Az első mondat alapján nagy az egészségügyi kockázata a migránsok megjelenésének, a második alapján messze nem olyan a veszély, ez derült ki az Emmi egészségügyért felelős államtitkárának és az országos tisztifőorvos helyettesének közös sajtótájékoztatóján a röszkei tranzitzóna tövében.
Ónodi-Szűcs Zoltán és Kovács Attila a most 50 embert elszállásoló tranzitzóna félórás bejárása után nyilatkozott, megállapítva, hogy a zónán belül az orvosi, gyerekorvosi ellátás megfelelő, bár kétségtelen, hogy a túloldalon a csaknem 600 ember lakta spontán sátortáborban – ahol a menedékkérők hetekig várják, hogy benyújthassák menedékkérelmüket – a körülmények rosszak.
A gyerekorvosok azonban oda is kijárnak, mondta Ónodi-Szűcs, hangsúlyozva, hogy a sátortábor már szerb oldalon van. Igaz, a kerítésen túl csaknem három méter még magyar terület, de Kovács elengedte a füle mellett a kérdést, hogy arra a kerítésen túli magyar sávra, a meglévő ivókút mellé, lehetne-e tusolókat telepíteni, ezzel is csökkentve a rühesség és tetvesség megjelenésének esélyét. Az államtitkár ismét csak a szerb oldal felelősségét hangsúlyozta a kerítésen túli részre vonatkozóan.
Az országos tisztifőorvos szerint „a migránsok egészségügyi állapotával való törődésen” túl fontos a velük foglalkozó rendőrök, orvosok, önkéntesek védelme és a magyar lakosság egészének megvédése is a fertőzések ellen.
Szerinte komoly kockázatot jelent, hogy az idén elrendelt 4100 szűrővizsgálatból csak 370-et tudtak végrehajtani. Elmondása szerint a rühesség mellett a szifilisz, a HIV, a hepatitis A és C is megtalálható volt a 370 vizsgált eset között.
Kérdésre azonban elmondta: összesen két szifiliszest, egy hepatitis c-s beteget és három hepatitis A-s esetet találtak, TBC-st idén nem.
A szűrővizsgálat azokra vonatkozik, akik menedékkérelmét pozitívan bírálták el első körben, így tovább mehetett a tranzitzónából a szabad kijárást biztosító menekülttáborba. Kovács elmondása szerint azonban innen sokan már azelőtt továbbállnak, hogy egyáltalán elrendelhetnék a szűrővizsgálatot. A többiek 90 százaléka pedig megkapja ugyan az értesítőt, de azelőtt hagyja el az országot, hogy elmenne a szűrővizsgálatra.
Valójában azonban elsődleges orvosi vizsgálaton ők is átestek a tranzitzónában, így a nyilvánvaló eseteket már ott kiszűrnék – mondta Kovács, megjegyezve, hogy ez egy HIV-pozitívra, tbc-sre nem feltétlenül igaz.
A kérdés a sajtótájékoztató elején kézenfekvően merült fel, hogy ha nagy a kockázat, akkor nem kellene-e szigorítani a szabályokon, és kikötni, hogy a menekülttábort csak a szűrővizsgálat után lehessen elhagyni. Ónodi-Szűcs szerint mindig lehetne jobb, szigorúbb szabályt hozni, de már így is folyamatosan „az a vád éri a magyar kormányt, hogy falakat húz" a menekültek elé. Kovács viszont azt is hozzátette – később azt is elárulva, hogy orvos azért minden menedékkérőt lát –, hogy az ilyen szigorítás „járványügyi szempontból nem volna indokolt”.