Hamburghoz hasonlóan elvileg Magyarországon is szavazhatnának az emberek arról, hogy Budapest pályázzon-e a 2024-es olimpiára. Egy helyi vagy országos népszavazás kiírásához azonban több százezer ember aláírása kellene, és még így sem biztos, hogy elmenne a választók fele szavazni. A főváros, a kormány és a MOB is elkerülné a népszavazást, a PM és az Együtt viszont már elkezdte a küzdelmet.
Hamburgban vasárnap helyi népszavazáson utasították el, hogy a város pályázzon a 2024-es nyári olimpia megrendezésére. Az eredmény szoros lett, pár százalékkal győztek a nemek, de a hamburgi polgármester már csalódottan bejelentette, hogy a német kikötőváros nem indul a pályázaton.
Budapestnek így már csak három vetélytársa maradt a versenyben: a magyar fővároson kívül Los Angeles, Párizs és Róma versenyez. De, mint most Hamburgban láttuk, egy népszavazás mindent felülírhat.
Magyarországon már a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság), a főváros, a parlament és a kormány is jóváhagyta a 2024-es olimpiai pályázat tervét, így kizárólag egy ügydöntő népszavazás akadályozhatná meg, hogy benyújtsuk a pályázatot. A budapesti olimpia ellenzői pedig mindent meg is tesznek azért, hogy sor kerüljön erre a referendumra.
A jelenlegi szabályok szerint kétféle népszavazást is lehetne tartani az olimpiáról: helyi és országos népszavazást. A különbség, hogy az előbbin csak a budapesti választók, az utóbbin az összes magyar választópolgár szavazhatna. A MOB, a főváros és a kormánypárti politikusok is nyilvánvalóvá tették, hogy hallani sem akarnak a népszavazásról.
Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere viszont októberben már megpróbálta kiharcolni a helyi népszavazást. Karácsony a fővárosi közgyűlésben kezdeményezte, hogy a testület a 2024-es nyári olimpiáról, a Városligetbe tervezett új múzeumépületekről és a római-parti mobilgátról is népszavazást tartson. A PM szerint ugyanis bár az olimpiai pályázat „kiváló lehetőség a rozsdaövezetek fejlesztésére, súlyos érvek is szólnak ellene”. Ezért a PM szerint csak valós társadalmi támogatottság esetén érdemes pályázni.
A fővárosi közgyűlés azonban elutasította a kezdeményezést. Márpedig három esetben lehetséges a helyi népszavazás kezdeményezése:
Mivel az első két esetben a fideszes többség megakadályozza a népszavazást (ráadásul a budapesti MSZP-s polgármesterek is támogatják az olimpiát), marad a harmadik eset: ehhez több mint 140 ezer budapesti aláírása kellene. Majd az érvényes népszavazáshoz a budapesti választók legalább fele kellene (700 ezer budapesti nagyjából).
Az Együtt szintén megkérdezni az embereket az olimpiai pályázatról, ám nem csak a budapestieket. Az Együtt országos népszavazást sürget, „ugyanis a terhek döntő részét közösen fogja az egész ország viselni” – írta hétfői közleményében Pataki Márton, az együtt elnökségi tagja.
Az Együtt azonban nem kezdett aláírásgyűjtésbe. A kormánytól várja, hogy kiírják a népszavazást, ami Pataki szerint azért lenne indokolt, mert „a Fidesz nem létező 2014-es választási programjában szó sem volt olimpiarendezésről, Tarlós István főpolgármesteri kampányában kifejezetten időszerűtlennek minősítette a kérdést”.
Mivel a kormány és a Fidesz–KDNP többségű parlament aligha fogja maga kezdeményezni a népszavazást, itt is lehetőség van arra, hogy egyéni állampolgári kezdeményezésként indítsák el a népszavazást. Ehhez – ha az NVB jóváhagyja a dolgot – 200 ezer aláírás kell, utána pedig a magyar választók felének (több mint négymillió ember) érvényes szavazata.
A kormányoldal nem véletlenül ódzkodik egy népszavazástól, a kimenetele ugyanis kiszámíthatatlan. Az Ipsos szeptemberi – Népszabadság által közölt – felmérése szerint a népesség 46 százaléka ért egyet a pályázattal, 41 százalék van ellene, míg 13 százaléknak nincs véleménye. A Nézőpont Intézet augusztusi felmérése szerint a megkérdezettek 49 százaléka helyesli, 42 százalék ellenzi az olimpiarendezés ötletét. Vagyis egy olimpiai népszavazáson – egy több hónapos kampány után – a hamburgihoz hasonlóan szoros végeredmény is születhet.