Ötven katonai járművet, köztük négy M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepítene hazánkba az Egyesült Államok, valószínűleg a tatai laktanyába – írja a szerdai Magyar Nemzet. Mindez az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben indított Atlantic Resolve intézkedéssorozat része, melynek keretében Bulgáriába és Lengyelországba is amerikai egységeket telepítenek, a balti államokban is állandóvá teszik a katonai jelenlétet. 

A katonai járművek itteni elhelyezése állandó volna – azaz jogilag állomásoztatásnak minősülne –, az amerikai kezelőszemélyzet viszont csak ideiglenesen érkezne hazánkba. Ennek kettős értelme van:

1. A kollektív védelem szándékának alátámasztása
2. logisztikai egyszerűsítés és spórolás; a tavasztól őszig terjedő időszak hadgyakorlatokra nem kéne ideszállítani a nehéz harcjárműveket

Az ügyben való hivatalos megkeresést Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta a lapnak, de a Magyar Nemzet úgy tudja, informális formában olyannyira megtörtént, hogy abból előterjesztés is született.

A HM a Magyar Nemzet szerint amúgy is érdekelt az amerikai projekt megvalósulásában. Hiszen a Magyarországra kerülő Abramsok és Bradleyk tárolására és karbantartására amerikai pénzből felújítanák a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait - ezeket a helyszíneket azután a honvédek is használhatnák.

A NATO stratégiai érdekei és az amerikaiak eltökéltsége miatt ez egy "visszautasíthatatlan" ajánlatnak számít, Orbán Viktor a magyar–orosz kapcsolatok miatt mégis óvatosan kezeli. A kormány mégis abban reménykedik, hogy az orosz páncéloserőhöz képest apró kontingens nem éri el Putyin ingerküszöbét, ráadásul a Kreml elsősorban a rakétavédelmi, illetve a nukleáris csapásmérő egységek telepítésére szokott érzékenyen reagálni.