Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka.
A kormányfő pontokba szedte az elmúlt időszak főbb eseményeit:
Ezután az ország sikereit sorolta fel:
Orbán szerint tehát az ország előrébb tart, mint négy éve. „Végre megint van jövőnk.”
A kormányfő ezután tért rá az EU-ra, elővezetve a kvótanépszavazást.
„Nekünk nem London okozza a fejtörést, hanem Brüsszel” – Orbán szerint a visszavonhatatlan brexit után Nagy-Britannia köszöni szépen, jól van, ellentétben Brüsszellel, amelynek kudarca a szigetország kiválása az EU-ból.
„Minden eszközük adott volt ahhoz, hogy egyben tartsák a közösséget, mégsem voltak rá képesek. Olcsó dolog lenne most elverni a port Juncker úron, különösen azután, hogy a kinevezését Magyarország nem is támogatta.”
Orbán kulcsszava Brüsszel kritikájában a naivitás volt, amely bódulatot okozott, ködként ülte meg az európai intézményeket, miközben „Nizza és egy sor németországi kisváros áll előttünk mementóként. Ami Belgiumban, Franciaországban, sőt Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az EU-ban.”
Az EU-nak fel kell ébrednie – mondta Orbán, aki szerint az uniós miniszterelnökök pozsonyi találkozóján szeptember 16-án ki kell állni az önvédelmi migránspolitika mellett.
Orbán szerint:
„Mi nem kilépni akarunk, hanem megjavítani azt, ami nekünk fontos. Komolyan meg kell fontolni egy európai hadsereg felállítását.”
Ha mindezeket nem teszi meg a kontinens, akkor a bevándorlás és a demográfiai folyamatok révén lassan, de folyamatosan fog megváltozni az EU, úgy, hogy 30 év múlva „nem fogunk ráismerni” – ismételte meg idén nyári tusványosi beszédét Orbán.
Egyértelműen Brüsszelt okolta a migráció megindulásáért, mert szerinte azt az érzetet keltik a brüsszeli bürokraták, hogy az európai jólét egyszerűen elérhető. „Ha biztatjuk a tömegeket, ide is fognak jönni.” De „a migránsok maguk is áldozatok. A hamis ígérettel kecsegtető politika áldozatai.” Orbán szerint erkölcsös és észszerű választ kell találni a migrációra, a jelenlegi áradatot meg kell állítani. „A segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni” – mondta Orbán az első tapsot aratva.
De ki döntsön erről? Brüsszel vagy a nemzetek? – kérdezte Orbán megadva a kvótanépszavazás lényegét.
A népszavazással az Európai Bizottság által már meghozott brüsszeli döntéseket kell megváltoztatni. Orbán szerint ugyanis ezek már megszülettek. „Brüsszel egy felső határ nélküli automatikus bevándorláselosztási mechanizmust akar megvalósítani. És semmi, azaz semmi közük nincsen ezekhez a döntésekhez az európai országok kormányainak, parlamentjeinek.”
Orbán szerint Brüsszel a baloldali településeket fogja bevonni a migránsok európai elosztásába, „Ha nem boldogulnak Magyarországgal, Budapesttel, akkor leboltolják Zuglóval vagy Szegeddel” – mondta Orbán, nagy bekiabálásokat váltva ki az ellenzéki frakcióból.
„Akinek nem tetszik, amit mondok, az olvassa el az EP szocialista elnöke, Martin Schulz elnök úr nyilatkozatát” – reagált Orbán a tiltakozó képviselők bekiabálásaira, arra kérve az ország településeit, hogy „legyenek résen, ők is védekezzenek”.
„Mi vagyunk az egyetlen európai ország, ahol az emberek népszavazáson elmondhatják a véleményüket. Nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy. Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét” – zárta nagy tapsot aratva Orbán a beszédet, amelyet a frakciók reagálása követett.
Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint Orbán másik országban él, mint a valóság: ott ugyanis négymillió ember él létminimum alatt, a munkanélküliség pedig legfeljebb a közmunka és az EU-ba elvándorlók tömege révén csökken. A százezer betöltetlen munkahely sem siker, hanem szégyen – vélte Tóth.
Az olimpikonoknak gratulált ugyan Orbán, ám a paralimpikonok juttatása a felét sem éri el az ép sportolókénak. A menekültkérdés kapcsán megjegyezte, hogy miközben Orbán a baloldalt ostorozza, Juncker, Merkel a Fidesszel azonos frakcióban politizál az Európai Parlamentben.
Vona Gábor a Jobbik frakcióvezető-helyetteseként szólalt fel. „Örülök annak, hogy a lisszaboni szerződés olvasatlan aláírása után eljutottak arra a pontra, hogy csatlakoztak hozzánk és csatlakoztak a nemzetek Európája koncepciója mellé” – szúrt oda a Fidesznek a politikus, aki szerint a baloldali városokkal való fenyegetőzése Orbánnak „nem volt elegáns”. Vona inkább a korrupcióra helyezte a hangsúlyt. Miközben Orbán „Európában Savoyai Jenőt játszik, addig otthon a katonái szétlopják az országot”.
