Újabb ősállatok nyomai kerültek elő Ipolytarnócon, a miocén parkban: míg korábban 11 gerinces állatfajt, köztük emlősöket és madarakat azonosítottak nyomaikról, az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen, írja az MTI.

Kordos László paleontológus, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízott szakértője elmondta, az újabb megkövült lábnyomok 2014 nyarán kerültek elő a látogatóknak kiépített, korábban feltérképezetlen területről, a geológiai tanösvénynél átvizsgált 68 négyzetméternyi felületen, egymásra taposott rétegekben. A krokodilokra, teknősökre, gyíkokra, kétéltűekre emlékeztető lények ugyanabban az időszakban éltek, mint azok az orrszarvúk, párosujjú patások, ragadozók és madarak, amelyek nyomait már korábban felfedezték.

A kutatások jelenleg is folynak, az eredmények első nyilvános szakmai bemutatására a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlésén lesz március 18-án. Kordos szerint az újabb leletek szakmailag nagyon fontos eredménynek számítanak: "eddig is tudtuk, hogy a világban ez a leggazdagabb lábnyomos lelőhely, beleértve a dinoszauruszos lábnyomos helyeket is, mert már ezelőtt is legalább 3 ezer lábnyomot térképeztünk fel Ipolytarnócon néhány száz négyzetméternyi területen".

Ipolytarnócon 1900-ban fedezték fel őslények lábnyomait, legutóbb Tasnádi Kubacska Antal végzett itt ásatást az 1930-as, majd az 1960-as években, eredményeit az Expedíció az időben című könyvben foglalta össze. Kordos László 1985-ben írt monográfiát a "régi" lábnyomokról, mint fogalmazott, "ezeket az újakat senki nem vette észre 115 éven keresztül".

A terület élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait.