A zsámbékiak 40 éve várnak arra, hogy elkerülőutat kapjanak. A tervezett gyorsút a város közepén élőknek elhozza a megváltást, a település szélén élőkkel viszont kiszúrhat: tőlük 750 méterre zúgnak majd el a teherautók. Az itt lakók hiába kérik, hogy vigyék messzebb az utat, az önkormányzat mostanra elfordult tőlük. Azzal vádolják őket, hogy akadályozzák a beruházást, és megfosztják Zsámbékot a kormány új gazdaságélénkítő csodafegyverétől: az új ipari parktól.
Zsámbékot mindenki csendes alvóvárosnak gondolja. Azonban a főutca környékén lakóknak általában nem kell ébresztőórát állítaniuk: hajnali 4-5 között menetrend szerint megérkeznek az első nyerges vontatók a városon keresztülmenő 102-es számú úton. Csattognak, az ablaktáblák megremegnek és kávé nélkül indulhat a nap.
A helyiek ezért közel negyven éve várják, hogy megépüljön a Zsámbékot, Tököt, Perbált és Tinnyét elkerülő út. Alig várják, hogy végre megszabaduljanak a teherautóktól: azóta vágják a centit, hogy a kormány tavaly decemberben bejelentette, belekezdenek az új gyorsút megépítésébe.
Az R11-esnek nevezett elkerülő út azonban nem csak azért épül, hogy ők nyugodtabban aludjanak, hanem az esztergomi Suzuki-gyárnak: Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben ígérte meg a cégnek, hogy a teherszállításuk könnyítésére rákötik a telephelyüket az M1-es autópályára. A gyorsút valóban kikerüli a közeli településeket, de még nagyobb forgalmat hoz a Zsámbéki-medencébe.
Ráadásul ezt az úttípust úgy kell megtervezni, hogy idővel gyorsforgalmi úttá vagy autópályává alakíthassák. Valószínűbb, hogy sztráda lesz, mert az Európai Unió tíz éve tervezi a Baltikumtól az Adriáig érő tranzitutat, ami éppen a térségen keresztül érné el az M1-es, majd az M7-es autópályát. Tehát a teherforgalom minden számítás szerint tovább növekedik majd.
Zsámbék keleti szélén, a Határ úton most még teljes a csend délutánonként. Persze itt is megvannak a szokásos kertvárosi zajok, néhány saroknyiról felhallatszik a motoros fűkasza, valahonnan pedig egy kecske mekegését hozza a szél. Ha a közelben elkészül az R11-es út, ez lesz a leginkább forgalom-sújtotta övezet. Az optimista becslések szerint is közel 20 ezer autó zúghat el itt naponta 110 kilométer/órás sebességgel.
Érthető, hogy a – városban csak Határ útiakként emlegetett – helyiek foggal körömmel harcolnak, hogy a kertjeiktől a lehető legtávolabbra kerüljön az út. Részsikereik már vannak, mert a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredetileg 300 méterre a házaiktól építkezett volna. De Horváth László, Zsámbék fideszes polgármestere a lakók kérésére messzebbi nyomvonalért lobbizott. Így dőlt el, hogy két és félszer messzebb, 750-760 méterre épül majd meg az R11-es.
A lakók letesztelték, milyen lenne ez. Elmentek a közeli M1-es autópályához és 760 méterre az úttesttől megmérték a zajszintet. Az eredmény: a madárcsicsergésből és a békéből alig marad valami, helyette olyan a zúgás, mintha a budapesti Üllői úttól egy sarokra állnának.
A Zsámbék szélén élők ezért azt kérték, hogy az elkerülő út nyomvonalát tolják el még pár száz méterrel odébb. Az önkormányzat azonban ekkor már elfordult tőlük. A város vezetése szerint elég engedményt kaptak. A NIF Zrt. pedig a költségek megnövekedésére hivatkozva azt közölte velük, hogy az út vagy itt lesz, vagy sehol, de utóbbi nem vita tárgya: a magyar állam már döntött a beruházásról.