Ha Mengyi Roland Voldemort, akkor kicsoda Mészáros Lőrinc? Szauron?
– kérdezte, derültséget keltve A Gyűrűk Ura sötét nagyurának felidézésével. Vona szerint nagy veszélye van a népszavazásnak, mert a Jobbik ugyan támogatja, hogy a kormány véleményével azonos módon, nemmel válaszoljanak, de ha nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvételi arány, akkor ez a fegyver visszafelé sül el, mert érvet ad Brüsszel kezébe.
Az LMP újdonsült frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet is a szociális biztonság hiányáról és a hazug, álságos plakátkampányról beszélt. Elismerte, hogy a migránskérdés súlyos probléma, ám elutasította Orbán álságosnak mondott válaszait. Megjegyezte: miközben a kormány a Brüsszel által betelepítendő kisvárosnyi migránssal riogat, aközben három kisvárosnyi bevándorlót enged be a letelepülési kötvények eladásával.
Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetőjeként visszatért Schulz idézetére, amely szerint vannak városok Magyarországon, amelyeket nem utasíthat a kormány. „Ilyen például Szeged. Elkötelezett baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni. Hogyan kell érteni Schulznak ezt a nyilatkozatát?”
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetőjeként kitért a közel-keleti keresztény közösségek védelmét hangsúlyozta. „Miért csak a keresztény közösségeket akarjuk segíteni? Felelősek vagyunk minden emberért, de ez a felelősség koncentrikus körökben jelenik meg" – így a keresztény közösségek előbbre valók.
„Csak rosszindulatú politikai szándéktól vezérelt emberek mondhatják, hogy Magyarország nem fejlődik, akik szerint a számok nem jók, azok tudják, hogy hazudnak, ezért egy ilyen vitában a részvételnek nagy értelme nincs” – közölte viszontválaszában a kormányfő.
„Csak udvariasságból válaszolok a felvetésekre” – mondta Orbán, aki az LMP-nek azt üzente, nézze meg az adatokat, hiszen a jövedelemkülönbségek sokkal kisebbek Magyarországon, mint az EU-ban. Schmuck Erzsébettől egyenesen azt követelte, vonja vissza defetista nyilatkozatát, amely szerint nem lehet megállítani a menekültáradatot. „Ez fegyverletétel. Ezt ne tegyék. Egy ilyen mondatnak óriási a kártétele. Igenis meg lehet állítani. Ha az Egyesült Államoknak sikerül a déli határainál, akkor nekünk is sikerülni fog, ahogyan az erkölcsi, és védelmi szempontok valamint a technika lehetővé teszi.”
A Jobbikot politikai tapasztalatlansága miatt vette elő. Orbán szerint ugyanis érvénytelen népszavazás is adhat erkölcsi alapot: példaként a kettős állampolgárságról szóló népszavazást hozta fel, amely ugyan érvénytelen volt, 2010-ben azonban mégis minden frakció támogatásával megszavazták az egyszerűsített honosítási eljárást.
Orbán szerint Tóth Bertalan megtámadta a közmunkásokat és az országot elhagyókat. „Örüljünk, hogy nem otthon ülnek és várják a segélyeket, dolgozni akarnak." Hozzátette: „A magyar kormány megvédi a külföldön dolgozókat, és a közmunkásokat is, ha kell, a szocialistákkal szemben is."
Nem hagyta ki viszontválaszában Schulz baloldali városokra vonatkozó nyilatkozatát sem. „Önök nem tiltakoztak ellene. Ha jól értem, ön viszont azt kéri számon tőlünk, hogy vállaljuk a felelősséget Merkelért és Junckerért.
Nem tűnt föl önnek, hogy mi vitatkozunk velük? Nem vették észre? Lehetséges?
Ránk hátékázni a menekülteket támogató európai politikusokat, nem tűnik sportszerűnek."
Orbán szerint az MSZP-s frakcióvezető-helyettes nem tudja, mit beszél: „Ön azt állítja, hogy nincs olyan döntés, amit meg kéne változtatni a népszavazással? 2016 májusában hoztak döntéseket. Nem tűnt fel, hogy az európai bizottság döntést hozott arról, egy felső korlát nélküli automatikus elosztásról? Önök nem tudnak a bizottság döntéseiről? Ennek megváltoztatásához gyűjtünk szövetségeseket!”
A beszéd és a reagálások után leteszi esküjét két új képviselő is: Pintér Tamás a Jobbikban a pártelnök által elküldött Novák Elődöt, Hadházy Ákos az LMP-ben a párt korábbi társelnökét, a parlamentből önként távozó Schiffer Andrást váltja.