Miután az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megállapította, hogy a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete is állást foglalt a kérdésben. 

Salusinszky András, a szervezet alelnöke arról beszélt a Magyar Időknek, hogy „a szakmában senki nem érti, miként lehetséges az, hogy a gyerekek a közoktatásban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig”. Salusinszky szerint nyelviskolában feleannyi idő alatt is fel tudnák készíteni a tanulókat egy sikeres nyelvvizsgára. 

Nem hatékony a nyelvoktatás, és sok esetben nem elég jók a nyelvtanárok, akiknek gyakran nincs élő kapcsolatuk a nyelvvel

– állítja az alelnök. Az Indexnek nyilatkozva elmondta, szerinte fontos lenne, ha a tanárok többet érintkeznének a tanított nyelvvel a nyelvkönyveken kívül is, akár csak úgy, hogy eredeti nyelven néznék az idegen nyelvű filmeket. 

Az alapvető jogok biztosának megállapításához csatlakozva Salusinszky szerint sincs esélyegyenlőség a nyelvvizsgázni akarók között, mert a többségnek nincs lehetősége különórákra járni. 

A nyelviskolák egyesületének alelnöke szerint nem feltétlenül a kormány a hibás a jelenlegi egyenlőtlen rendszerért, ugyanis szerinte időben megszületett a bemeneti feltételekre vonatkozó előírás. „Ám tény: azoknak, akik a szakképzés rendszeréből kerülnek ki, túl későn tisztázódtak a kimeneti követelmények, hiszen a kerettantervet a tanév kezdetét megelőzően hirdették ki” – írja Salusinszky alapján a kormánypárti napilap. 

A felsőoktatásba jelentkezés és a nyelvvizsga-követelmények átszervezésével nemrég részletesebben foglalkoztunk, ezt a cikkünket itt olvashatják.