A lakók kétségbeesésükben maguk terveztek új nyomvonalakat. Leporolták a 40 év alatt elkészült többi elképzelést is. Volt, aki a házaktól legalább 1 kilométerre tervezte volna a pályát, mások felvetették, hogy az elkerülő ne az ő oldalukon, hanem a város nyugati szélén haladjon. A NIF szerint az út keletebbre helyezése túl sok földmunkával járna, és ugyanez lenne a helyzet a nyugaton haladó nyomvonallal, ez utóbbi lehetőséget ráadásul már korábban formai okokra hivatkozva elkaszálta az illetékes kormányhivatal.
Az önkormányzat is retorikát váltott: a gyorsút-károsult helyiekről most már azt sugallja, hogy önmagában ellenzik az elkerülő megépítését, és érzéketlenek a forgalmas főutcán élők problémáira. Sokszor elmondják azt is, ha nem lesz út, nem lesz ipari park sem. Pedig erre nagy szükség lenne, mert sok plusz bevételt hozna a városnak.
Ennek hatása érződött azon a június közepi önkormányzati közmeghallgatáson, ahova a NIF képviselőjét, Vejtey Miklóst és a tervezőkonzorcium tagjait is meghívták, hogy egyeztessenek a zsámbékiakkal. Már az első felszólaló megadta az indulatos alaphangot azzal, hogy lapról felolvasva beszélt az út fontosságáról, és arról, hogy nem hagyhatják, hogy egyesek megfúrják a beruházást.
Az elkerülő út-pártiak mind amellett érveltek, hogy élhetőbb lesz a városközpont, megszabadulnak a Suzuki-gyár teherforgalmától, és az új út egy ipari parkot vonzhat a térségbe. A tervezők pedig újra megismételték az állításaikat a nyomvonal eltolása vagy áthelyezése ellen.
Vejtey többször is azzal érvelt, hogy minden környezetvédelmi, egészségügyi és zajjal kapcsolatos hatósági előírást betartanak – már a házaktól 300 méterre tervezett eredeti változat is megfelelt ennek. Azt jósolják, hogy 40-45 decibeles zajterhelés éri majd a helyieket. A hangerőskála szerint ez az érték egy csendes lakóövezetével azonos.
A lakók szerint ezt erősen alulbecsülték, és attól sem nyugodtak meg, hogy papíron minden szabályos. Szerintük a budapesti Hungária körút is megfelel a szabályozásnak, de ők nem akarnak ilyen forgalmas és hangos helyen élni. De elég csak a csömöriek nagyon hasonló helyzetére gondolni: az M0-s út építésekor itt is minden előírást betartottak, a helyiek mégis megőrülnek a zajtól és a portól, a Kúria is több millió forintos kártérítést ítélt meg számukra az életminőségük romlása miatt.
A közmeghallgatás hiába tartott több mint három órán át, a végére csak a zsámbéki lakosok táborai között nőtt a távolság. Az esemény után személyesen is beszéltünk a tervezőkkel, Vejtey Miklóssal, a NIF képviselőjével és Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselővel. Mint elmondták: a Zsámbék közeli nyomvonalat alapvetően az határozza meg, hogy hol lesznek az M1-es autópályára és az 1-es főútra épített csomópontok. A Pest és Fejér megye határán, Mányon épülő becsatlakozások mellett állítólag már kész terv van egy ipari parkra. (Sok helyi szerint ennek már az üzemeltetője és a tulajdonosa is meglehet.)
A tervezők azt is elmondták, az út semmiképpen sem lesz olcsó. Tinnye felett Natura 2000-es környezetvédelmi besorolású területek vannak. A nyomvonal vagy kikerüli ezeket, vagy viadukton vezetik át az utat, ezért is kicsi a mozgásterük.
Megnyugtatni tehát senki sem tudta a gyorsút-építés sújtotta családokat. Ők most is próbálkoznak, rajzolnak, számolnak és terveznek. Hátha találnak valamilyen kompromisszumos megoldást, de nagyon úgy fest, egyedül maradtak.