicago egyik elővárosában, Skokie-ban akarnak felvonulni. A helyi lakosság jelentős része zsidó volt, sokan holokauszttúlélők. Amikor a városháza és a helyi bíróság megakadályozták a tüntetést, a szélsőségesek az ACLU-hoz (American Civil Liberties Union) fordultak, akik végül a legfelsőbb bíróságon érvényt szereztek a szabad véleménynyilvánítás jogának. Így több mint egy évvel később, módosított helyszínen, maroknyi résztvevővel megvalósult a felvonulás (ahogy egy több ezer fős ellentüntetés is). „Ebből az látszik, hogy egy egészséges társadalom kiveti magából a szélsőségeseket, nem a jog eszközeivel kell fellépni ellenük” – összegzett Dojcsák.
Németországban a holokauszttagadás alkalmazott büntetőjogi tényállás, ami miatt akár börtönbe is lehet kerülni (ez Magyarországon nehezen elképzelhető). Németországban az egész társadalmat áthatja a szélsőséges megnyilvánulások elleni határozott fellépés: a Borussia Dortmund labdarúgócsapata nemrég hat évre kitiltotta stadionjából egyik szurkolóját, aki a hamburgi bajnoki előtti gyászszünet alatt a nácik közismert üdvözlését kiabálta be a vendégszektorból. (A Bundesliga harmadik helyén álló dortmundiak hamburgi meccse, Hermann Riegernek, a hazai csapat masszőrének halála miatt kezdődött egyperces gyászszünettel. A magáról megfeledkezett 33 éves drukker ekkor kiáltotta a „Sieg Heil" köszöntést.)
Dojcsák szerint összességében Facebook-posztjai miatt Novákot egy esetleges büntetőügyben nem ítélné el a bíróság. Az Alaptörvény ugyan kimondja, hogy a „véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére” (kiemelés: Index), de nem az alkotmány, hanem a büntető törvénykönyv alapján lehet valakit bíróság elé citálni. A közösség elleni uszításban a bíróság megvizsgálná a nyilvánvaló és közvetlen veszély kritériumát, amit Dojcsák szerint ez a megnyilvánulás nem ütne meg.
Dojcsák kiemelte: Magyarországon ritkán ítélnek el embereket uszításért, és messze nem mindig hoznak a hatóságok megfelelő döntést az ilyen ügyekben. Ez az a 2012. augusztusi, devecseri szélsőjobboldali demonstráció, melynek ügyében a rendőrség nem is tett feljelentést, pedig nyilvánvalóan túllépte a törvényesség határait:
Hiába létezik a büntető tényállás, ha a jogalkalmazó nem tudja használni – kommentálta akkor az ügyet a TASZ. Egy esetleges polgári perről Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője kifejtette: az új polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a sértett kisebbség bármely tagja (vagy akár az ügyészség) keresetet indítson. Itt nem kell erőszaknak fennállnia, mint a büntetőjogi esetben, elég, ha
Ebből a négyből Novák posztjainak esetében az utolsó bírói mérlegelés kérdése, a többi megvalósul (bár az is vitatható, hogy a Kuruc.info megosztása a saját véleményének minősül-e). A kereset indítására 30 nap áll rendelkezésre.
Úgy tűnik, Novák nem akad fenn a jogi vagy erkölcsi eszmefuttatásokon, máris felszólította Rikárdó szüleit, hogy kérjenek tőle bocsánatot:
Novák posztjának előzménye, hogy Rikárdó édesapja nyilatkozatban jelentette be: nyugalmat szeretnének a családnak, egyébként nem segélyből élnek, az édesapának több mint 50 ezer forint adózás utáni jövedelme van a közmunkából, ami mellett alkalmi és idénymunkákat is vállal. Az anya állítólag nyugtatót szedett a kórházban, az apának is voltak álmatlan éjszakái. „Novák Előd kérjen bocsánatot! Képtelenek vagyunk feldolgozni, hogy pici babánkat minden ok nélkül bántják” – írták a nyilatkozatban.
Fideszes politikus is megszólalt azóta az ügyben. „Egyetlen egy gyereket sem lehet megbélyegezni, szülessen bár a Rózsadombra vagy Makóra, palotába vagy putriba″ – mondta a Makó és térsége országgyűlési képviselői posztját is betöltő Lázár János a Makóhíradó.hu-nak kedden. Lázár szerint minden magyar gyereknek vele született joga, hogy a sorsát a tehetsége és a szorgalma alakítsa.
Nem én vagyok gyalázkodó, az egy másik csoportra jellemző... Sokan gyűlölködve jelentgették fel az oldalamat, s ki a akartak rekeszteni engem a Facebookról.
– posztolta Novák annak kapcsán, hogy a Facebook rövid ideig elérhetetlenné tette az oldalát. Az oldal azóta visszakerült, miután a politikus szerint tisztázódott, hogy nem sértette meg a felhasználói feltételeket. Novák kiemelte: már 53 800 rajongója van (azóta pedig az 54 ezret is elérte), így ha másra nem, rajongógyűjtésre jó volt a gyalázkodássorozat.
Kit szabad féltéglával dobálni, a rendőrség kinek a pártját foghatja? Lehet büntetlenül horogkeresztet pisilni? Megoldás a közmunka vagy populista szólam? Cigányok, szkinhedek és politikusok megmondják: Irtanám őket, egytől egyig mindet.