A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 427 millió forintos forgalmat produkált, de közben csaknem 2,4 milliárd forintos veszteséget hozott össze.
A kereskedőházakat elvileg azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjai legyenek. Először a keleti, majd a déli nyitás jegyében 2013 óta összesen 29 kereskedőházat nyitottak a világ számos országában.
Az MNKH Zrt. 2014-es mérlege szerint azonban a cég katasztrofálisan gazdálkodott. Az MSZP-s Tóth Bertalan keddi tájékoztatója szerint ötször annyi veszteséget termelt, mint amennyit forgalmazott, így valóságos pénztemetővé vált.
A zrt. mérlege szerint a veszteség azért lehetett ekkora, mert az elmúlt évben 739 millió forintot fordítottak például szakértőkre, a 90 alkalmazott bérköltsége pedig 668 millió volt.
A kereskedőház jelentős összeget költött utazásokra is, egy év alatt 86 millió ment erre a célra, de a 281 milliós hirdetési keret egymaga is több, mint a teljes forgalom fele.
Az MSZP szerint ezzel a mérleggel eljött a „redőnyhúzás ideje”, azonnal fel kell számolni a céget, amelynek egy 72 milliós kínai gyapjúszállítmány volt a legnagyobb tavalyi üzlete.
A Magyar Nemzeti Kereskedőházról már eddig is tudható volt, hogy jelentős állami pénzeket nyelt el. A Quaestor-botrány idején például az derült ki, hogy a cég alapítása után a 9 milliárd forintos tőkéje a brókercéghez került. A 100 százalék állami tulajdonban működő cég azonban néhány év alatt felélte a pénz egy részét. Idén márciusban, a Quaestor bedőlésekor már csak 3,8 milliárd forint volt meg az indulótőkéből. Szerencsére ezt az összeget az MNKH még időben, a csőd bejelentése előtti órákban kimentette Tarsoly Csaba brókercégéből.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. nem a veszteségeket kell nézni, hiszen több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítette a magyar kis- és középvállalkozásokat. A tavalyi üzleti eredményt nagyban befolyásolta, hogy 2014-ben 20 kereskedőház nyílt világszerte, és sikeres üzleteket bonyolítottak többek közt Kínával, Oroszországgal, Szerbiával, Azerbajdzsánnal és Vietnammal is, mely ügyletek gyapjúexportot, szivattyúkivitelt és vegyes élelmiszerportfoliók külpiacra juttatását jelentik elsősorban.
Az MNKH állami feladatot lát el, szolgáltat, eredményessége nem csak a saját számain mérhető le, hanem az általa segített magyar vállalkozások külpiacokon elért sikerein is.
Példaként említendők a Dél-Koreába és Kazahsztánba szervezett miniszterelnöki utak és a hozzájuk kapcsolódó, összesen közel 200 hazai cég képviselőjével megvalósuló üzleti fórumok. A résztvevő magyar kkv-k a dél-koreai utat követően közel 23 milliárd forint értékben, a kazahsztáni utat követően közel 37 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket.