Egy fideszes módosítás miatt nem lehet önkényuralmakhoz kötődő neve nem csak a köztereknek, de a civil szervezeteknek sem. A nyilasok mellett az utolsó pillanatig kitartó Hóman Bálint nevét viselve így valószínűleg nem is működhetne az az alapítvány, amelyik 15 millió forintot kapott szoborállításra az Igazságügyi Minisztériumtól.
A Fidesz-kormány által 2012-ben elfogadott törvénymódosítás alapján jó eséllyel egyáltalán nem működhetett volna semmilyen szervezet, amelyik Hóman Bálint nevét viseli. Ezért kérdéses, hogyan kaphattak közpénzt azok a civilek, akik a törvényi tiltás ellenére Hóman Bálint Kulturális Alapítvány néven működtetik alapítványukat, és akik a két világháború közötti antiszemita miniszter szobrának projektjével nemzetközi botrányt kavartak.
Fidesz-KDNP-s képviselők előterjesztésére ugyanis a parlament 2012 végén szavazta meg az „egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról" szóló törvényjavaslatot, ami többek között módosította a 2011. évi CLXXXI. törvényt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról. A 2013 januárjától hatályba lépő módosítás értelmében
(4a)38 A szervezet elnevezésében nem szerepelhet
a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
(4b)39 A bíróság eljárása során vizsgálja a szervezet elnevezésének a (4a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
(5)40 Ha a szervezet neve nem felel meg a névkizárólagosság, a névvalódiság vagy a névszabatosság követelményének, továbbá a (4a) bekezdésben foglalt követelményeknek, a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy a létesítő okirat módosításával jelöljön meg olyan nevet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek.
Hóman Bálintot a népbíróság háborús bűntettért elítélte, ez az ítélet pedig egészen 2015 március közepéig, a rehabilitálásáig érvényben is volt. De Hóman vezető szerepe egy „önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában" ettől az ítélettől (amit valójában a szovjetek elleni hadba lépés megszavazásáért kapott) függetlenül is történelmi tény.
Hóman egyrészt közreműködött a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, másrészt még az önkényuralmi időszak törvényhozásának munkájában is részt vett, Magyarország 1944-es német megszállása, sőt a nyilasok hatalomátvétele után is. Márpedig szintén a Fidesz-kormány által elfogadott alaptörvény preambuluma kimondja: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését.
Tehát Hóman Bálint, aki az utolsó pillanatig kitartott Szálasi Ferenc mellett és az oroszok elől német területre menekült, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapdokumentuma szerint is a náci Németország kiszolgálójának minősül. Így jogosan nevezte például maga Lázár János is védhetetlennek és vállalhatatlannak Hóman politikai tevékenységét.
És bár a Hóman Bálint Kulturális Alapítványt még a fenti törvénymódosítás megszavazása és annak 2013-as hatályba lépése előtt, 2011-ben jegyezték be, azonban egy átmeneti rendelkezés az ilyen esetekben is meghatározza, mit kell tenni: ugyanúgy kötelező az önkényuralmi tilalom alá eső nevet megváltoztatni.
99/A. §(1) Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon szervezetek - az alapítványt ide nem értve -, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, a Törvény hatálybalépését követő, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet nevének megváltoztatására.
(2) A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, az alapítók a Törvény hatálybalépését követő, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány nevének megváltoztatására.
Az Index által megkérdezett jogászok szerint a fenti kötelezettség az alapítványok számára ahhoz hasonlítható, mint hogy éves beszámolót is le kell adniuk; ha nem tesznek eleget a törvényi kötelezettségüknek, akkor elvileg az ügyészségnek kell törvényességi felügyeleti eljárást indítania. Egy ilyen esetben az ügyészség felhívja az adott alapítvány figyelmét, hogy meg kell változtatnia a nevét; ha pedig ez nem történik meg, akkor végső esetben akár az ügyész még a szervezet megszüntetését is kezdeményezheti.
A civil szervezetek névjegyzékében elérhető adatok szerint azonban
Pedig a fent idézett passzus alapján 2014. január 1-ig meg kellett volna változtatni a nevet. Ez elmaradt, és a szervezet így ennek a kötelezettségnek eleget nem téve kapott közpénzt.
Pénteken Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András kihátrált a szoborprojekt mögül, pedig két nappal korábban még harciasan kiállt mellette. A Hóman-szoborra az önkormányzat majd' kétmillió forintot adott az alapítványnak, az Igazságügyi Minisztérium azonban ennél jóval többet, 15 milliót.
És bár Cser-Palkovics a pálfordulása után arra szólította föl az alapítványt, hogy „a közpénzt, amit a magyar államtól és az önkormányzattól kapott anyagi lehetőségei szerinti módon és időben fizesse vissza", valószínűleg nem csak udvariassági alapon, hanem hivatalos úton is visszakérhető a közpénz: mégpedig éppen a fentiek, vagyis az önkényuralmi névhasználat tiltásának be nem tartása miatt.
De nem csak az alapítvány hibázhatott, hanem az annak a támogatásáról határozó minisztérium is. Trócsányi László igazságügyi miniszter már augusztusban arról beszélt, hogy ő ugyan nem állítana emlékművet az antiszemita politikusnak, arról pedig, hogy akkor tárcája mégis miért adott arra 15 milliót, azt állította, az csupán „egy technikai szükségszerűség volt". Trócsányi szerint ugyanis az Igazságügyi Minisztérium jogelődje, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hozott döntést a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány pénzbeli támogatásáról, ezt ők csupán megörökölték, és végre kellett hajtaniuk. (2010-2014 között létezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Navracsics Tibor jelenlegi EU-biztos vezetésével; az igazságügyi tárca a 2014-es választás és kormányátalakítás után önállósult.)
A KIM támogatási döntése a Hóman-szobor esetében már csak azért is furcsa hiba, mert éppen ez a minisztérium volt az, amelyik látványosan fel akart lépni a jogalkotásban az önkényuralmi rendszerek öröksége ellen. Például az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálásával, vagy éppen a szóban forgó, önkényuralmi névhasználatot tiltó javaslat szakmai előkészítésével.