Elfogták, majd kiadatási őrizetbe vették a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság járőrei azt az iraki férfit, aki a gyanú szerint 2016 novemberében Németországban megerőszakolt egy 13 éves kislányt, írja az MTI a rendőrség információi alapján.

A tájékoztatás szerint a német rendőrség 2017 januárjában kereste meg a magyar hatóságot azzal, hogy segítsen beazonosítani egy iraki állampolgárt és tartózkodási helyét. A férfi a gyanú szerint 2016. november 13-án Hamburgban megerőszakolt egy 13 éves lányt, majd ismeretlen helyre távozott, ezért európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A nemzetközi és a hazai adategyeztetéseknek köszönhetően a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei megállapították, hogy a férfi Németországban álnevet használt, de a róla készült fényképfelvételek és ujjnyomatlapok azonosságot mutattak a Magyarországon 2016. november 18-án nyilvántartásba vett 29 éves C. Ali D-vel.

A férfi a bűncselekmény elkövetése után 2016. november 17-én vonaton érkezett Magyarországra - elmondása szerint - azért, mert Németországban nem bírálták el megfelelő gyorsasággal az ügyét. Mivel személyazonossága és egyéb körülményei tisztázatlanok voltak, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a férfi menekültügyi őrizetét rendelte el. Végül a kiskunhalasi befogadóállomáson azonosították.

A BMH munkatársai tájékoztatták a nyomozókat, hogy a körözött személyt a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban helyezték el. Az iraki férfit a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság járőrei február 17-én elfogták, majd kiadatási őrizetbe vették, Németországnak történő átadásáról a későbbiekben születik döntés.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész elmondta az MTI-nek, hogy a Fővárosi Főügyészség indítványára a Fővárosi Törvényszék hétfőn elrendelte az iraki férfinak az átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását. Az átadási letartóztatás 10 napig tarthat legfeljebb, ez azt jelenti, hogy ha ennyi idő alatt nem veszik át a német hatóságok, akkor szabadlábra helyezik.

Az iraki férfi a bíróságtól kérte az úgynevezett specialitás alkalmazását, ami azt jelenti, hogy vele szemben az elfogatóparancsban szereplő bűncselekményen kívül nem indítható és nem folytatható egyéb büntetőeljárás. A bíróság szerint a maximálisan kiszabható börtönbüntetés ebben az ügyben 15 év.