Semmivel nem lett kevesebb hajléktalan a néhány évvel ezelőtti szigorítások óta, inkább az egyre teljesebb nyomor és leszakadást látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott friss felmérés adataiból is. Bár a rendőrök és a hatóságok általában igyekeznek emberségesek lenni, a hajléktalanokat sokféle diszkrimináció éri – a hajléktalanok jogaiért írtak kiáltványt a szociális ellátásban dolgozó szakemberek.
Büntetés helyett inkább azt írják bele a jogszabályokba, hogy ha valaki segítségre szorul, akkor a helyi közösség más tagja igyekezzen rajta segíteni, vagy legalább hívja a megfelelő segítő szervezetet a bajba jutotthoz – ezt szeretnék legalább elérni az egyik legnagyobb hajléktalanellátó, a Menhely Alapítvány szakemberei.
A Hajléktalan Emberek Jogvédő Fóruma által megfogalmazott kiáltvány az elemi szolidaritásért és a hajléktalanokat célzottan sújtó helyi szintű magatartási szabályok ellen született elsősorban: egyszerű jogelveket fogalmaz meg, melyek ugyan az Alaptörvényből és általánosabb jogszabályokból könnyen levezethetők, de az önkormányzatok helyi szabályai gyakran ellentmondanak nekik. Sok településen a polgári életforma elvárásaira hivatkozva a hajléktalanokat jelenleg is büntetéssel fenyegetik a látható hajléktalanság miatt, tiltják a közterülethasználatot, „ideiglenes szálláshely létesítését”, „utcabútor nem rendeltetésszerű használatát”, a koldulást, gyűjtögetést, kukázást.
Mivel a helyi magatartási szabályok megalkotását lehetővé tevő törvény „ősi etikai értékekre” hivatkozik (az öngondoskodást, az önfenntartó képességet, együttműködést, jogkövetést tekinti ilyennek), a szociális szakemberek most szintén ezeket kérik számon, hiszen, mint írják, az „ősi elvek” a bajba jutott emberek megsegítését is előírják – de elvi szinten a magyar Btk. is büntetni rendeli a segítségnyújtás elmulasztását.
A közösség tagjaként minden hajléktalan embert megillet az a figyelem és törődés, amelyet a közösség tagjainak egymás iránt kell tanúsítaniuk
– áll a kiáltványban (a teljes szöveg pdf-ben itt olvasható). Talán a népszerű „nincsenek jogok kötelességek nélkül” elvével szemben is hangsúlyozzák, hogy a segítségnyújtási kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha valaki esetleg megsérti a közösség normáit.
„A közösség tagjainak el kell fogadniuk, hogy a jogszabályban előírt öngondoskodási kötelezettség a mások által kidobott, feleslegessé vált tárgyak elvételével és újrahasznosításával járhat, vagy az önfenntartást kéregetéssel, gyűjtögetéssel lehet biztosítani” – írják. Ennek alapján azt kérik többek között, hogy ne legyen tiltott magatartás a néma koldulás, a gyűjtögetés, a közterületen lévő hulladéktárolókból olyan tárgyak elvétele, amelyekről a tulajdonosa már úgyis lemondott.
Az utcán élők általában úgy látják, hogy a rendeleteket a gyakorlatban a rendőrök igyekeznek belátással alkalmazni. A szabálysértési esetek a legtöbbször figyelmeztetéssel zárulnak, bár néhány településen voltak bírságok is. A metróállomások meghirdetett megtisztítása is leginkább azért fulladhatott kudarcba, mert a törvénynek nem volt a gyakorlatban visszatartó ereje.
A hajléktalanság mértéke nem csökkent az elmúlt években, a Menhely Alapítvány becslése szerint nagyjából stagnál a hajléktalanok száma – mondta az Indexnek Gurály Zoltán, a Február Harmadika Munkacsoport vezetője. A minden évben megtartott hajléktalan-adatfelvételben idén egyetlen éjszaka 10200 hajléktalant számoltak össze, és ebben csak azok vannak benne, akiket sikerült megtalálni, akik benne voltak a szociális munkások látókörében.
Csak a fővárosban 1200-2000 ember alszik közterületen, ezen kívül 5000 feletti a télen gyakorlatilag teltházas hajléktalanszállók kapacitása – és vidéken még többen vannak fedél nélkül. Hatalmas a fluktuáció is a hajléktalanok között, több tízezren élnek és mozognak a fedél nélküli és a fedeles lét határán;
A hajléktalanok nagy részének az élete az adatok szerint eközben a teljes elnyomorodás felé tart. Egyre idősebbek, az átlagéletkor 50 év feletti és átlagosan havi 35 ezer forintjuk volt. A leginkább ellehetetlenült réteg gyakorlatilag teljesen pénz nélkül él: ők azok, akiknek nem volt száz forintnyi vagyonuk sem a felmérés pillanatában.
A Menhely szakemberei azt kérik a polgároktól, hogy legalább ne szankcionálják a hajléktalanokat a körülményekre való tekintet nélkül. Mint a kiáltvány írja: a padonalvás, a kukázás sokszor szükséghelyzetből fakad, „a nagyobb baj elkerülése” érdekében. Kukából enni jobb, mint éhen halni.