25-szöröse a szállópor koncentrációja a normális értéknek, és közel kétszerese a pekinginek a Budapesttől északnyugatra, a Pilisben fekvő faluban, Csobánkán. A pokoli adatot a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szervezet mérte december elején, és a Párbeszéd Magyarországért első kerületi képviselője és környezetvédelmi tanácsosa, Váradiné Naszályi Márta, valamint a Pest megyei elnök, Hegyesi Beáta számolt be róla egy blogposztban.

A jelenséget Naszályi elsősorban a környezetvédelem kormányzati negligálása fényében értelmezi, de ettől függetlenül érdekes okokat említ:

• a kerti avarégetéseket, aminek keretében sokan háztartási szemetet is égetnek;
• a korszerűtlen fűtési technológiákat;
• a szennyezett hulladékfa égetését.

Bár Csobánka és a környéke (tavaly Pomázon mértek hasonlóan riasztó értékeket) divatos agglomerációs övezet, az okok egy része elválaszthatatlan attól, hogy az őslakosok – köztük sokan nyugdíjasok – alacsony jövedelműek, és nincs pénzük a fűtéskorszerűsítésre

Naszályi további szempontokat is felvet:

• Itthon nem kötelező az egészségre legártalmasabb aprószemcsés szállópor (PM2,5) mennyiségének mérése, csak a nagyobbé (PM10), és az előbbi mértéke könnyen emelkedhet a határérték fölé, miközben az utóbbi még kiváló lehet.
• Ha rossz (szélcsendes és ködös-párás) az idő, a jelenség fokozódik.
• A kormány az energiahatékonyságot célzó uniós forrásokat középületekre fordítja, lakóházakra nem jut belőle.