A terrorveszélyhelyzetes alkotmánymódosítás, illetve az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása tűnik a tavasz két legizgalmasabb parlamenti kérdésének. Ezekhez a szavazásokhoz ugyanis kétharmados többség kell a Fidesznek, és egyelőre nem látszik, melyik ellenzéki pártok biztosítják ezt számukra.

Hétfőn délután egy órakor indul a 2016-os tavaszi ülésszak, amely Orbán Viktor kormányfő felszólalása után a hagyományos mederben zajlik. Interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, általános viták. Szavazás törvényjavaslatról tehát még nem lesz, az igazi érdekességek a következő hetekben várhatóak.

1. Alkotmánymódosítás a terrorhelyzet miatt

A Fidesz hetekkel ezelőtt egyeztetésre hívta a pártokat amiatt, hogy közösen szavazzák meg a hatodik alkotmánymódosítást. Önálló tényállás lenne az alaptörvényben az úgynevezett terrorveszélyhelyzet, amelyet a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén hirdethetne ki, és a Fidesz tervei szerint parlamenti döntés sem kellene róla. Itt írtunk a tervekről.

Az ellenzéki pártok egyelőre egységesen ellenállnak a dolognak, márpedig a szavazáshoz az összes képviselő kétharmada kell. A Fidesz-KDNP-nek viszont a a tavalyi veszprémi választás óta ugye nincs meg a kétharmados többsége, így két eset lehetséges. 

Vagy enged valamelyik ellenzéki párt kérésének, mindegyik ellenzéki frakció kevesebb jogkorlátozással fogadná csak el a javaslatot. Vagy Rogán Antal miniszter ígérete alapján az emberekhez fordul, és esetleg egy nemzeti konzultációval vagy más eszközzel próbál nyomást gyakorolni az ellenzékre. A javaslatot mindenesetre még nem nyújtották be, így nem tudni mikor és pontosan milyen tervezetről lesz szavazás.

2. Alkotmánybírók választása

Tavasszal lejár több alkotmánybíró, köztük az elnök mandátuma. Mivel az új tagokat és az elnököt is csak kétharmaddal kehet megválasztani, a Fidesz már tavaly év végén megkezdte a tapogatózást az ellenzéki pártoknál. Az MSZP időközben kiszállt az egyeztetésből, a Jobbikkal pedig, úgy tudjuk, nem jutott dűlőre a Fidesz.

A legutóbbi információnk szerint a Fidesz az LMP-vel került a legközelebb a megállapodáshoz - bár ezt Schiffer András LMP-frakcióvezető nem erősítette meg. Eszerint az Ab elnökhelyettese, Sulyok Tamás lehet az új elnök, bár forrásaink szerint még zajlik a lobbi Lenkovics Barnabás újraválasztásáért is. A tavasz kérdésem, végül milyen neveket nyújt be a Fidesz a parlamentnek, és meglesz-e a többség a szavazáson.

Posta-törvény, vitanap, költségvetés

A kétharmados döntések mellett persze már most látszik több érdekes ülésnap és szavazás is. 

• Kérdés például, hogy ismét ebben az ülésszakban nyújtja-e be a kormány a parlamentnek a jövő évi költségvetést. 
• Már hétfőn elkezdik tárgyalni a képviselők a meglehetősen érdekes Németh Szilárd-féle Posta-törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az állami cég egyszerűen eltitkolja szerződéseinek nagy részét. Kérdés, lesz-e ilyen javaslat más állami vállalatok esetében is?

• Vitanap is biztosan lesz tavasszal. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető már bejelentette, hogy a kormánypártok azt kezdeményezik, hogy a parlament tartson politikai vitanapot a migrációról, a kötelező betelepítési kvótáról.
• A parlament tavaszi törvényalkotási programjában szerepel a jövedéki adóról szóló törvény módosítása. A Jobbik szerint ez azt eredményezheti, hogy - a dohánykereskedelemhez hasonlóan - az alkoholkereskedelem is állami monopólium lehet, és megnyílik az út a nemzeti italboltok irányába. A Figyelő is írt erről a tervről, ám Lázár János miniszter szerint nincs tervben az italboltok kialakítása. Tavasszal meglátjuk, milyen módosítást nyújtanak be.