Van némi puskapor a levegőben – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 percben című reggeli műsorában. A kormányfő szerint hat-hét ország, zömmel az EU alapító tagjai azt a következtetést vonták le a „menekültválságból és a legújabb kori népvándorlásból” , hogy vissza kellene állítani az EU belső határain az ellenőrzést.

Ezzel leválasztanák magukat Közép-Európáról, amelyen keresztül érkeztek a menekültek.

Orbán bízik abban, hogy a most csak négytagú Schengen barátai csoport szélesedni fog, és sikerül megakadályozni Schengen feldarabolódását.

„Csak mi hozhatjuk meg a döntést, hogy kikkel akarunk együtt élni. Nem mondhatják meg ezt Brüsszelben, és nem teheti meg Brüsszel, hogy idetelepítsen embereket, akikkel nem akarunk együtt élni” – mondta Orbán a kötelező betelepítési kvóta ellen, amelyet Brüsszel szorgalmazna a menekültek elosztására.

Ki a felelős Szíriában?

Az, aki beavatkozott ott, bombákat dobott le, és meg akarta változtatni az ottani rendszert, aztán a szomszédos térség, majd a sor végén az egyetemes globális felelősség nevében mindenki más, köztük Magyarország. „De mi elsősorban a magyarokért felelünk.”

„Rendezni kell a szíriai helyzetet, és mindenkit, aki onnan jött, azt jogilag kötelezni kell arra, hogy menjen vissza, és kezdje meg annak a világnak az újjáépítését, ahonnan eljött.”

Orbán szerint hibás logikán alapul a török–uniós megállapodás, mert kiszolgáltatta magát Ankarának. Magyarország nem vétózott ugyan, így támogatjuk, az egyezséget, de Orbán szerint a tárgyalásokon „nem jelenhetünk meg koldusként, nem koldulhatunk biztonságot. Be kell mutatnunk, hogy saját erőnkből is képesek vagyunk a menekültkérdést, a migránskérdést vagy a legújabb kori vándorlást rendezni. Bizonyítsuk be, hogy meg tudjuk állítani az áramlást, és utána tárgyaljunk a törökökkel” – mondta Orbán, mit tartott volna helyes sorrendnek. Ám a nagyhatalmak mindegyike másképp látta jónak, így Orbán szerint káros lett volna a magyar emberekre és Európára nézve is, ha Magyarország megvétózta volna a megállapodást.

Most már szurkolni kell a nagyhatalmaknak, hogy az ő számításuk váljon be – mondta Orbán, aki szerint nagyon kiszolgáltatottá teszi Európát, hogy nincs meg benne az akarat védelmi képességeinek erősítésére.

A dolog egyszerűbb, mint hinnénk

„Van itt valami, amit ön nem hisz el, és a rádióhallgatók sem. De rájöttem, hogy ez a megfejtés: korábban azt véltük, hogy van valami ravaszkodás abban, hogy a nyugat-európai vezetők támogatják a bevándorlást, azt állítva, hogy az hasznos lenne Európának. Azt gondoltuk, hogy ők is azt gondolják, amit mi, hogy ez veszéllyel jár, de valamilyen okból mást mondanak. De el kell hinnünk, hogy a nyugat-európai vezetők azért mondják azt, amit, mert azt is gondolják: hogy ez jobbá teszi Európát, a népvándorlás jó dolog. Szerintem ez őrült gondolat, de komolyan gondolják, ez a megfejtés.”

Orbán szerint bosszú a Magyarországgal szembeni fellépés az EU-ban, mert sokaknak nem tetszik, hogy Közép-Európa bebizonyította, hogy „demokratikus módon meg lehet védeni a kontinenst, az európai állampolgárok akaratával összhangban” – mondta Orbán, kiemelve a V4-ek együttműködését. 

„Soros Györgyék, alapítványaik, az euróbürokraták és jó néhány vezető Európában, főként a balliberális világban, azt gondolják, hogy a nemzetek Európa rossz oldalához tartoznak. Szerintük, ha nem lennének nemzetek, akkor vidámabb lenne az élet. Szerintünk viszont Európa lényegét a nemzetek adják, amit mi erősíteni akarunk. A mi fejünkben az EU erre van, az övékében a gyengítésre. Ez a két gondolat feszül egymásnak.”

Agyas nép a magyar

Orbán kitért a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén általa elmondottakra az oktatás jövőjét illetően. „Az I. világháború után elveszítettük a területeinket, ahol a természeti erőforrásaink nagy része található, maradt, ami most van. Szerencsére a magyar agyas nép, csábítást érez a gondolkodásra. Ez nincs minden nemzet fiaiban így.”

Orbán szerint ezért is híve a munkaalapú gazdaságnak, amelynek lényege, hogy a gazdasággal össze kell kapcsolni az oktatást és a tudományt. „Magyarország sikeres ország, a világ 200 országából valahol a 40., 50. helyen áll. Pedig a történelmünk nem volt könnyű.”

Orbán szerint azonban, ha a nemzetközi felmérésekben látható, hogy „a diákok teljesítménye romlik, akkor baj van.”

A magyar gazdaság lehetőségeit aknázza alá, ha romlik az oktatás szintje, „mert buta, műveletlen emberekkel nem lehet sikeresen magyar gazdaságot működtetni. Életszerű, jó képzés kell, amely használható a gazdaságnak. Ez nincs rendben Magyarországon, nem rossz minden, de vannak aggasztó jelek, ez lesz a nagy kihívás a következő évtized számára.”