Borókai Gábor szeme a múlt héten az úszóvébén csüngött, élményeit pedig egy olyan vezércikkbe álmodta, melynek minden szava olyan hatással volt rám, mintha mélyet szippantottam volna a tiszta levegőből:

Celebtelített, elmanírosodott, agyonkommunikált világunkban, ahol a temérdek munkával illik kérkedni, mi is piheghettünk kicsit. Hosszú Katinkával. Feljöhettünk a víz alól, mélyeket szippanthattunk a tiszta levegőből. Józan fejjel is megrészegülten a pillanat hatása alá kerülve.

De a Heti Válasz fókuszában mégsem a vizes vébé, hanem a migránsprobléma áll. Előbb Papp Miklós görög katolikus lelkész-teológus próbál egyensúlyozni az erkölcs és a politika közti vékony gerendán. Egyfelől ugye nehezen lehet figyelmen kívül hagyni a kereszténység legalapvetőbb parancsolatainak szolidáris jellegét, másfelől azonban Papp nagyon vigyáz arra, nehogy véletlenül elítélje kormány menekültellenességét (a kommunikáció hangvételére egy szót sem veszteget). 

Papp Miklós az egyensúlyozás során olyan – ha jobban belegondolunk, valójában jelentés nélküli – fogalmakba próbál kapaszkodni, mint

okos szeretet

vagy

a szeretet felelős beosztása

A lelkész mellett Nágó Zsuzsa szociális munkással készült a másik interjú (ő az az erdélyi hölgy, aki a menekülthisztéria miatt tiltakozásul lemondott magyar állampolgárságáról, de a kérdésekből úgy tűnik, hogy még lapzárta előtt). Nágó nagyon érdekes és nagyon kemény dolgokat mesél a szír–török határról, főleg arról, hogy a török hatóságok milyen elnézőek az Iszlám Állam tagjaival, és mennyire kérlelhetetlenek a kurdokkal.

Elég a gyanú, hogy egy fiatal rokonszenvezik a Kurd Munkáspárttal: megverik, kicsavarják a végtagjait, megégetik. Erdogan a NATO engedélyével támadja és gyilkolja az egyetlen olyan szervezett csoportot, amely megállíthatná az Iszlám Államot a Közel-Keleten.

A menekültáradat oldalvizén evezve a Heti Válasz egy igen érdekes ötlettel is előállt: megrajzolta a Magyarországon élő külföldiek térképét, csupa érdekes adattal és benyomással. Ezek közül néhány:

• Az ukrán–orosz hibrid háború kitörése óta ugrásszerűen növekedett a Budapesten és környékén ingatlant vásároló ukránok száma.
• Egyedül a II. kerületben félezer francia él.
• És a legjobb:

  a nálunk élő hollandok szerint a magyarok jellemzője, hogy öt percen belül szóba hozzák Trianont, és hosszasan panaszkodnak miatta [Hollandia ugye részt sem vett részt az I. világháborúban – TG].