A kormány szerdai ülésén véglegesítette a tavaly decemberben elkészült felsőoktatási stratégia megvalósításának lépéseit, jelentett be Palkovics László felsőoktatási helyettes államtitkár.
A felsőoktatási törvény több ponton módosul, mondta Palkovics László. Meghatározzák az új intézménytípusokat, így az egyetemek mellett a főiskolákat és a csak egy-két jellemző képzési irányt folytató egyetemeket alkalmazott tudományok egyetemeinek nevezik el.
A törvényjavaslat meghatározza a közösségi főiskolák fogalmát is. Palkovics László szerint ezek igazából közösségi, felnőttoktatási kihelyezett képzőközpontok lesznek. Ezek az intézmények nem rendelkeznek saját oktatói gárdával: termet és infrastruktúrát kínálnak csak más egyetem kihelyezett képzéseihez. Palkovics László azt mondta: 6-8 városban lehet ilyen közösségi főiskola, például Ózdon, Salgótarjánban vagy Kisvárdán.
Külföldi példák alapján a BSc (bachelor of science) mellett bevezetik a bachelor of profession fokozatot, ami a gyakorlati jellegű, hároméves alapképzéseket jelöli (az elnevezés a bachelor of engineeringből származik, de miután nemcsak mérnöki végzettségekre vonatkozik, ezért az általánosabb név). Ezt azok a hallgatók kapják, akik egy adott diszciplínából kevesebb elméletet és több gyakorlati ismeretet szereznek, és a végzés után azonnal munkába állhatnak (lásd a mérnök és az üzemmérnök közötti különbséget).
Szigorítják azokat a feltételeket, amelyekkel valaki állami ösztöndíjas lehet, azaz tanulmányait az állam fizeti. Ha valaki nem végzi el tanulmányait a képzési idő másfélszerese alatt, és nem teljesít két év átlagában 20 kreditet, azt átsorolják fizetős képzésre, mondta Marusza Zoltán helyettes államtitkár.
Az egyetem elején és a legvégén is végeznek kompetenciamérést a hallgatókon, hogy megállapíthassák, mennyit fejlődtek és milyen módon tudta fejleszteni őket az egyetem. A teszt nem a szakmai tudást méri (arra ott vannak a félévi vizsgák), hanem a szövegértési és logikai, problémamegoldási képességeket. A felsőoktatási törvényjavaslatba bekerült olyan változtatás is, amelynek köszönhetően a magyar oktatók könnyebben tudnak majd határon túli magyar nyelvű egyetemeken is tanítani.
Olyan új szabályok is kerülnek a törvénybe, amellyel a diákok óráik egy részét (a kreditek 10 százalékát) idegen nyelven is hallgathatják. Bevezetik a mesteroktatói fokozatot a gyakorlati életből érkezett oktatóknak, akik a kutatásban nem vesznek részt.
Az egyetemi tanárok kötelező órakereteit ugyanakkor csökkentik, hogy jobban tudjanak a tőlük elvárt kutatásra koncentrálni. A változtatás a docensek óraszámait nem érinti, de a tanársegédek és adjunktusok óraszámát emelik. Minden egyetemen dolgozó oktatótól elvárás lesz a kutatási tevékenység, idejük 20 százalékát ezért dokumentáltan erre kell fordítaniuk, mondta Palkovics László.
Az új szabályok szerint az egyetemisták csak négy évig tölthetnek be pozíciót a hallgatói önkormányzatokban, azaz nem lehet megélhetési céllal, a tanulmányok hosszú idejű halasztásával funkciókat halmozni az egyetemi HÖK-ben. Az egyetemi gólyatáborokban történt botrányok után létrejön az egyetemeken a hallgatói méltóság megőrzését szolgáló szervezet is.
Az már korábban eldőlt, hogy a rektorok és kancellárok fölé helyezett új egyetemi tanácsadó testület, a konzisztórium nem szólhat bele a rektor kiválasztásába. A konzisztóriumtól az egyetem vezetésének stratégia és gazdasági ügyekben előzetes engedélyt kell kérnie. A rektor és a kancellár mellett a testület három tagjára javaslatot tehetnek a környékbeli vállalkozások, egyetemi szervezetek és a hallgatók is, de a tagokat az oktatásért felelős miniszter nevezi ki. Palkovics azt mondta: a konzisztórium tagjai nem cégek vagy iparágak érdekeit képviselik, hanem az egyetem megfelelő működéséhez kell tanácsokat adniuk.
Palkovics László elmondta: több eszközzel szeretnék erősíteni, bővíteni az orvosi és az állatorvosi képzést. A cél az, hogy több magyar és a külföldi hallgató legyen, és ők megfelelő körülmények között tanulhassanak. Ezért komolyabb laborfejlesztéseket terveznek a klinikákon. A másik célterület az agrárképzés. Itt kísérleti jelleggel osztott (BSc+MSc) és osztatlan képzésben is meghirdetnek szakokat, majd megnézik, melyik iránt érdeklődnek inkább a hallgatók.
A szakstruktúráról folyó egyeztetések lezárultak a Magyar Rektori Konferenciával. A több mint 500 szakképzést felsoroló lista a jövő héten jelenik meg a Magyar Közlönyben. Az már kiderült, hogy megmarad a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok alapszak, az ipari termék és formatervező szak és a műszaki menedzser szak, a pszichológia pedig nem lesz osztatlan képzés. A felsőoktatási államtitkár szerint ettől függetlenül biztos lesz majd olyan tanszék, amelyik egy szak átalakítása miatt tiltakozni fog. Az államtitkár szerint a következő, fontosabb lépés ezután jön: át kell alakítani a szakok tartalmát, hogy a hallgatók piacképes és modern ismereteket tanuljanak.
A kormány elfogadta azt a javaslatot is, amivel ki lehet váltani az államnak és az egyetemeknek rendkívül súlyos terhet jelentő ppp-konstrukciókat (ppp=public-private partnership, a 2000-es években magánbefektetők finanszíroztak és építettek meg egyetemi épületeket, kollégiumokat, amelyeket az állam 20-30 év alatt törleszt és csak utána lesz tulajdonos).
Az 50 ppp-beruházásból 26 rossz konstrukció. Van olyan egyetem, amelynek a dologi kiadásának több mint fele a törlesztésre megy el. A kormány ezért 2016-ban és 2017-ben 17,5-17,5 milliárd, azaz összesen 35 milliárd forintot szán ezek kiváltására. A beruházót egy összegben fizetik ki, az állam még így is jobban jár, mondta Palkovics László.
Az államtitkár az Index kérdésére azt mondta: meg kell majd nézni, mire és hogyan hasznosíthatók ezek az egyetemi épületek. Ha hatékonyan fenntartható, akkor az egyetem természetesen tovább használhatja az épületet. Ahol nagyon lecsökkent a hallgatói létszám, és az ingatlan piacképes, ott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő értékesítheti az ingatlant, vagy azt más állami célra hasznosíthatják.