Polgárháború ide vagy oda, 2016 júliusára a Műegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös pályázatot hirdetett szíriai régészeti terepmunkára. Az öt éve polgárháború dúlta országba szervezett projektre a Népszabadság szerdai számában közölt riport szerint többszörös volt a túljelentkezés. De közben a polgárháború miatt a projekt megosztotta az egyetemistákat és szüleiket – akiktől annak ellenére beleegyezést kértek az utazáshoz, hogy 18 évesnél idősebb felnőttekről van szó. 

Szíriában 2000 óta működik a Major Balázs régész által vezetett szíriai–magyar régészeti misszió, a SHAM. A magyar régészek tárják fel Margat johannita erődjét, ahol 2009-ben egy világszenzációnak számító freskót találtak. A polgárháborúig 75-80 magyar dolgozott rendszeresen a Földközi-tengerhez közeli romokon, de 2011 után a munka lelassult, a csapat tagjainak többsége itthon folytatta a feldolgozómunkát a hazahozott anyagokon. 

De azért ma is folyamatos a magyar jelenlét, csak 2016-ban már két terepmunkaszezonon van túl a SHAM (ez a mozaikszó amúgy arabul a tágabb értelemben vett Szíriát jelenti). Major szerint 

a mi kutatási területünkön soha nem volt háború, és távol esik a hírekben szereplő helyszínektől.

Margat ugyanis az alavita törzsre és az iszlamista milíciák elől menekülő keresztényekre támaszkodó Aszad-rezsim törzsterületén található. A nagy orosz haditengerészeti bázisnak is helyt adó Tartúsz tartományt egyelőre elkerülte a pusztítás:

Ha nem látnánk a távoli harcokban elesett katonák posztereit az utak mentén, nem lennének a gyakori ellenőrző pontok, semmi nem utalna arra, hogy az ország egyes részein háború van. 

Mi senki kedvét nem akarjuk elvenni a szíriai régészkedéstől, de azért Tartúsz és Latakia egyáltalán nem tűnik érintetlennek: két napja, május 23-án például az Iszlám Állam  egy összehangolt merényletsorozattal több mint 100 embert ölt meg a két tartományban.